A CIB Bank által szervezett tájékoztatón az Agrárminisztérium Élelmiszer-gazdasági és minőségpolitikai Főosztályának főosztályvezetője, Dr. Felkai Beáta mutatta be, hogy milyen fejlesztési lehetőségek és mekkora keret áll majd rendelkezésre a 2021-2027-es időszakban.

Az Agrárminisztérium főosztályvezetője előadásában kitért arra, hogy Magyarországon az élelmiszeriparban jelenleg 4211 vállalkozás működik, közel 143 00 főt foglalkoztat, az ágazat árbevétele meghaladja a 3 688 milliárd forintot. Mivel az elmúlt években megduplázódott a szektor nyeresége, így 30 százalékkal nőttek a bérek is.

Az egyik legjelentősebb változás a korábbi időszakhoz képest az lesz, hogy egységes feltételek mellett pályázhatnak az élelmiszeriparban dolgozó vállalkozások, mérettől és az előállított termék jellegétől függetlenül. Kifejezetten az élelmiszeriparra dedikált pályázati felhívások megjelentetését tervezik az alapanyag-előállítás támogatásával összhangban, egységes feltételrendszer mellett.

péksés

Az élelmiszeripar versenyképességének növelése a cél – Fotó: MTI/Rosta Tibor

Eddig az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban igénybe vehető támogatások egymástól elkülönülten voltak meghirdetve, egyik részüket a Vidékfejlesztési Program voltak finanszírozta, más részük, például a non-annex termékeket előállító középvállalkozások a GINOP-ból nyerhettek el forrásokat, a nagyvállalkozások pedig a hazai finanszírozású támogatásokra nyújthattak be igényt.

Az élelmiszeriparhoz szükséges alapanyag forrása a mezőgazdaság, a két ágazat elválaszthatatlan egymástól, ezért a jövőben az a cél, hogy a fejlesztésekhez igénybe vehető támogatásokat hasonló szabályozás mellett, a VP-n belül lehessen igénybe venni.

Az új időszakra összeállított ágazati fejlesztési terv három célt fogalmaz meg:

hatékonyságnövelés, biztonságos élelmiszer-ellátás, jövedelmezőség fokozása.

Milyen konkrét intézkedések várhatóak?

Négy beavatkozási területen a következő fejlesztési irányokat határozták meg:

I. Digitalizáció, modernizáció, hatékonyság- és hozzáadott érték növelés az élelmiszeriparban

  • modernizálás, gép és eszköz beszerzése, technológiacsere
  • feldolgozási tevékenység indítása, bővítése
  • automatizálás és digitalizáció: vállalatirányítási eszközök, tudásbővítés
  • csomagológépek beszerzése, csomagolásfejlesztés
  • logisztikai, infrastrukturális beruházások

digitalizáció

A hatékonyság növeléséhez elengedhetetlen a digitalizáció és a tudásbővítés – Fotó: pixabay

II. Fogyasztói tudatosság, védjegy-rendszer, szemléletformálás

  • egészséges táplálkozás és a magas minőségű élelmiszerek fogyasztásának népszerűsítése
  • szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságát javító szemléletformálás
  • ipari reputáció
  • élelmiszer-pazarlás problémakörének kezelése

III. Erőforrás-hatékonyság, környezetkímélő technológiák

  • másodnyersanyagot előállító üzemek támogatása
  • megújuló energiák felhasználására való átállás, energiakímélő megoldások
  • melléktermék- és a hulladékgazdálkodás feltételeinek javítása

IV. Munkaerő, szakképzettség

  • iskolai eszközállomány korszerűsítése, iskolai digitalizáció, tanműhelyek modernizációja, duális képzés
  • technológiai korszerűsítést követő munkaerő-fejlesztés, átképzés támogatása

Az élelmiszerlánc tekintetében nagy hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági, a járványvédelmi és az állatvédelmi szempontok.

magyar termék

A meghatározó magyar előállítású termékek részesedése jelentős mértékben csökkent a boltok polcain – Fotó: MTI/Kovács Attila

A fejlesztési terv időbeli ütemezése és a keretösszegek

2021 első félévében, valószínűleg még áprilisban fog megjelenni egy 50 milliárd forintos keretösszegű támogatási konstrukció tárgyi eszközök beszerzésére.

Szintén még idén fog megjelenni a Vidékfejlesztési Program keretében egy 200 milliárd forint értékű, nagyobb léptékű beruházásokat támogató konstrukció, mely kétévente ütemezetten fog újra megjelenni (2023-ban és 2025-ben).

A következő 7 évben összesen 750 milliárd forintos keret áll majd rendelkezésre az élelmiszeripari beruházások megvalósítására.

Összehasonlításképpen: a 2014-2020-as időszakban az élelmiszeripari fejlesztések finanszírozására mintegy 468 milliárd forint állt rendelkezésre.

Annak érdekében, hogy a 2021-2022-es átmeneti időszakban már az új, egységes finanszírozás legyen érvényes, módosítják a jelenlegi Vidékfejlesztési Programot, így a tervek szerint a most beígért észszerűsítések (csak VP-ből, méretfüggetlenül finanszírozott mezőgazdasági és élelmiszeripari pályázatok) már ebben az évben is érvényesülnek.

A hazai élelmiszeripari termékek forgalmának növekedésére van szükség

A tájékoztató során Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke kiemelte, hogy a magyar élelmiszeripar a hazai piacon vesztésre áll. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy az élelmiszer-forgalom növekedése folyamatosan meghaladja a magyar élelmiszeripari vállalatok belföldi értékesítésének növekedését.

Legutóbb a Nébih hívta fel a figyelmet arra, hogy a meghatározó magyar előállítású termékek polcrészesedése  2014 óta jelentős mértékben csökkent. Az élelmiszeripar versenyképességének problémái tehát közvetlenül, a hazai boltok kínálatát nézve is érzékelhető.

 

Mi gátolja az élelmiszeripar versenyképességének növekedését?

A tájékoztató során a következő okokra vezették vissza a problémát:

  • A magyarországi szereplők között továbbra sem alakult ki a versenyképes üzemméret.
  • A technológiai elmaradás ugyan nem nőtt az elmúlt években, de nem sikerült felzárkózni a nemzetközi szinthez.

baromfi

A baromfihús ágazatban nőtt a szereplők közötti együttműködés szintje, elsősorban az ÁFA-csökkentés hatására – Fotó: MTI/Rosta Tibor

  • A munkaerőhiány mennyiségi és minőségi szempontból is jelentős, a robotizáció és az automatizáció elkerülhetetlen.
  • A termékpálya mentén a tartós bizalmi kapcsolatok kialakítása továbbra sem jellemző.
  • A horizontális és vertikális szerveződések szintje alacsony: az integrációs kapcsolatok előnyeit leginkább az ÁFA-csökkentéssel érintett alágazatokban (baromfi, hús) dolgozó szereplők használják ki.
  • Termékfejlesztésben jelentős lemaradásunk van, elsősorban a követő üzemmód jellemző, azaz átveszünk már kifejlesztett technológiákat és termékeket.

A most bejelentett fejlesztési lehetőségek, a kifejezetten élelmiszeriparra dedikált pályázati források a fenti hiányosságok leküzdésében nagy szerepet fognak játszani, és remélhetőleg növekedni fog az élelmiszeripar eredményessége és tőkeereje.