Magyarország egyik leggyakoribb és legkisebb méretű ragadozó madara a karvaly. Nyáron alig-alig lehet látni őket, azonban a hidegebb évszak beköszöntével sokaknak feltűnhet, hogy a kis termetű, ragadozó madarak villámgyorsan vadásznak a kiskertekben, parkokban tartózkodó énekesmadarakra.

karvaly

Magyarország egyik leggyakoribb és legkisebb méretű ragadozó madara a karvaly – fotó: pixabay.com

A karvalyok kifejezetten az énekesmadarak vadászatára specializálódtak

Mesteri pontossággal követik a zsákmányállataik mozgását, azokat a helyszíneket felkeresve, ahol azok nagyobb tömegben tartózkodnak. Késő ősztől már a lakott területeken, kertekben, parkokban jellemző a megjelenésük, ahol a bogyós növények bőséges táplálékkal szolgálhatnak az énekesmadarak számára.

Az egyre enyhébb telek eredményeképpen a hazai állomány állandó, télen észak-európai madarak is érkeznek hozzánk, így egyre többször számolhatunk a jelenlétükkel. Hazánkban a zárt erdőkben kis számban költenek, egyaránt kedvelik a  fenyveseket, a sík és dombvidéket. Az Alföldön mindenütt megtalálhatóak a bokrosokkal, ritkás facsoportokkal tarkított területeken.


A kotlása és fiókanevelése májustól július végéig tart, fészkét vékony száraz ágakból maga építi, aminek a belsejét finom anyagokkal béleli. A fészke 6-10 méter magasságban van, a fatörzs mellett vagy egy vastag ág tövében. A fészekalja 3-8 tojásból áll. A kotlás 35 napig tart. A kikelő fiókákat a tojó őrzi, a hím pedig vadászni jár. A hím az elfogott madárzsákmányt valamelyik tépőhelyén megkopasztja, majd csak ezt követően viszi a fészekhez, amit a tojó apró falatokra tép és azzal eteti a fiókákat. A fiókák négyhetes korukban hagyják el a fészket, amikortól a szülők vadászni tanítják őket.

A leggyakoribb zsákmányállata a házi és mezei veréb, a citromsármány és más pintyfélék. Télen a madáretetők környékén a széncinegét is megfogja. A tojó a nagyobb mérete miatt a gerléket is képes elfogni.

Érdekesség, hogy egyetlen év alatt egy karvaly pár képes elejteni 2200 darab házi verebet, 600 fekete rigót, vagy 110 örvös galambot.

karvaly

Gyorsan siklanak a fák és bokrok között, általában egészen alacsonyan, majd hirtelen felemelkedve mindig felülről vágnak le az áldozatukra – fotó: pixabay.com

A karvaly vakmerő, ügyes ragadozó

A karvalyok (Accipiter nisus) megjelenésében feltűnő, hogy nagy a méretkülönbség a hímek és a tojók között – a tojók lényegesen nagyobbak a hímeknél. A felnőtt hím egyedek 29–34 cm hosszúak, a szárnyfesztávolságuk 59–64 cm, súlyuk 110 és 190 gramm között változik. A hím testének felső része palaszürke időnként kékes színezetű, míg alsó része barnásvörös csíkozású, mely távolról narancssárgának is tűnhet, íriszük narancssárgás-sárgás, vagy vöröses narancssárga. A jóval nagyobb nőstények testhossza 35–41 cm, szárnyfesztávolságuk 67–80 cm, testsúlya 185-342 gramm között váltakozik.

Gyorsan siklanak a fák és bokrok között, általában egészen alacsonyan, majd hirtelen felemelkedve mindig felülről vágnak le az áldozatukra, olyan sebességgel és erővel, hogy prédájuknak nem sok esélye van.

A 20. század második felében a karvalyok populációja lecsökkent, a csökkenés okai közt szerepel az aldrin, dieldrin és heptachlor vegyszerek alkalmazása, amelyeket 1956-ban rovarölő szerekhez csávázóanyagnak használtak. Ezek a vegyi anyagok felgyülemlettek a magokkal táplálkozó madarak testében majd a tápláléklánc csúcsán álló ragadozó madarakban, így a karvalyokban is, kettős hatást kifejtve: hatásukra a lerakott tojások héja elvékonyodott és összetört még azelőtt, hogy a tojók kiköltötték volna őket, illetve a madarak a nagy mennyiségű vegyi anyagtól elpusztultak.

Védett madarak, a természetvédelmi értékük 50 000 Ft.