Az integrált növényvédelemre (Integrated Pest Management – IPM) rövid meghatározása szerint a növényvédő szerek használata során akkor és csak abban az esetben kerülhet sor, amikor valóban szükség van rá, továbbá csak annyi növényvédő szert kell kijuttatni, amennyi feltétlenül szükséges annak érdekében, hogy a károsítók okozta kártétel mértékét a gazdasági kárt okozó szint alá csökkentsük.

Az integrált növényvédelem jelentőségét növelik az élelmiszer-termelésben szerepet játszó növényvédelmi, termesztési és környezeti tényezők. Ezekről a szakirodalom és a napi sajtó rendszeresen közöl elriasztó híreket.

A növényvédő szerek engedélyezése, alkalmazása gyakran már politikai kérdéssé nőheti ki magát, a fogyasztók körében kialakult félelmek miatt. Ugyanakkor a Föld népességének robbanásszerű növekedése, a növénytermesztésre alkalmas termőterület csökkenése és más tényezők szükségessé teszik a növényvédő szerek alkalmazását.

kép

Számos tényező szükségessé teszi a növényvédő szerek alkalmazását – fotó: Agroinform.hu

A népesség növekedése, a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek csökkenése, a Föld légkörének melegedése, a környezetszennyeződés és a hovatovább már Magyarországra is kiterjedő szélsőséges időjárási viszonyok kiemelik a környezetkímélő, egyidejűleg intenzív mezőgazdasági termelés jelentőségét és a fenntarthatóság fontosságát.

A növényvédő szerek fenntartható módon történő alkalmazását az Európai Unió 2014 óta kötelezően előírta a tagországokban. Az integrált növényvédelem alapelveit Magyarországon a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM-rendelet 8. melléklete tartalmazza.

A növényvédő szerekkel végzett védelem során mérgező anyagokat juttatunk ki a gyors és hatásos védekezés érdekében. Minden esetben figyelembe kell venni, hogy

a viszonylag kevéssé mérgező kategóriába sorolt növényvédő szerek használata is jelentős terhelést jelenthet a környezetre, a kivitelezést végző emberre és a kezelt terményeket fogyasztó felhasználóra.

Az IPM célja, hogy a növényvédőszer-használatot a lehetőség szerint csökkenthessük, vagy esetenként akár el is hagyhassuk. Az integrált növényvédelem alapja a növényvédelmi előrejelzés, amellyel meghatározható a védekezés ideje, ezzel elkerülve a felesleges, nem megfelelő időben végzett és alacsony hatású vagy éppen hatástalan növényvédőszer-alkalmazást.

Az integrált növényvédelem eszköztára négy csoportba sorolható:

• genetikai védelem: fajtaválasztás, a fajta genetikájába kódolt, a kártevők, kórokozók, gyomok elleni rezisztencia kialakítása;
• agrotechnikai védelem: minden olyan művelési módszer felhasználása, ami a gyomborítottság, kártevők, kórokozók kártételének mérséklésére, a talaj állapotának fenntartására és javítására irányul;
• biológiai és biotechnológiai védekezés: a természetes ellenségek védelme, felszaporítása, biológiai eredetű készítmények alkalmazása;
• kémiai védelem: a fenti csoportokba foglalt módszerek kiaknázása után a fennmaradó problémák megoldása a növényvédő szerekkel.

növényvédelem

Fontos, hogy elkerüljük a felesleges, nem megfelelő időben végzett és alacsony hatású vagy éppen hatástalan növényvédőszer-alkalmazást – fotó: Agroinform.hu

A genetikai védelem több károsító esetében jól alkalmazható, de egyes esetekben hátrányos lehet. Az ellenállóság gyakran csak részleges, más esetekben a kórokozó gyors adaptációjával vagy új rasszok megjelenésével hatása csökken vagy akár megszűnik. A köztermesztésbe kerülő fajták esetében nem mindig ismeretes, hogy a Magyarországon előforduló károsítópopulációkkal szemben hogyan viselkednek, ami a genetikai védelem lehetőségét korlátozza.

Kedvezőtlen időjárás és/vagy nagy fertőzési nyomás esetén a károsítókra rezisztens fajták is megjelenhetnek. Tipikus esete ennek az őszi búza kalászfuzáriózisa, mivel a rezisztenciát kiváltó főgén hiányában a kisebb gének révén ugyan adódhatnak a rezisztenciában fajtakülönbségek, de súlyos járványok esetén a lecsökkent ellenálló képesség kevéssé elégíti ki a gyakorlat igényeit. Sajnálatos módon

a kártevőkkel, kórokozókkal szembeni lecsökkent rezisztencia ellen csak a hatékony növényvédő szerek alkalmazása biztosít megfelelő védelmet.

