fiat

Fiat munkagépek, kapcsolódó mezőgazdasági témák.

Géppiac

  • New Holland rugó - 5114375

    New Holland rugó - 5114375
    1.760 HUF

    2019-03-15Budapest

    5114375 – rugó FIAT mezőgazdasági gépekhez

    1.760 HUF
  • Fiat 110-90 DT

    Fiat 110-90 DT
    2.750.000 HUF

    2019-03-13TraktorokKomárom-Esztergom megye

    Eladó Fiat DT 110-90 90-es évj., légrugós ülés, klíma, gumik: 16.9-R38 és 420/70R24 www.gigafarm.hu 06208244887 v 06709404233

    2.750.000 HUF
  • Puma Elevate Knit Black S1P ESD HRO SRC védőcipő

    Puma Elevate Knit Black S1P ESD HRO SRC védőcipő
    25.475 HUF

    2019-03-11Budapest

    Safety Knit és az Urban Protect termékcsalád tagja. SAFETY KNIT® felsőrész, egy ultrarugalmas egybe szőtt textil elem, mely úgy illeszkedik a cipő viselőjének...

    25.475 HUF
  • Lamella szett

    Lamella szett
    29.724 HUF

    2019-03-05Hajdú-Bihar megye

    516786387530796 (termékkategória a webshopunkban: New Holland/Fiat alkatrészek)

    29.724 HUF
  • Hüvely 153625817

    Hüvely 153625817
    4.896 HUF

    2019-03-05Hajdú-Bihar megye

    K134679201, 4762535, 4762538, (termékkategória a webshopunkban: New Holland/Fiat alkatrészek)

    4.896 HUF

Apróhirdetések

  • Súrlódótárcsák, lamellák, traktorokhoz építőipari gépekhez
    John Deere ,traktor,Claas,Fendt,fiat,Massey Ferguson ,Landini,Valtra,mezőgazdasági gép,motor,New Holland,Case,Európai Unió,Caterpillar,Mitsubishi,Lamborghini,Same,Manitou,Kubota,Iseki,Yanmar,munkagép,Valmet,PR,mezőgazdasági gépek,traktorok,Toyota,Ford,Hyundai,Nissan,Renault,hajtómű

    Súrlódótárcsák, olajban futó lamellák a szinterlamellák, következő felhasználási területre: Targoncák: hajtóművek és fékek Hajók: hajtóművek és emelőművek...

  • Kultivátor SUK-6F 6 soros 1000 literes műtrágyaszóróval
    kultivátor,tartály,fiat,Növényvédelem,műtrágya,Agrárlogisztika,KAP

    KÉSZLETRŐL AZONNAL! Főbb tulajdonságok: - Rugóskapával vagy merevszáras kapával szerelve (opcionálisan töltőkapa is rendelhető hozzá) - Sorvédőtárcsák a fiatal...

  • Sasform SUK-6F front kultivátor
    tárcsa,kultivátor,fiat,Növényvédelem,Agrárlogisztika,KAP

    Főbb tulajdonságok: Rugóskapával vagy merevszáras kapával szerelve Sorvédő tárcsa a fiatal növény védelmére Kétoldali megtámasztású kopírozókerekek Mellső...

  • ALKATRÉSZEK nyugati traktorokhoz
    John Deere ,traktor,Claas,Fendt,Steyr,fiat,Massey Ferguson ,HOLDER,Landini,ih,mezőgazdasági gép,motor,New Holland,Deutz-Fahr,Alkatrész,Case,JCB,Lamborghini,Same,Valmet,case ih,mezőgazdasági gépek,traktorok,Ford,Renault

    Alkatrészek nyugati traktorokhoz! Eredeti és utángyártott alkatrészek mezőgazdasági gépekhez. Ha alternatívát keres gondoljon ránk! Fékalkatrészek, Hidraulika...

