1. A minimális talajborítást fent kell tartani a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után

  • őszi kultúra vetésével vagy
  • másodvetéssel vagy
  • a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével.

2. 12% feletti lejtésű területeken az ültetvényekben legalább mulcsozással vagy egynyári növények vetésével gondoskodni kell a sorköztakarásról.

3. Az előírásokat akkor kell alkalmazni, ha:

  • 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el;
  • 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

4. Minden ültetvény esetében (lejtőszögtől függetlenül), ha kivágják, akkor a kivágás és az újratelepítés között gondoskodni kell a talajtakarásról.

Miért fontos a talajtakarás?

A talajtakarás biztosítása véd az erózió ellen, segíti a szénmegkötést, ezáltal segíti a talajéletet és a szervesanyag-képződést, a talajszerkezet javítását és a vízvesztés megelőzését.

A talajban lévő élő gyökérzet folyamatosan táplálékul szolgál a talajban lévő élőlények számára. A jól megválasztott takarónövények gyökereivel a talaj mélyebb rétegéibe hatolva hasznosíthatja a tápanyagokat, vizet engedhetünk a talajba, s tárolni tudjuk azt a szárazabb időszakokra.

A talaj takarásával, fedésével a nap és a szél nem szárítja, eső nem rombolja a talajszerkezetet, morzsalékos maradhat, nem iszaposodik el, mert az ott lévő zöld növény, vagy szármaradvány védi.

További aktuális információk az új támogatási rendszerről: ITT.

Indexkép: Pixabay