Katasztrófa katasztrófa után
A Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület vagy egyszerűen Merse-mocsár egy 1977 óta helyi védettséget élvező természetvédelmi terület - volt - Rákoshegyen. A fővárosi védettségű természetvédelmi övezet tele van növényritkaságokkal, gazdag madárvilággal és Budapest egyik legháborítatlanabb vizes élőhelye volt, mivel a hetek óta tartó kánikulában sajnos kiszáradt - számolt be róla az Index. A mocsaras terület a rákoskerti vasúti megállótól déli irányban, mintegy 10-15 percnyi sétával volt megközelíthető a repülőtér irányában elindulva.
A szomorú hírről a Merzse-fan Facebook csoport oldalán jelent meg beszámoló:
A mocsárban olyan úszólápok alakultak ki, amelyek sajnos nagyon érzékenyek voltak a vízszint-ingadozásokra. A Budapest XVII. kerületében található a 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár, a közigazgatási határokon belül az egyik legháborítatlanabb vizes élőhely volt, négy harasztfaj, százharmincegy kétszikű és ötvenegy egyszikű növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védett szürke gém és vörös vércse otthonának számított.
A Merzse-mocsárhoz hasonló vizes élőhelyek valaha kifejezetten jellemzőek voltak a pesti oldalra, nyilvánvalóan jelentősen temperálva, élhetőbbé téve az itteni klímát, a Merzse volt ezek közül az egyik - a közigazgatási határokon belül az utolsó - megmaradt túlélő.
Különleges fajok százai
A mocsárban magas sásos, nádas, bokorfüzes, fűz-nyár ligeterdő és száradó kékperjés láprét is volt, a már említett védett növény- és madárfajok mellett. A területen barna rétihéjjákkal is találkozhattunk, az olyan nádi és vízimadarak mellett, mint a barkóscinege, a nádirigó, a vízityúk, a bölömbika, valamint egyéb nádiposzáta- és récefajok.
A madarakon kívül fellelhetőek különböző békafajok (erdei béka, barna varangy, barna ásóbéka, zöld levelibéka), vízisikló és mocsári teknős is élt itt, utóbbiból a legtöbb egyed itt talált otthonra a fővárosban. A mocsarat körülvevő réten, bokorfüzesben és fűz-nyár ligeterdőben más madarak is megfigyelhetőek voltak, mint például a gyurgyalag, a kakukk, a sárgarigó, a búbos banka, a tövisszúró gébics, a fülemüle, a karvaly, az egerészölyv vagy akár a már említett, ritka vörös vércse is. Nagyszámú fácán, és fogoly is élt itt. A többféle vadászható faj (fácán, fogoly, nyúl, őz, vörös róka) mellett pedig a védett menyét is felbukkant.
Nem az első eset
A Merzse-mocsár területe 1991 és 2003 között már átesett egy rehabilitáción, mellyek akkor sikerült megállítani a területfogyást. A mocsár területe a 19. század eleje óta fogyott folyamatosan, a szabad vízfelület az idei kánikula előtt már csupán néhány száz négyzetméterre rúgott, ami töredéke a nyolcvanas években leírtaknak, mely szintén csak töredéke az eredeti méreteknek. Az okok között szerepel az elmúlt évtizedek aszályos időjárása, a terület és a környezetének ember általi átalakítása (repülőtéri építkezések, vízelvezető árkok létesítése a mezőgazdasági területeken, csatornázottság bővülése, amelyek jelentős vízmennyiséget vontak el a vízgyűjtő területről).
Remélhetőleg a helyzet jobbra fordul, mielőtt a vizes élőhely állatai és növényei végleg múlttá lesznek a felforrósodott város peremén, ami nem becsülte őket annyira, hogy megmentse az életüket és az élőhelyüket.
A borzalmas aszályról Novák Katalin köztársasági elnök is posztolt a Facebook-oldalán, az Úristenhez fohászkodva:
