A legtöbb termést – 1 046 508 tonnát – 1982-ben takarítottuk be, az utóbbi 10 évet, ha nézzük ennek csak mintegy a felét tudjuk realizálni, 2010-ben a leszüretelt mennyiség nem érte el a 300 000 tonnát. A legnagyobb országos termésátlagot 1982-ben – 9300 kg/ha – értük el. A meghirdetett szerkezet átalakítási program, a telepítési támogatás, ha nem is eredményezett területnövekedést, de legalább a további csökkenés megállt. Az Agrár Szécsényi Kártya és a likviditás javulása pedig forgóeszköz biztosítással lehetőséget ad a tápanyag ellátás javítására is. Így elkerülhetőek azok a tápelem hiányok, melyekről a cikkben említést teszek.

Hazánk szőlőtermesztése számokban, ábrákban:


A tápanyag ellátás szerepe, jelentősége, sajátosságai
A tápelemek – növényélettani szerepüket tekintve – a többi növényhez hasonlóan a szőlőben is azonosak., de jelentős táplálkozás- fiziológiai sajátosságokkal rendelkeznek.. A szőlő évelő kultúra, évtizedekig megőrzi termőképességét. Tápanyag ellátása nem egy adott év termését, vegetatív működését befolyásolja, hanem több évre kihat. Tápanyag felvételük a nyugalmi időszakban nem számottevő, de az őszi tápanyagfelvétel akár gyökéren, akár lombon keresztül jelentős lehet. A lombhullás előtt a levelek tápelem tartalmának igen nagy hányada visszavándorol a növények egyéb részeibe. Így azután a kora tavaszi nagy energia igényű kritikus időszakban, amikor még a gyökérzet az alacsony hőmérséklet miatt nem tud kellően funkcionálni, a raktározott tartalék tápelemek megfelelő ellátás biztosíthatnak. Ezekben az időszakokban a szőlő a tartalék tápanyagokat hasznosítja.
A rendszeres harmonikus tápanyag ellátás az alapja az évről évre elfogadható mennyiségi és minőségi termésnek. Ez biztosítja a gyümölcs kielégítő beltartalmi, ásványi anyag ellátottságát, mely emeli a gyümölcs értékét és az évről évre elvárható jövedelmet is, továbbá az ültetvény élettartamát is jelentősen befolyásolja. A meghirdetett felzárkózási programnak ez lenne a célja, hogy mennyiségben, minőség romlás nélkül elérjük azt a jövedelem szintet, mellyel versenyképesek maradunk a környezetünkhöz viszonyítva. Ha fel akarunk zárkózni valahova, akkor meg kell nézni, hová szeretnénk eljutni, meg kell vizsgálni szűkebb-tágabb környezetünket, hogy mi az, amit más módon, másképpen végzünk. A 3. sz. ábra összehasonlítást mutat az EU tagállamok és Magyarország szőlőtermesztő gazdaságai között.
A táblázat többi sora is figyelemre és elemzésre érdemes, de most nézzük csak a pirossal kiemelt, műtrágyázásra fordított költséget és láthatjuk, hogy nálunk az erre a célra fordított összeg csak fele-harmada az összehasonlított országokénak. Nagy-Kovács Erika  (2011) adatai alapján ez a helyzet 2009-ig sem javult.

A szőlő tápanyagellátásának különleges igénye

A szőlő növényben közel 70 kémiai elemet mutattak ki, de a többi növényhez hasonlóan csak 16-17 az elengedhetetlenül szükséges úgynevezett létfontosságú elem. Ezeket azért hívjuk létfontosságúnak, mert sem egymással, sem semmi mással nem helyettesíthetőek. Ezeknek feltétlenül rendelkezésre kell állni elegendő mennyiségben, megfelelő egymáshoz viszonyított arányban, és ami szintén nagyon fontos, hogy megfelelő időben. A növények életében a tápelemek építő és szabályozó funkciót töltenek be. Így van ez a szőlő esetében is, de azt tudni kell, hogy a szőlőnél a tápelemek jelentős hatással bírnak a bogyók minőségére és ezáltal közvetve, vagy közvetlenül a bor minőségére is (4. sz. ábra).


Az ábráról láthatjuk az egyes tápelemek szerepét, jelentőségét és eseténként jól irányzott kiegészítő tápanyag ellátással sokattudunk tenni a szőlő és a bor minőségének javítása érdekében. Mégegyszer kiemelve, hogy ezeknek a tápelemeknek a hatása együttesen érvényesül megfelelő, harmonikus ellátással. Szabályozott körülmények között is előfordulhat, hogy a szőlő minősége kívánnivalót hagy maga után ami a belőle készült bor minőségére is kihat, a a tápelemek nem harmonikusan biztosítottak. Ezt a gondolat sort egy Lakatos Andástól átvett Ribereau Gayon idézettel zárom:

„Mi francia borászati kutatók nem tudtuk bebizonyítani azt, hogy a szőlő termésének növelésével, egyidejűleg romlik a termés minősége”

Hiánytünetek okai

Abszolút hiány azt jelenti, hogy nincs a talajban elegendő mennyiségű tápelem.
Relatív hiány pedig akkor alakulhat ki, amikor a talajban van elegendő mennyiség, de a felvétel valamilyen oknál fogva akadályoztatott. A tünetek jelentkezhetnek levélen és termésen egyaránt. Az egyes tápelem hiányok a növény különböző részein jelentkeznek, a tápelem növényen belüli mozgékonyságától függően.
Ezek után nézzük, melyek azok a főbb, jellemző, gyakrabban előforduló hiánytünetek, melyekkel sajnos nemcsak a régebbi telepítésű, hanem a fiatalabb ültetvényeknél is szembesülnünk kell.
A cikkben közölt fényképek részben saját, de nagyobb számban a Yara archívumából kerültek felhasználásra.

Szőlő tápelem hiánytünetek







Összehasonlítva a tápelem hiánytüneteket a kórokozók, kártevők által okozott károsításokkal meg lehet állapítani, hogy a levélfelület vesztés, a fürtkárosodás mértéke nem marad el attól. A kórokozók, kártevők elleni védekezést tervszerűen, még a kártétel megjelenése ellőtt, megelőző jelleggel végrehajtjuk, nem kevés ráfordítással. A tápanyag hiányok megelőzésében ez nem így van, pedig a vizuális tünetek megjelenése a lombozaton már súlyos hiányt jelent, nem beszélve a fürtön megjelenő tünetekről. Éppen ezért a tápanyag visszapótlásnál is a cél a hiánytünetek kialakulásának megelőzése. Ez az alapja hatékony szerfelhasználásnak, a minőségi szőlőtermesztésnek és nem utolsó sorban a minőség bor előállításának.

Összefoglalva: A szőlő ültetvényben a már látható tünetekkel jelentkező tápelem hiányok jelentős mennyiségi veszteséget és minőségromlást eredményeznek. A nem látható úgynevezett rejtett éhség is jelentős kiesést okozhat. A megfelelő tápanyag ellátásban részesült ültetvények ellenállóbbak a kórokozókkal, kártevőkkel szemben.
A növény védelem alacsonyabb ráfordítással megoldható. Ismert, hogy az aktuális évi károkon túl a szőlő adott évi kondíciója, egészségi állapota a következő év termését is meghatározza.


Dr. Térmeg János

szaktanácsadó