Sok dél-németországi gazda az egyébként egy hónappal hosszabb érésidőt igénylő szemes kukoricát korábban takarította be és silókukoricaként biogáz-üzemeknek eladta. Az igen magas (2014. évi) kukoricatermés okozta feszült piaci helyzeten ilyenképpen úrrá tudtak lenni, minthogy a biogáz-üzemek általi felvásárlások biztonsági hálót jelentettek számukra, mondhatni puffer gyanánt szolgáltak. Ráadásul az utóbbiakban a szubsztrátum (=kukorica) iránti minőségi igények alacsonyak, ennek köszönhetően pl. a 2014. évi csapadékos augusztus miatti nedves gabonát – ami élelmiszerkészítésre nem volt alkalmas – a biogáz üzemekben áram- és hőtermelésre jól tudták felhasználni.Az ilyen gyönge minőségű termékek biogáz-üzemek számára történő eladása gyakran a gazdák egyetlen értékesítési lehetőségét jelenti. Ráadásul az energianövények termesztése a gazdáknak biztos jövedelemforrást jelent, erősíti a regionális értéktermelést és a világpiacon bekövetkező „történésektől” nagyobb függetlenséget biztosít. A Biogáz Szövetség elnökének, S.Rauh doktornak a véleménye szerint teljesen légből kapott feltételezés az, miszerint az energianövények termesztése a világéhezésért felelős lenne. A világélelmezési problémákért igazából az elmúlt évtizedek hibás agrárpolitikája tehető felelőssé. Ezért indokolatlanok az energianövények termesztését ért szemrehányások – a említett szakember.