A téli vonulás alkalmával hazánkba érkező nagy kárókatonákat – a Balaton halállományának és biológiai egyensúlyának fenntartása érdekében – gyérítették, azaz lőtték tavaly. A madarak inváziójának idén nyoma sincs. Legalábbis eddig – írja az index.hu.
A madarak inváziójának idén nyoma sincs – fotó: pixabay.com
A szinkronszámlálás eredménye szerint nem csökkent az állományuk
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság évről évre elvégzi a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) téli szinkronszámlálását – írta az Agrárminisztérium sajtóirodája.
Az eredmények szerint a korábbi telekhez képest a 2023/2024-s év telére nem csökkent a kárókatona-állomány.
Mivel a csapatok sokszor messze vadásznak a partoktól, így nehezen észrevehetők. Ezenkívül az idei télen sokáig nem fagytak be a Balaton környéki egyéb vizes élőhelyek, így a csoportok ott is vadászhattak és gyülekezhettek, ezáltal kevésbé koncentrálódtak a legnagyobb tavunk vizére.
Fejenként napi fél kiló halat esznek meg
A téli invázió veszélye még nem múlt el. Érdemes tudni, hogy a problémát általában nem az itt fészkelő, hanem a téli vonulás alkalmával hazánkba érkező példányok okozzák, amelyek számára remek vadászterületet jelentenek a be nem fagyott vizek.
A nagy kárókatona beavatkozást igénylő károkat képes okozni a tógazdasági haltermelésben, a Balaton halállományában, ami nem csak gazdasági, hanem természetvédelmi szempontok alapján is gondot jelent.
Egyre több nagy kárókatona tölti nálunk a téli hónapokat
Korábban a kontinentális éghajlatra jellemző módon a télen a vizeink befagytak, az északról érkező madarak pedig csak átrepültek felettünk. Ennek elmaradása folytán azonban egyre több nagy kárókatona tölti nálunk a téli hónapokat, és sokszor a sirályokkal együtt lakomáznak.
Egy nagy kárókatona legalább napi fél kilogramm halat fogyaszt el, ami veszélyezteti a Balatonon a süllő, a balin, a garda és egyéb keszegfélék állományát, a vadászat miatt sérült halak pedig betegségeket terjeszthetnek.
_fill_540x300_0.jpg)
