Közismert a denevérekről, hogy az általuk kibocsátott ultrahang az eléjük kerülő tárgyakról, így az élőlényekről (különösen a rovarokról) visszaverődik, s azt tudják érzékelni. Az Európában jól ismert és elterjedt kis denevérek (Microchiroptera) intenzív rovarevő képességükkel igen hasznosak. Hihetetlenül nagy mennyiségű rovart fogyasztanak, még a legkisebb denevérfaj is több száz rovart képes elkapni egyetlen éjszaka alatt. Sajnos számuk folyamatosan csökken, mivel a rovarirtó szerek elpusztítják a táplálék-utánpótlásukat.

Megfelelő szálláshelyet is egyre ritkábban találnak. Főleg a padlásokat, elhagyott épületeket és az odvas fákat kedvelik, de akár régi alagutakba is beköltöznek. Sajnos egyedszámuk mindenütt vészesen csökken. (Hazánkban valamennyi fajuk védett. Szerk.).

Németországban felfigyeltek egy újabb veszélyeztetési forrásra, nevezetesen a szélerőművekre. Egyedül Németországban becslések szerint 230.000 denevér lesz a szélerőművek működtetésének áldozata. A pusztulás okát vizsgálva megfigyelték, hogy a szélerőművek közelében több denevér található, mint azoktól távolabb.

Már a szélerőművek is veszélyeztetik a denevéreket – fotó: Shutterstock

Az egyik feltevés szerint a berendezés fénye közvetett vagy közvetlen módon vonzza a zsákmányállatokat, jelen esetben a rovarokat. Hamburgban a „Freiwind” projekt keretében azt vizsgálják, hogy a fény milyen hatással van a denevérek repülési viselkedésére. A vizsgálatokban speciális denevérkamerákat, hőkamerákat és radarberendezéseket használnak.