Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarországnak a közös uniós agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti időszakára vonatkozó, 8,4 milliárd eurós (mintegy 3400 milliárd forint) stratégiai tervét.

Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetésről, a beruházási támogatások kapcsán várható változásokról dr. Feldman Zsoltot kérdeztük, az interjú ITT olvasható.

Ami nagyobb hangsúlyt kap 2023-tól az eddigiekhez képest:

  • generációváltás ösztönzése az agráriumban,
  • kis és közepes gazdaságok támogatása,
  • környezeti fenntarthatóság szempontjából előnyösebb gazdálkodói gyakorlatok alkalmazásának elősegítése (ehhez szorosan kapcsolódik például a támogatható terület fogalmának kibővítése).

A közvetlen támogatások igénybevételének alapfeltétele lesz 2023-tól az aktív mezőgazdasági termelői státusz (viszont fontos tudni, hogy a korábbi negatív lista megszűnik), illetve alapkövetelmény a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra (HMKÁ) vonatkozó előírások és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) teljesítése.

Fontos változás: jön ez elektronikus gazdálkodási napló

Ennek részleteiről dr. Juhász Anikót, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Mint mondta, jelentős változás Európa-szerte, így hazánkban is, hogy a Közös Agrárpolitika intézkedéseinek végrehajtása során az új időszakban már át kell térni az előírásalapú megfelelés helyett az eredményalapú megfelelésre. Ez azt jelenti, hogy korábban, ha a betartottuk a jogszabályokat, akkor Magyarország hozzájutott az uniós forrásokhoz. A 2023 és 2027 közötti időszakban az intézkedések eredményét is minden évben számszerűen be kell tudni mutatni a Bizottságnak. Eredménytípusú értékelés az eddigiekben összesen 2 alkalommal volt a 7 éves támogatási időszak alatt: az időszak közepén és a végén. Mostantól azonban az eredményalapú értékelésre évente sor kerül, és az egyes beavatkozásoknál a célok elérését vizsgálják. Ha ezektől a céloktól egy bizonyos százaléknál nagyobb eltérés mutatkozik, akkor viszonylag hamar lehet pénzügyi következménye a tagállam számára.

Hogy kire vonatkozik majd az elektronikus gazdálkodási napló vezetésének kötelezettsége és hogy milyen adminisztrációs terhet fog ez jelenteni, arról további információk olvashatóak a dr. Juhász Anikóval készült interjúban, ami ITT érhető el.

A KAP Stratégiai Terv intézkedései

Közvetlen támogatások – I. pillér Vidékfejlesztési támogatások – II. pillér
  • Alapjövedelem-támogatás (BISS)
  • Redisztributív kifizetés (CRISS)
  • Agro-ökológiai program (AÖP)
  • Fiatal gazdák támogatása
  • Termeléshez kötött támogatások
  • Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG)
  • Ökológiai gazdálkodás (ÖKO)
  • Natura 2000 kompenzáció
  • Erdészeti intézkedések
  • Beruházások
  • Együttműködés
  • Kockázatkezelés
  • Fiatal gazdák támogatása
  • Tudásbázis és információcsere
Ágazati programok (méhészet, zöldség-gyümölcs, szőlő-bor)

Alaptámogatás (BISS)

A korábbi SAPS és a zöldítés helyett 2023-tól alaptámgatás (BISS) lesz, amelynek célja a mezőgazdasági termelők hektáronkénti jövedelemtámogatása, amely nagymértékben csökkenti a termelés kockázatait. Alaptámogatást 2023-tól a termelésre nem használt agro-ökológiai jelentőségű területekre is lehet igényelni annak a mezőgazdasági termelőnek, aki legalább 1 hektár mezőgazdasági terület jogszerű földhasználója.

A támogatás várható összege 147 euró hektáronként, bár azt fontos megjegyezni, hogy minimum és maximum értékek is meg vannak határozva attól függően, hogy mekkora lesz a jogosult terület nagysága.

Redisztributív kifizetés (CRISS)

Az intézkedés célja a kis és közepes gazdaságok megerősítése az mezőgazdasági üzemek első hektárjainak emelt szintű támogatásával. Aki alaptámogatásra jogosult, és az üzemméret nem haladja meg az 1200 hektárt, az redisztributív kifizetésre is jogosult az első 10 hektár esetében átlagosan 80 eurós hektáronkénti összeggel, amely 10 és 150 hektár között pedig 40 euró hektáronként. (Itt is vannak alsó és felső határok, amelyek között annak függvényében alakul majd a támogatási összeg, hogy hány hektár terület jogosult támogatásra.)