Hozzászólások

  • Poénok » 2018. augusztus 16., péntek 11:52 | rilex

    Rendőrfőnök: - Holnap szépen öltözzenek fel, megyünk a Figaro házasságára. Másnap a rendőrök kiöltözve megjelennek, csokrokkal, tortával. A főnök rájuk ordít: - Barmok, operába megyünk, nem lakodalomba. Az egyik rendőr megszólal: - De intelligens lett ! és a múltkor ki a franc jött gumicsizmában, pecabottal a Hattyúk tavára? xxxx Pistike ül a buszon. Egyszer csak odaáll mellé egy nyugdíjas néni, toporog, köhécsel, nézi Pistikét, mire az végre észreveszi. - A néninek fáj a lába? - Igen, kisfiam. - És a néni fiatal korában mindig átadta a helyét az időseknek? - Igen, kisfiam, ezt úgy illik! - Aha. Akkor azért fáj... xxx Három nyugdíjas ül egy kávéházban egy csésze kávé mellett. December közepe van. Nézik, hogy odakint nagy pelyhekben hull a hó, az emberek csomagokkal megpakolva jönnek-mennek. Megszólal az első: - Mégiscsak jó dolog a karácsony. Második: - Az lehet, de a szksz jobb. Harmadik: - Igen, de karácsony többször van. xxxx Egy csinos szőke nő szállást kér a motelban. Telt ház van és csak olyan szobát kaphat, amelyikben már három férfi lakik, de csak egyetlen ágy van. A három férfi alkut ajánl a bombázónak. - Felteszünk Önnek egy találós kérdést. Ha tud rá válaszolni, Ön alszik az ágyban, de ha nem, akkor addig dgjk Kegyedet, amíg rá nem jön a megfejtésre.....Oké? - Halljam a kérdést! -szól a nő. - Kicsi, vörös, bozontos farkú erdei állatka. A fákon ugrál és szereti a mogyorót. Reggel a szobapincér benyit a szobába s azt látja, hogy két férfi félholtan fekszik az ágy mellett, a harmadik pedig döngeti a csajt és kétségbeesetten lihegi a fülébe: - MÓKUS B@*meg !!! MONDD MÁR KI, HOGY MÓKUS.... xxxx A testrészek nyugdíjba szeretnének menni, ezért gyűlést rendeznek. Megszólal a szem: - Én már olyan sok csúnyát láttam életemben, el szeretnék menni egy sötétebb helyre! Megszólal a fül: - Én már olyan sok csúnyát hallottam, el szeretnék menni egy csendesebb helyre! - Én is nyugdíjba szeretnék menni - szól valaki a hátsó sorból. Az elnök ráförmed: - Álljon fel, aki beszélt! - Ej, ha én fel tudnék állni, nem mennék nyugdíjba!!! Moderátor által módosítva: 2018-08-16 11:52:18

  • Zene ami boldoggá tesz... » 2015. április 14., szerda 15:08 | Hartmy

    Válasz #167 hozzászólásra Eminem zenéi azért jönnek be a mai fiataloknak, mert nem azt a ".... vagyok, de rossz nekem, mégis nagy kocsim van, gettoból jöttem, szar az élet, fehér vagyok de .... akarok lenni" rap-et csinálja, hanem van egyéniség a zenéjében. Egyébként Kárpátia, Edda, Bikini, bár Patakit önmagát nem birom mióta politizál, de Mi vagyunk a rock :D Moderátor által módosítva: 2015-04-14 15:08:15

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2015. április 07., szerda 14:45 | epresba

    fiatalember = kiskorú ....bünöző hátrányos helyzetű =dolgozni nem akaró .... segélyes = tolvaj rendőrség = a ....ok védőszervezete. (mert ilyen a törvény!) Bíróság =a cig. maffia által megfélemlített emberek gyülekezete törvényesség = amit neked be be kell tartani,de a ....knak nem politikus = saját zsebre dolgozó kártevők! Moderálta: (3932) 2013-10-28 14:06:35 Moderátor által módosítva: 2015-04-07 14:45:59

  • Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | phylazonit

    Válasz #500 hozzászólásra Bővebbet a PAKK leírásban leírásban találsz, onnan idézek: * Phylazonit kijuttatószerkezettel vagy szántóföldi permetezővel és utólagos beforgatással lehet a talajba juttatni a Phylazonit és Amalgerol keverékét. * Phylazonit kijuttatószerkezettel vagy szántóföldi permetezővel és utólagos beforgatással lehet a talajba juttatni a Phylazonitot, majd szántóföldi permetezővel felülkezelésre használni az Amalgerolt. Ezt a két megoldást szoktuk javasolni. Az amalgerol növény- és talajkondicionáló szer, tulajdonképpen a hatásmechanizmusának egyik eleme, hogy gyorsan felvehető tápanyagokat tartalmaz a talajbaktériumok számára, ezért azok jobban szaporodnak. De természetesen lombtrágyaként nem ez az elsődleges hatása. A Phylazonitot mindkét esetben a talajba juttatva javasoljuk használni. Egyébként a phylazonitos felülkezelés hatásmechanizmusa is ismert, lényegében kettős, egyrészt a fiatal növény még vékonyabb kutikularétegén, nyitott sztómáin keresztül szívódnak fel a táptalajul szolgáló ásványi anyagok (mikroelemek), vitaminok, a baktériumok által termelt növényi növekedést serkentő anyagok. Másrészt, megfelelően, megfelelő pillanatban kijuttatva a talajba is eljutnak baktériumok, és ezek hatása is érvényesül. Viszont felülkezelésnél rendkívül fontos a kijuttatás időpontja, ezért csak a területi képviselővel történt konzultáció, állománybejárás után szoktuk javasolni. A forgalmazók szerint brutális eredményeket tud produkálni egy jól eltalált felülkezelés, de nem olyan egyszerű, mint mondjuk a tarlókezelés.

  • Gyomnövények a szántóföldön » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | Pintér Zoltán

    "Egy veszélyes (tév)eszme nyomában: gyógynövény-e a parlagfű? parlagfűről, amely több százezer allergiás beteg életét keseríti meg, újabban internetes oldalakon és körlevelekben azt terjesztik, hogy nem irtandó gyom, hanem becsülendő gyógynövény. Lássuk a növény „védelmezőinek” fontosabb téziseit, és azt is, hogy mi a valóság: "A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia (…). Azt mondják rá, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények, gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr." Ökológiai szempontból valóban nem releváns a gyomnövény kifejezés, de a köznyelvben hasznosságot tekintve minden olyan növényt gyomnövénynek szoktak minősíteni, ami (adott körülmények között) több kárt okoz, mint amennyi haszna van. Bár az üröm fajok, sőt, a kamilla, a körömvirág és még számos gyógynövény ugyanabba a családba tartozik, mint a parlagfű (a családot nem ürömfélék, hanem fészekvirágzatúak családjának hívják), az egyes fajok hasznos vagy ártalmas volta nem függ attól, hogy az adott család többi tagját hogyan minősítjük. A parlagfű Magyarországon a gyomok közé tartozik: az állításokkal ellentétben gyógyászati értéke nincs, viszont allergizáló hatása miatt sokak életminőségét rontja és hatalmas gazdasági károkat is okoz.Hazánkban több százezerre tehető az allergiások száma, akiknek körülbelül fele a parlagfű pollenjére (is) érzékeny. Becslések szerint évente mintegy 10 milliárd forintot tesz ki a parlagfű-allergia kezelésére szükséges gyógyszerek költsége, a kapcsolódó egyéb költségekkel (kieső munkaidő, orvosi ellátás stb.) a nemzetgazdaságot érő kár 30-35 milliárd forint. "Régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is." A parlagfű Észak-Amerikában őshonos növény, csak a 19. században került Európába. Az első világháború után gyorsult fel elterjedése, de igazán nagy területeket az 1950-es évektől foglalt el. Magyarország területén az 1920-as években jelent meg. Épp ezért nem tartozik a régi, hagyományos európai gyógynövények közé, és Amerikában sem volt jelentős a felhasználása. A referenciaként használt régi gyógynövényes könyvek nem említik a parlagfüvet a gyógyhatással rendelkező fajok között. Élelmiszernövényként való felhasználásáról sincsenek megbízható adatok. "A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80%-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul! A lisztérzékenység (gluténérzékenység, más néven cöliákia) immunológiai alapon kialakuló, a gabonákban található glutén által kiváltott felszívódási zavar. Előfordulási gyakorisága a körlevélben szereplő magas számmal szemben jóval 1% alatt van. A laktózérzékenység (más néven tejérzékenység, helyesebben laktózintolerancia) azért alakul ki, mert az emberek egy részének bélrendszerében nem termelődik elegendő laktáz enzim ahhoz, hogy az elfogyasztott tejtermékekben lévő laktóz nevű cukrot lebontsa. Bár a laktózintolerancia nagyon sokakat (a populáció több mint felét) érint, a tünetek súlyossága függ az enzimhiány mértékétől. A parlagfűallergiát a növény virágpora váltjai, amely az érzékeny egyének légúti nyálkahártyájára kerülve rövid időn belül kialakuló jellegzetes tüneteket okoz. A gluténérzékenység és a laktózintolerancia a parlagfű-allergiától teljesen eltérő módon alakul ki, tévedés vagy csúsztatás a három betegséget ily módon párhuzamba állítani. A növények közül van néhány, amelyre kifejezetten sokan allergiások. Ezek egyike a parlagfű, amely nemcsak azért veszélyes, mert a legfontosabb, leggyakrabban allergiát okozó növény, hanem azért is, mert idegen földrészről bekerült ún. özönnövényként nagyon gyorsan terjed. Az állatszőr és néhány egyéb allergia tüneteinek kialakulása elkerülhető vagy mérsékelhető odafigyeléssel (pl. az érintett nem tart otthon kutyát). A parlagfű-allergiával az a baj, hogy a gyorsan terjedő növény virágporát a szél továbbviszi, így az is részesül belőle, aki parlagfűmentesen tartja környezetét. "10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás, a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos gyógyszerfogyasztók! Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. "Medicus curat, natura sanat." Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág - méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar -, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg "halott gyógyszeripart" jelentene." A gyerekekről szóló anekdotikus leírás valóságtartalma nem ellenőrizhető. Ezzel szemben tény, hogy aki allergiás,az nem csak a szennyezett nagyvárosokban, hanem a természet lágy ölén is szenved a kellemetlen tünetektől. Felmérések azt is bizonyítják, hogy egyes nyugat-európai, tiszta levegőjű nagyvárosokban sokkal gyakoribbak az allergiás betegségek, mint a szennyezett levegőjű kelet-németországi iparvárosokban. Az allergiás betegségek gyakoriságának növekedésére napjainkig nincs egységes magyarázat, de bizonyosnak tűnik, hogy a genetikai okokon kívül a nyugati életmód is fokozza a kialakulás kockázatát. A parlagfű-allergia kialakulásának módjának fenti, igen érzékletes leírása nem tényeken alapul és nagyon távol áll a valóságtól. A légúti allergiásoknak valóban kedvez a kipufogófüst-mentes környezet, de a benzin- és dízelüzemú autók betiltásának elodázását a gyógyszeripar nyakába varrni teljesen alaptalan és elég meredek következtetés. Nem titok, a gyógyszeripar a beteg emberek által kifizetett pénzekből él, de a profitszerzés mellett az elsődleges cél az elégedett vásárló, azaz a gyógyuló beteg. Összeesküvés-elméletek ennek ellenkezőjéről szólnak, de sajnos van elég betegség ahhoz, hogy ne kelljen mesterségesen fenntartani egyes kórságokat ahhoz, hogy a gyógyszergyárak bevételhez jussanak. Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy az orvostudomány csak kezelni tud, gyógyítani nem. Gondoljunk csak arra, hány millióan haltak meg az antibiotikumok korszaka előtt pl. tüdőgyulladásban, és ma már milyen kicsi ez az arány. És egy másik példa: azok a maláriás betegek, akik gyógyszeres kezelés kapnak, nem halnak meg, de a világ „gyógyszeripartól nem szennyezett” részein, például Afrika szegényebb részein évente több százezren esnek ennek a ma már gyógyítható betegség áldozatául – pusztán azért, mert nincs pénzük megfelelő gyógyszerekre. "Nem kell (…) irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a "dolgát"! Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfű irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfű az embereknek. A parlagfű után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az előbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan kipusztulna az emberiség is." Bár megművelt területeken és természetes vegetáció esetén a parlagfű ritkábban fordul elő, nagyon gyors terjedése miatt irtani szükséges. Legszerencsésebb a fiatal, még nem virágzó, virágport nem termelő (így nem is allergizáló) növények kitépése, kaszálása – ehhez még vegyszer sem kell. Ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy a „természet rendje” akkor is felborul, ha egy növény olyan területen jelenik meg, ahol nem őshonos. Természetes ellenségei, kórokozói hiányában gyorsan szaporodik, és bár várható, hogy meghonosodása után idővel a helyi ökológiai egyensúly részévé válik és előfordulási gyakorisága csökken, de azok, akik most allergiásak, ezt nem várhatják meg. "(…) miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk)." Bizonyos virágporok egyáltalán nem, mások jelentősen allergizálnak. 60-80 évvel ezelőtt a parlagfű nem volt elterjedve olyan mértékben, hogy a maihoz hasonló problémákat okozzon. "Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem! (…) a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, - önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre (leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Veterán dobóatléta vagyok és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körül talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítmény javulásokat lehetett tapasztalni." A fiatal, nem virágzó növények nem okoznak pollenallergiát. Szájon át elfogyasztva sem várható olyan allergiás reakció, mint amikor a virágpor a légutakba jut. Megenni mégsem javasolt, mivel előfordulhat, hogy az evés közben belélegzett pollentől túlérzékenységi reakció jelentkezik, továbbá fogyasztásával nincsenek hosszú távú tapasztalatok, és tudományos igénnyel nem vizsgálták, (hogy pl. hosszútávon vagy nagy dózisban) nem mérgező-e emberre. Különösen veszélyes és nem elfogadható, amikor egy közszolgálati jellegű műsorban ilyen veszélyes tévhiteket terjesztenek, és bár a riportban megszólalnak szakemberek, nincs lehetőségük reflektálni az elhangzottakra. A fent említett teljesítményfokozó hatás nem ismert, más nem írta le, és az alapján, amit a növényről jelenleg tudunk, valószínű, hogy placebóhatásról van szó. "Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyányi zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! (…) Akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is." Az itt olvasható állítások teljesen alaptalanok. Az „őssejtfokozás” racionalitása csak bizonyos, jól definiálható esetekben (lenne) igazolható, és akkor is csak szigorúan kontrollált körülmények között. Ilyen hatással a növény nagy valószínűséggel nem bír – eddig ezt egyetlen más növényfajról sem igazolták. Nagy felelőtlenség olyan súlyos betegségekre javasolni a növényt, amelyeket nyilvánvalóan nem gyógyít meg – bármit is állítson az iromány szerzője. "A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak ( én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak. Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől. Weixl-Várhegyi László feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője" Ennek kommentálása nem tartozik a blog profiljába. A szöveg azonban indikátorként szolgálhat a teljes iromány hitelességének megítéléséhez." http://kodpiszkalo.blog.hu/2012/01/29/egy_veszelyes_eszme_nyomaban_gyogynoveny-e_a_parlagfu Moderálta: (575) 2012-04-16 09:57:24