Az agrotechnikai védelem körébe tartoznak azok a művelési módszerek, amelyek alkalmazása gyakran és mindenképpen szükséges lenne: az okszerű vetésváltás, a talajállapotnak és a talajminőségnek a figyelembevételével kialakított talajművelés, a növények harmonikus táplálása, a vetésidő helyes megválasztása, a gyomszabályozás, az optimális állománysűrűség.

A vetésváltás az agrotechnikai védelem legfontosabb eleme,

amelynek végrehajtását hazánkban nehezíti vagy éppen lehetetlenné teszi a mezőgazsági területnek 50%-át meghaladó kukorica- és kalászosnövény-termesztés. E növények nagy részaránya miatt a kalászosokat és a kukoricát gyakran monokultúrában termesztik, vagy e növények egymást váltják.

kukorica

A vetésváltás az agrotechnikai védelem legfontosabb eleme, amelynek végrehajtását nehezíti vagy lehetetlenné teszi a mezőgazsági területnek 50%-át meghaladó kukorica- és kalászosnövény-termesztés – fotó: Agroinform.hu

A vetésterületben nagy részaránnyal szerepelnek az olajos növények: napraforgó és repce. Az olajnövények vetésváltás nélkül történő termesztése a betegségek és kártevők terjedését segíti elő, az utóbbiak esetében a vetésváltás nélkül ezekben a kultúrákban jelentős gombakártétel alakulhat ki, az erre hajlamosító időjárás esetén.

A talajok védelme

A talajművelésben előforduló problémák közül megoldható a lejtős területek forgatás nélküli, lazításos védelme, amivel az erózió jelentősen csökkenthető, és megőrizhető a talajok nedvességtartalma. A talajforgatás elmaradása miatt a talajfelületen megmaradó szármaradványok számos kórokozó fertőzésének forrása az árvakelés, amely a kórokozók és egyes kártevők áttelelését biztosíthatja, amennyiben az árvakelés elleni védelmet nem végzik el.

A talajok szervesanyag-utánpótlása alatta marad a talajok igényének, ennek következményeként visszatérő probléma a talajélet, a talaj víz- és tápanyagmegkötő képességének csökkenése. A talaj tulajdonságainak nem megfelelő agrotechnika következménye a talaj tömörödése, ami a talajok hozamképességét csökkenti.

Talajjavítás

A talajok termőképessége az intenzív használat mellett fokozatosan csökkenhet. A talajjavítás kedvezően befolyásolja a talaj fizikai paramétereit, kötöttségét, levegő- és vízháztartását, tápanyag-szolgáltató képességét.

A talajművelés sikerét az időzítés, az agrotechnikai eljárások és a megfelelő talajélet befolyásolja.

A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartására vagy növelésére a tarló- és szármaradványokat a talajba kell keverni. Ezeknek a szerves anyagoknak a lebomlását segíti a tarlóbontó készítmények megfelelő módon történő alkalmazása. A repce és a napraforgó termesztésében a talaj-előkészítésben a szántás helyett a takarónövények jelentős vízmegőrzést biztosíthatnak, a talajok lazításához hatásosan járulnak hozzá, alkalmazásukkal a talaj szervesanyag-tartalma és szerkezete javul.

talaj

A talajművelés sikerét az időzítés, az agrotechnikai eljárások és a megfelelő talajélet befolyásolja – fotó: Agroinform.hu

Okszerű növénytáplálás

Az őszi talajművelés során a nitrogén, foszfor, kálium kijuttatásának szükségességét és a kívánatos mennyiségeket a műtrágyagyártó vállalatok folyamatosan hirdetik, ismertetik. A mezo- és mikromennyiségű tápanyagok – magnézium, kén, foszfor, bór – szükségességén kívül pl. a repcetermesztésben külön hangsúlyozzák a kalcium szerepét mind a talaj állapotának javítására, mind a kalciumigény ellátásának kielégítésére a kedvező termés érdekében.

A megfelelő hatású meszezés (kalciumműtrágya használata) alkalmazásának szükségességét a termesztők ismerik. A kalcium-oxid oldódásának gyorsasága kevésbé függ a szemcsemérettől, ami a kijuttatáskor lehetővé teszi a műtrágyákkal való együttes kijuttatást.

Hígtrágya-kijuttatás

Az állattenyésztő telepeken keletkező, nagy mennyiségű hígtrágya tárolása és felhasználása jelentős logisztikai és agronómiai feladatot jelent. A hígtrágya kijuttatásával komoly támogatást nyer a talaj humusztartalma, javul a talajszerkezet és a talajélet, a környezetbe történő károsanyag-kibocsátás csökken.

A hígtrágya-kijuttatás engedélyezéshez kötött tevékenység, az engedélyezés célja a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezése mértékének lehető minél alacsonyabb szinten való tartása.

Biológiai védekezés

A biológiai védelem elsősorban a zárt termesztőberendezésekben alkalmazható. Szerepe lehet továbbá a kártevők szaporodását megzavaró szexferomok alkalmazásának. Ez utóbbiak szőlőben és gyümölcsösökben is sikerrel alkalmazhatók. A biológiai védelemnek ez a formája főleg abban az esetben hatásos, ha a kezelést a kártevők ellen érintett kultúrákban egy tájegységen belül mindenütt egy időben alkalmazzák.

