Komoly kihívásokkal szembesül napjainkban a vetőmagszektor, amely kulcsfontosságú szereplője a hazai mezőgazdaságnak – hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén. A klímaváltozás okozta kiszámíthatatlan csapadékeloszlás, valamint az orosz-ukrán háború jelentős visszaesést hozott az exportban, különösen kukorica és napraforgó vetőmag esetében.


Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke kiemelte: a vetőmagágazat hazai élelmiszer-biztonságunk záloga, amely innovációban és technológiában is élen jár. Területi mérete ugyan nem haladja meg a 100 ezer hektárt, mégis az agrárkibocsátás 9 százalékát adja. Az ágazat megerősítése érdekében új támogatási programok indulnak, és az öntözési feltételek javításán is dolgoznak.

A tavalyi évben 107 ezer hektáron zajlott vetőmag-előállítás, 24 ezer hektáron őszi búzával, 15 ezer hektáron kukoricával. Az exportból származó bevételek 200 milliárd forintot tettek ki, de a keleti piacok kiesése jelentős veszteség. A szigorodó adminisztráció, hatósági ellenőrzések és a fuvarozási költségek növekedése miatt például Oroszországba 2024-ben már nem szállítottak napraforgó vetőmagot.


Takács Géza, a szövetség elnöke rámutatott: a szélsőséges időjárás, a növényvédőszer-kivonások, az infláció és az inputanyagok drágulása mind rontják az ágazat versenyképességét. Csak kiváló minőségű, stressztűrő fajtákkal és öntözéssel lehet fenntartható módon megfelelni a jövő kihívásainak – mindehhez pedig innováció, növénynemesítés és magasan képzett szakemberek kellenek.

Indexkép: Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács