Nagy a nyomás a kiskereskedelmi láncok részéről a borpiacon. A bor- és szőlőtermelők számára most nemhogy az ármérséklés, de az áremelés elmaradása is végzetes lehet. – írja a Világgazdaság.
A borászok eleve nem emeltek olyan mértékben átadási árat, mint a tejfeldolgozók – fotó: pixabay.com
A bor árát nem lehet a tej árával összehasonlítani
Több borász, illetve borászati cég vezetője számolt be arról a vg.hu-nak, hogy sorra érkeznek hozzájuk a megkeresések a kiskereskedelmi láncoktól, amelyekben arra próbálják rávenni a őket, hogy csökkentsék az átadási áraikat.
A kereskedelmi láncok a borászok elmondása szerint azzal érvelnek az árcsökkentés mellett, hogy ma már vannak olyan nyersanyagok, amelyeknél elkezdődött az árcsökkenés, és ezért az azokból készült élelmiszerek elkészítésének költsége is alacsonyabb lett.
A bor azonban elég nehezen hasonlítható össze az utóbbi hónapok árcsökkentéseinek alkalmával legtöbbet emlegetett tej és tejtermékekkel, hiszen a borászok eleve nem emeltek olyan mértékben átadási árat, mint a tejfeldolgozók, sőt, még csak annyival sem növelték az áraikat, mint amennyivel a bekerülési költségeik növekedtek. Ezért most nem is tudnak engedni az áraikból.
Megvan az esélye annak, hogy sokan felhagynak a termeléssel és kivágják a tőkéket, vagy egyszerűen csak nem művelnék tovább – fotó: pixabay.com
Az árcsökkentéssel, illetve már az áremelés elmaradásával is rosszul járnának az ágazat szereplői
A KSH hivatalos adatai szerint, a bor és a pezsgő árnövekedésének dinamikája hasonló volt, viszont a drágulásuk később kezdődött, és annak mértéke is lényegesen alatta maradt az alapvető élelmiszerekének.
Több borász is elmondta, hogy egy-egy konkrét termékének a beszállítói az árát csupán a borpiaci átlagnak megfelelően emelte, ennek ellenére az üzletek ugyanazt annak a többszörösével drágították, és egyes esetekben 50 százalékkal is magasabb áron kínálták. Olyan is megtörtént, hogy ezt a terméket „akciózta vissza" a bolthálózat.
A jelenlegi helyzetben inkább az áremelés felé mutat az is, hogy a termékeik nagy része nem kerül azonnal piacra, a borokat és a pezsgőket sok esetben több évig kell érlelni. Ezt az időszakot, vagyis a készülő terméket finanszírozni kell, ami a mostani kamatkörnyezetben jelentős többletterhet jelent.
Többek véleménye szerint, amennyiben rájuk erőltetik az árcsökkentést, sőt, akár már csak azt is, hogy ne emeljenek még kismértékben sem árat, akkor pontosan az a haszon vész el, amiből a borászok megélnek. Ennek az lenne a következménye, hogy ezt a veszteséget nekik a termékláncban tovább kellene hárítaniuk, amit kizárólag a szőlőtermelők felé tudnának megtenni.
Nincs tartalék a költségnövekedés fedezésére
A szőlészetben már azelőtt sem volt tartalék, mielőtt az elmúlt időszak költségnövekedése elindult. Az egyik borász szerint a szőlőtermelőknek megígérték az idei szőlőáremelést, ha most egy borárcsökkentés miatt ezt vissza kellene mondani, akkor megvan az esélye annak, hogy sokan felhagynak a termeléssel és kivágják a tőkéket, vagy egyszerűen csak nem művelnék tovább.
Ez már most is elég gyakran előfordul, aminek az a veszélye, hogy a műveletlen szőlőkről a szomszédos területekre olyan betegségek terjednek át, ami ellen védekezni kell, ezzel tovább növelve a szőlőtermelés költségeit.
A megkérdezett borászok szerint szinte biztos, hogy a következő években a hazai szőlőterület több száz hektárral csökken (a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa statisztikája szerint 2022-ben 56 265 hektár volt a szőlőterület).
Az új elnök a borászat helyzetét válságosnak minősítette – fotó: pixabay.com
A körforgásos gazdálkodás érdekében bevezetendő szabályok érintik a borászokat is
Frittmann János, a HNT kedden megválasztott elnöke a Világgazdaságnak azt mondta:
Hozzánk nem érkezett a kereskedőktől árcsökkentési igény, de most épp ellentétes irányban kellene mozogniuk az áraknak, és a borászoknak kellene árat emelni. Az elmúlt évben ugyanis csak az anyagjellegű költségeik 35-40 százalékkal növekedtek, miközben átadási áraikat legfeljebb 10 százalékkal tudták emelni
Az új HNT-elnök arról is beszélt, hogy a körforgásos gazdálkodás érdekében bevezetendő szabályok érintik a borászokat is, csak még nem tudják, milyen mértékben – a legtöbben 50-80 forint körüli palackonkénti várható teherről beszéltek, aminek a kigazdálkodása nagy problémát fog jelenteni.
Az új elnök a borászat helyzetét válságosnak minősítette, a helyzet kritikusságát érzékeltetve megjegyezte: "az egyes borászatoknál a jelenlegi körülmények között el fog tűnni a nyereség, vagy növekszik majd a veszteség".
_fill_540x300_0.jpg)