Hírek

  • Nehézuniverzális traktorok a tavaszi munkák vezérgépei

    Nehézuniverzális traktorok a tavaszi munkák vezérgépei

    A tavaszi talajmunkák indulásával a főszerep a középnehéz illetve nehézuniverzális traktoroké. Apróhirdetéseink között most ezekből a válogattunk, keleti és nyugati modellekből egyaránt.

További híreink

Videók

Könyvek

Galériák

  • Új Fiat Ducato
  • Szedmák Norbert - Közönségdíjas nyertes!

    Szedmák Norbert - Közönségdíjas nyertes!

    Szedmák Norbert nyerte a "Legyél az Agroinform Tudósítója" fotópályázat közönségdíját. Az aranyérmes felvételen kívül is sok szép képet készített a fiatal fotós. Most megmutatjuk, hogy milyen gépek tetszett legjobban Norbertnek a 2014-es AGROmashExpo rendezvényen!

  • Hegedűs Flóra - Összetettben bronzérmes

    Hegedűs Flóra - Összetettben bronzérmes

    Hegedűs Flóra - 3 pályaművel indult a Legyél az Agroinform Tudósítója! fotópályázaton. Díjat ugyan nem nyert, mégis büszkék vagyunk rá, mert mindhárom fotójával szép számú voksot zsebelt be a szavazó-közönségtől. Flóra összetett versenyben, 349 szavazattal bronzérmes helyen végzett! Köszönjük fiatal tudósítóinknak a játékot, kiemelkedően teljesítettek a hölgyek! Gratulálunk, csak így tovább!

  • Fiatal Kutatók az Élhető Földért Konferencia
[bezárás x]