A kártevők és kórokozók elleni kémiai védelem és az IPM

Valamennyi kultúra károsodhat a kórokozók, rovarkártevők és a gyomnövények jelenlététől. Ehhez járul a Magyarországra egyre növekvő számban bekerülő, eddig ismeretlen kórokozók, kártevőfajok megjelenése, amelyek közül sok ellen még nem áll rendelkezésre engedélyezett védekező anyag.

A kémiai védelem hatékonyságát jelentős mértékben befolyásolja a növényvédőszer-hatóanyagoknak az EU hatóságai által 2011 óta előírt rendszeres felülvizsgálata. Ennek során a korábbi kockázati alapú komplex értékelésről áttértek egyes kiemelt kockázati tulajdonságok újraértékelésére.

kukorica

Valamennyi kultúra károsodhat a kórokozók, rovarkártevők és a gyomnövények jelenlététől – fotó: Agroinform.hu

A növényvédő szerek felhasználási területének korlátozása vagy teljes kizárása a használatból jelentős mértékben csökkenti a termelők rendelkezésére álló, nagy hatású növényvédő szerek számát.

A kizárt termékek helyettesítésére használható anyagok sok esetben nem alkalmasak arra a gyors és erőteljes hatásra, mint a visszavont hatóanyagok. Emiatt a többszöri alkalmazás és egyéb tényezők hatásaként rezisztencia kialakulásával kell számolni. A Magyarországra betelepülő kórokozók, rovar- és gyomkártevők ellen mind gyakrabban csak közepes vagy alacsony hatásfokú termékek állnak rendelkezésre.

Az elvárásoknak megfelelő növényvédőszer-kutatás nehezen hoz eredményt a növekvő költségek és a szigorodó előírások miatt. A kevésbé hatékony, de biztonságosnak vélt növényvédő szerek gyakori alkalmazása a rezisztencia kialakulásához vezethet, a növénytermesztés szinte minden ágában. A rezisztencia kialakulása ellen a gyártó vállalatok több hatóanyagot alkalmaznak egyidejűleg a piacra hozott újabb növényvédő szerekben.

A növényvédőszer-gyártó ipar vezető cégeinél tapasztalt egyesülések célja a tőkekoncentráció,ami a kutatás és fejlesztés növekvő költségeinek kompenzálását célozza.

A talaj megőrzésének kérdése, az erózió elleni védekezés megnövekedett jelentősége

Az éghajlat szélsőségesebbé válása – hosszan tartó szárazság, magas hőmérséklettel társulva, szeszélyes csapadékeloszlás – szükségessé teszi, hogy a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítsanak a talaj megőrzésére. Ebből a szempontból a lejtős területeken a minimális talajforgatás vagy a forgatás teljes elhagyása javasolható, megfelelő munkagépek alkalmazásával.

Vízvédelem, környezetvédelem

A növényvédő szerek kijuttatása során nagy figyelmet kell fordítani a fenntarthatóságra. Ennek érdekében a növényvédő szerek kijuttatása során javítani kell a pontszerű szennyeződések elleni védelmet, amelyet a permetezőgépek feltöltésekor, tisztításakor, a kiürítéskor, a karbantartás során és a maradék permetezőszer kezelése során kell betartani. Ide tartozik továbbá a kijuttatáskor előforduló diffúz szennyeződés, ami permetlé-elsodródásból, illetve a kijuttatás után jelentkező vízlefolyás és/vagy súlyosabb esetben erózió útján alakul ki.

A vizekben előforduló növényvédőszer-szennyezések csökkentése érdekében a növényvédőszer-kijuttatásra különös gondot kell fordítani.

Precíziós gazdálkodás

A jövő útjának lehetősége az integrált növényvédelemhez kiválóan illeszthető precíziós gazdálkodás. A precíziós gazdálkodás jól segíti az okszerű és célzott beavatkozásokat, ezzel mind a gazdasági hatékonysághoz, mind a növényvédő szerek használatából eredő kockázat csökkentéséhez hatásosan járul hozzá.

precíziós gazdálkodás

A jövő útjának lehetősége az integrált növényvédelemhez kiválóan illeszthető precíziós gazdálkodás – fotó: Shutterstock

A precíziós gazdálkodás megvalósítása nem olcsó, a célnak megfelelő gépeket és jól kiképzett szakembereket igényel. A gazdaságok méretnövekedése a nagyobb tőkekoncentráció felé mozog, a precíziós gazdálkodás irányába elsősorban ezek tudnak a jelentősebb mértékben elmozdulni. A fenntartható növényvédelem jövőjét a precíziós gazdálkodás minél nagyobb mértékű elterjedése biztosíthatja.