Az USA-ban az ARS (Agrárkutatási Szolgálat) kutatói tömeges méretekben állították elő folyékony tápközegben történő gombaszaporítással (fermentációval) – angol rövidítésben: LCF-módszerrel – az Isaria fumosorosea gomba spóráit, melyekkel hatásosan lehetett védekezni számos rovarkártevő (üvegházi molytetű, körtelevélbolha stb.) ellen.

Ugyancsak az LCF-módszerrel sikerült előállítani két hasznos gombából (Mycoleptodiscus terrestris, Metarhizium brunneum) mikroszkleróciumokat, az előbbi gomba káros vízinövények, az utóbbi pedig számos rovarkártevő (pl. drótférgek) ellen használható fel. Nagy előnyük, hogy a mikroszkleróciumok sokáig életképesek maradnak, így hosszú ideig tárolhatók, s mint az előbbi két példa mutatja, bioherbicidként, illetve bioinszekticidként kiválóan felhasználhatók.

búza

A biológiai védekezésben alkalmazott egyes gombákat például nedves gabonaszemeken tenyésztik – fotó: Shutterstock

A biológiai védekezésben széltében alkalmazzák a Beauveria bassiana és Trichoderma harzianum gombákat. Ezeket nedves gabonaszemeken és egyéb szilárd szubsztrátumokon szokták tenyészteni a konídiumok előállítására. Az iménti gombákat LCF-módszerrel tenyésztve sokkal jobb eredményeket értek el – blasztospórákat és mikroszkleróciumokat nyerve. A hagyományos módszerrel 10-14 napot vett igénybe a konídiumok tömeges előállítása, az LCF-nek köszönhetően 2-3 nap alatt tudtak blasztospórákat és konídiumokat nyerni.

A tenyészethez a költséges N-forrást jelentő kazein helyett olcsó gyapotmaglisztet használtak, 80-90 százalékos költségmegtakarítást érve el ezzel. Az LCF-fel nyert Beauveria blasztospórák a dohánymolytetű (Bemisia tabaci) nimfáit 25 százalékkal gyorsabban és a konídiumok nagy számához képest egynegyednyi mennyiségű blasztospóraszámmal tudták pusztítani. Az LCF-technikával a Trichodermából nyert mikroszkleróciumok a vetőmagvak bevonására (inkrusztációra) és talajgranulátumok formájában is alkalmazhatók.