Nem kell ahhoz nagy terület, hogy az ember vegyszermentesen, de mégis intenzíven termelhessen zöldséget. Szalczinger Judit 1500 nm-en termeli zöldségeit a mezőgazdasági sokszínűség és a teljes szabadság jegyében. A Szabadon nőtt címet viselő blog gazdájával beszélgetett a greendex.hu szerzője a biointenzív kertészkedés gyakorlati kérdéseiről, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról és arról, miért olyan fontos a mezőgazdasági sokszínűség.

zöldségek

Nem kis feladat egy jól működő, önellátó kertet létrehozni, de annál nagyobb öröm az ott megtermelt zöldségeket fogyasztani – fotó: pixabay.com

Judit 19 éves kora óta kertészkedik és hisz abban, hogy az igazán finom zöldségekhez csak teljes elhivatottság kell – a családi asztal mellől ma már dobozközösségi rendszert üzemeltetve termeli a zöldségeit. Hogy ezt miként valósította meg? Intenzív termeléssel, mégis talaj- és ökoszisztéma-építéssel, sokszínű fajtakínálattal és másod-, harmadvetésekkel. A kezdetben még családi termelést szép lassan felváltotta az árutermelés, amihez a tapasztalatokat nemcsak könyvekből, hanem kertlátogatásokból, önkénteskedésből és persze kísérletezésből gyűjtötte össze.

A kertje Vértesszőlősön található, ahol – teljesen vegyszermentesen – évente 200-nál is több zöldségfajtát termel, köztük olyanokat is, amelyeket nagyon nehéz beszerezni, többnyire csak biopiacokon. A különleges fajtákat, tájfajtákat adja tovább dobozrendszerben.

A dobozközösség lényegét az adja, hogy a szezonalitásnak megfelelően mindig olyan zöldségek kerülnek a megvásárolt dobozokba, amelyek éppen a kertben nőnek. A biokertészkedés szellemében heti, havi vagy akár éves csatlakozással is lehet a tányérra tenni vegyszermentes, különleges zöldségeket.

kert

Rengeteg tapasztalatot lehet szerezni workshopokon, biokertészetek látogatásával, önkéntes gazdálkodással – fotó: pixabay.com

Fontos a tapasztalatgyűjtés

Nem kis feladat egy jól működő, önellátó kertet létrehozni. Judit szerint ezt csak abban az esetben lehet jól csinálni, ha komolyan veszi az ember, és tényleg tesz bele energiát. Ezt a zöldség meghálálja: minőségi termény kerülhet az ételeinkbe.

Aranyat ér a személyes és a más kertészetekből gyűjtött tapasztalat is. Az ökológiai kertészkedés lényege is pontosan ez: megfigyelni, jegyzetelni, tanulmányozni a kert ökoszisztémáját, erősségeit, gyengeségeit, és erre építeni. Emellett rengeteg tapasztalatot lehet szerezni workshopokon, biokertészetek látogatásával, önkéntes gazdálkodással, az ott látott módszerek a saját kertünkben is alkalmazhatóak.

Így tett Judit is akkor, amikor az alapok mellett plusz tudást szerzett a terényi Magosvölgy Ökológiai Gazdaságban, illetve a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ On-farm programjának résztvevőjeként, ahol a tájfajták és a különleges növényfajták tesztelését is végzi.

A tájfajták könnyebben alkalmazkodnak a helyi klímához. Judit évente 150–200-fajta zöldséget termeszt, ezek egész évben biztosítják a betakarítható mennyiséget. A zöldségeit szabadföldön és fűtetlen sátorban termeszti: csak szabadfajtákkal dolgozik, a kertjében nincsenek hibridek vagy szabadalmakkal védett zöldségek. Főként a tájfajtákra koncentrál, azokra a régi, hagyományos fajtákra, amelyek a kisléptékű árutermelésbe jól beilleszthetőek.

Emellett a különleges fajtákra „szakosodott", ezek előzetes tesztelés útján kerülnek a dobozokba. Az érdekességek között megtalálhatóak a különleges kinézetű paradicsomok, a rövid tenyészidejű káposzták, az ázsiai levélzöldségek vagy Magyarországon nem beszerezhető, az ipari mezőgazdaság által nem preferált sárgadinnyefajták is. Amennyiben a fajtateszten, kis területen ellenőrzött fajta beválik, a zöldségközösség tagjai is élvezhetik a speciális termést.


