A MAGOSZ újabb elemzése szerint jelentősen megnövekedett a harmadik országokból az Európai Unióba érkező friss szilva mennyisége: az import az elmúlt időszakban a duplájára nőtt, és ma már meghaladja a 115 ezer tonnát évente. A növekvő import mennyiségek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az uniós – köztük a magyar – termelőkre, miközben az ellenőrzési rendszerek gyakorlatilag működésképtelenek.



Magyar szilva: hagyomány és termelési potenciál

Hazánkban közel 7 ezer hektáron folyik szilvatermesztés, az éves termésmennyiség – kedvező években – eléri a 35 ezer tonnát.

A legnagyobb termőterület Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, de számottevő ültetvények vannak Pest és Bács-Kiskun vármegyében is. A magyar szilvatermékeknek – friss piaci értékesítés mellett – jelentős szerepe van a feldolgozóiparban is, legyen szó pálinkáról vagy lekvárról.

Moldova előretörése és a globális beszállítók térnyerése

Az EU belső piacán Spanyolország, Hollandia és Olaszország számítanak a legnagyobb exportőröknek, azonban az import szempontjából más régiók váltak meghatározóvá.

Dél-Afrika, Chile és Törökország évek óta stabil beszállítók, ugyanakkor a legnagyobb növekedést Moldova produkálta, amely mára a teljes EU-s szilvaimport több mint 40 százalékát biztosítja. A dömpingszerű import gyakran jelentősen olcsóbb, mint az uniós belső termelésből származó gyümölcs.


szilva

Fotó: Pixabay

Az ellenőrzés csak elvileg működik?

Bár az EU élelmiszer-, állat- és növényegészségügyi ellenőrzési rendszere a világ egyik legszigorúbbjának számít, a gyakorlatban azonban ennek érvényesítése erősen korlátozott. A harmadik országból érkező gyümölcsök beléptetésekor jellemzően csupán néhány százalékos mintavételezés történik – elsősorban szermaradványokra vonatkozóan –, a termelés technológiai, környezetvédelmi vagy szociális szempontjaira azonban semmiféle előírás nem vonatkozik.

A fő belépési pontok – a rotterdami és hamburgi kikötők – alig 1-2 százalékos átvizsgálási aránnyal dolgoznak, amely gyakorlatilag teljes versenyelőnyt biztosít az unión kívüli termelőknek.

A MAGOSZ szerint ez a kettős mérce elfogadhatatlan, és különösen érzékeny kérdéssé vált az ukrán és Mercosur-megállapodások körüli gazdatiltakozások során.

A magyar gazdák versenyhátránya fokozódik

A harmadik országokból érkező szilva olcsóbb, mint az európai, köszönhetően az alacsonyabb munkabérnek, lazább szabályozásoknak és a tömegtermelésre optimalizált technológiáknak. Az uniós termelők – akiknek szigorú előírásoknak kell megfelelniük – egyre nehezebben tudják tartani az árversenyt, miközben a hazai piacra egyre több import szilva érkezik, jelentős árnyomást gyakorolva a helyi termelőkre.



A MAGOSZ ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az EU-nak erősebb védelmi eszközöket kellene alkalmaznia a belső piac megóvása érdekében, különösen az olyan érzékeny és hagyományos ágazatokban, mint a gyümölcstermesztés.

Forrás: MAGOSZ

Indexkép: Pixabay