Az ipari mezőgazdaság és a tájfajták viszonya

Sok szó esik arról, miként lehetne fenntarthatóbbá tenni a zöldségtermesztést, mi lehetne a helyes gyakorlat a mezőgazdaságban.

Judit szerint a biointenzív termelés és az ipari mezőgazdaság nagyon eltér egymástól. Míg az ipari mezőgazdaság esetében monokultúra folyik, földforgatással, hosszú sorokban termeléssel, addig a biointenzív termelés esetében kis területen, a talaj életben hagyásával sok fajtát termelnek meg, így kedvezve az ökoszisztémának és a zöldségeknek is.

Ha sokan és sok helyen művelnék ezt a zöldségtermesztési módot, lényegesen több helyi élelmiszerrel, tájfajtákkal lehetne ellátni a lakosságot. A tájfajták ugyanis olyan, a helyi klímához, viszonyokhoz szokott növények, amelyek vegyszermentes gazdálkodás mellett tudják biztosítani a megfelelő termést.

A tájfajták esetében a különböző tápanyagokat szerves anyagokkal pótolták, nem volt műtrágyázás, azaz nem műtrágyaoldatos kultúrákhoz nemesítették őket. Az a fajta uniformitás, ami a mostani fajtákat jellemzi az ipari tényezők miatt nem volt követelmény, viszont jól alkalmazkodtak a különböző időjárási szélsőségekhez. Ma nagyon sok fajta közül választhatunk, mindig találni köztük olyanokat, amelyek kiválóan alkalmazkodnak az adott terület adta lehetőségekhez. A biointenzív kertészkedésnek pedig pontosan ez a lényege.

paradicsom

Amennyiben a fajtateszten, kis területen ellenőrzött fajta beválik, a zöldségközösség tagjai is élvezhetik a speciális termést – fotó: pixabay.com

Mit jelent a biointenzív kertészkedés a gyakorlatban?

Saját, önellátó kertünkben is megtalálhatjuk azokat a fajtákat, amelyekkel hosszú távon is jó minőséget érhetünk el.

A biointenzív kertészkedés olyan különleges kertészkedési mód, amivel kis területen termelünk meg minél több zöldséget: szervesanyag-utánpótlással, intenzív komposzthasználattal, ökológiai módszerekkel, kézi szerszámokkal gondozva a növényeket.

A módszer intenzíven támaszkodik a mezőgazdasági sokféleségre, a vetésváltásokra és arra fókuszál, hogy a kertben minél többféle zöldség teremjen. A másod- és a harmadvetéseknek hála sok esetben 3–4 növény kerül egy évben ugyanarra a területre.

Judit kertjében az áttelelő zöldségfélék fűtetlen fóliában már javában kint vannak februárban is, ezek a növények már márciusban szedhetőek. Februárban kezdődik a palántanevelés, ehhez Judit melegágyas trágyatalpas fűtést használ. (A melegágyas trágyatalpas fűtés egy olyan méltatlanul elhanyagolt erőforrás, ami arra alapul, hogy a megfelelően kezelt trágya óriási hőt képes leadni.)

A klímaváltozás kihívásai

A klímaváltozás hatásait, az időjárás szélsőségeit nem lehet kivédeni, de alkalmazkodni szabad. Judit is szezonról szezonra találkozik a problémával, azonban a változásokkal szemben új tapasztalatokkal és gyakorlatokkal vértezi fel magát és kertjét. Fontosnak tartja a mezőgazdasági sokféleséget, ami az évezredek, évszázadok alatt termesztésbe vont növényfajok kialakult változatosságát jelenti – ez régióként, kultúránként, földrajzi tájegységenként eltérő. A bevált, jól működő fajták megőrzése rendkívül lényeges, ahogy az is, hogy figyeljünk, tanuljunk és alkalmazkodjunk.

Ilyen megfigyelés az évek óta megjelenő tavaszi hidegbetörés, amikor az enyhe telet követően jön egy markáns hideg időszak, ami letarolja a már ébredező növényeket. A helyzetet tovább ronthatja az aszályos, forró nyár, amely szintén komoly károkat okozhat.

Léteznek azonban olyan technikák, amelyek az időjárással szembeni küzdelemben segíthetik a kertészt. Judit a fent említett trágyás fűtést alkalmazza tavasszal, így a megjelenő hirtelen fagy nem tud kárt tenni a palántákban.

A légköri aszály is sokakat megtanít az alkalmazkodásra. Például köztudott, hogy a  hagyományos babfajták nem bírják a forróságot, a homoki babok vagy méteres babok viszont igen – ezek a fajták még a forróságban is képesek fejlődni. Célszerű tehát kísérletezni, minél több fajtát kipróbálni ahhoz, hogy kiderüljön, melyik bírja jobban az adott tájegységre jellemző időjárási viszonyokat.

A káposztafajták esetében tanácsos, ha a rövidebb tenyészidejű fajtákat részesítjük előnyben, hiszen a tűző nap és az erős UV-sugárzás árt ezeknek a zöldségeknek.

Judit tapasztalatai szerint a klasszikus tavaszi zöldségek jobban működnek a kiszámíthatóbb langyos őszi melegben – kiszámíthatóbb, a klíma szempontjából nyugodtabb időszak, így jobban lehet tervezni. Jó példa erre a hónapos retek, amelyben ősszel nem tesz kárt az időjárás hullámvasútja.

hónapos retek

A hónapos retek ősszel is megterem – fotó: pixabay.com

A sokféleség segít a kártevők elleni harcban is

A biointenzív termesztésben  alapvető a jó kondíciójú és változatos zöldségkavalkád – a növénytársítások, a támogató növények és a védősávok, a sokféleség, – előnyösek a kártevők elleni harcban.

Az állandó vetésforgás sem kedvez a kártevők elszaporodásának, hiszen mindig új, életerős növény váltja a betakarítandót, így nehezebben jutnak támadható felülethez a meztelencsigák és a poloskák.

Miként teheted még ellenállóbbá és eredményesebbé a kerted?

Judit kiemelte: a tervezés, az ágyások előkészítése, a vetésforgók megálmodása minden évben fontos lépés. A Magház Egyesület tagjaként, komoly gondot fordít a megfelelő magok kiválasztására, a magfogásra is.

Judit szerint a kertészkedést, élelemtermelést komolyan kell venni, ahol élelemtermelés folyik, az minden ízében komoly vállalkozás, ami elköteleződést, felelős hozzáállást kíván. Azt tanácsolja, mindenki vegye komolyan az akár egészen kis ágyásokat is, és a növény, meg fogja ezt hálálni. További tanácsai:

  • Ültessünk változatos fajokat, ne féljünk a kísérletezéstől!
  • Ugyanazon a területen próbálkozzunk a másod- és harmadvetéssel! Így könnyebben megtalálhatjuk azokat a zöldségféléket, amelyek a környezethez passzolnak.
  • Gyűjtsünk tapasztalatokat! Akár a témában jártasabb gazdáktól, akár a Magház eseményein keresztül vagy nagyobb biogazdaságok meglátogatásával. A legjobban mindig a személyes ismeret hasznosítható.
  • Építsük a talajt! Használjunk szerves anyagokat, nagy mennyiségű komposztot, hiszen ez lesz a jó és életerős növények termesztésének az alapja.
  • Vessünk tájfajtákat, sajátítsuk el a magfogás alapjait! Így fenntarthatjuk a jól bevált, ellenálló fajtákat, és minden évben élvezhetjük a munkánk gyümölcsét.
  • Termeljünk úgy, hogy bátran adhassunk belőle mindenkinek!
  • A talaj kiégetése, kizsigerelése helyett gondoljunk a gyermekeinkre, unokáinkra, dédunokáinkra! Hagyjuk úgy nekik örökül a földet, hogy ne csak kielégítő, hanem még életképesebb, még jobb termőtalaj várja az általuk elvetni kívánt magokat!

Az ökológiai módszerek alkalmazásával élhető, hosszú távon is termő zöldségeskertet hozhatunk létre. A sokféleség és a talajélet támogatása, a jól kiválasztott tájfajták megőrzése olyan kincsek a kezünkben, amelyek hosszú éveken át elláthatják a családunkat jó minőségű élelmiszerrel.