Fiatal gazdák támogatása

A fiatal gazdák támogatására nagyobb összeg áll majd rendelkezése, a tervezett fajlagos támogatás 157 euró lesz hektáronként a jelenlegi 67-68 euró helyett, illetve 300 hektárig lehet részt venni a programban. Aki jelenleg már a fiatal gazda programban van, de még nem ért a projekt végére, 2023-tól már az új, kedvezőbb feltételek fognak rá vonatkozni a hátralévő időszakra.

A jogosultsági feltételek az életkorra vonatkozóan nem változnak, de az aktív gazda státusz előírás lesz, illetve újdonság, hogy a képzettségre vonatkozó előírás 2 éves releváns munkatapasztalattal is kiváltható.

Termeléshez kötött támogatások (CIS)

A kifizetés az agrárgazdaságok számára egy kiszámítható, hektár vagy állatlétszám alapján megállapított jövedelem-támogatás, amely csökkenti a piaci kockázatokat.

A kedvezményezett ágazatok köre nem változik a korábbiakhoz képest, de vannak jelentősebb változások a feltételrendszerben:

A feltételrendszer 2023-tól összhangban kell, hogy legyen a víz keretirányelvvel, ami azt jelenti, hogy az öntözési beruházások vízügyi hatósági ellenőrzése szorosan fog kapcsolódni a támogatásokhoz. Az étkezési burgonya termeléshez kötött támogathatósága megszűnik.  Az ipari zöldségnövények között csak a zöldborsó és a csemegekukorica marad, a többi kultúra a zöldségnövények közé kerül át. Az ipari zöldségek, szemes fehérjenövények, zöldségek, tejhasznú szarvasmarha forrás növelésére kerül sor az ipari olajnövény, az extenzív gyümölcs és a szálas fehérje terhére. Ahol eddig nem volt előírás, ott most az lesz a minősített szaporítóanyag használata. A hízott bika tartása jogcím esetében előírás lesz a központi lajstromszámmal ellátott tenyészbika használata.

Becsült fajlagos érték:

  • Cukorrépa-termesztés: 653 euró/hektár
  • Rizstermesztés: 728 euró/hektár
  • Zöldségnövény-termesztés: 241 euró/hektár
  • Ipari zöldségnövény-termesztés: 326 euró/hektár
  • Ipari olajnövény termesztése: 110 euró/hektár
  • Extenzív gyümölcstermesztés: 159 euró/hektár
  • Intenzív gyümölcstermesztés: 373 euró/hektár
  • Anyajuhtartás: 28 euró/egyed
  • Anyatehéntartás: 140 euró/egyed
  • Hízottbikatartás: 54 euró/egyed
  • Tejhasznú tehén tartása: 317 euró/egyed
  • Szemes fehérjetakarmány-növény termesztése: 233 euró/hektár
  • Szálas fehérjetakarmány-növény termesztése: 64 euró/hektár

Változások a közvetlen kifizetések (1. pillér) esetében

  • Kibővült a támogatható terület fogalma, melynek célja, hogy amely terület ökológiai szempontból fontos, azokat ne alakítsák át (olykor) terméketlen területekké a területalapú támogatás miatt a gazdálkodók, hanem maradjanak meg értékes biotópoknak. Ezeknek a területeknek az azonosítására az egységes kérelem benyújtása során lesz majd lehetőség, a rendszer fogja felajánlani, hogy mely területek alapján igényelhet ezekre támogatást a gazdálkodó.
  • Zöldítés helyett az agrár-ökológiai program (AÖP) lesz, azonban a két rendszer nem egyforma. A zöldítés kötelező volt, az AÖP önkéntes és a feltételek is eltérőek. A vidékfejlesztési források 15%-át erre kell fordítani.
  • Elektronikus gazdálkodási napló: az AÖP esetében beépítették az ellenőrzési rendszerbe az elektronikus gazdálkodási napló használatát feltételként, annak naprakész vezetését (2023-tól átmeneti év lesz, rugalmasabb lesz az ellenőrzés).

További részletek: ITT.

AKG és ÖKO programok

Az AKG és ÖKO programok a 2022-ben elindult feltételek szerint folytatódnak 2025-ig. Változás az támogatás feltételeiben csak 2025 után várható.

Beruházási pályázatok

A beruházási programok kapcsán a legfontosabb információk:

  • 40 százalékra csökken a pályázók köre esetében az elvárt mezőgazdasági árbevétel aránya.
  • 6000 STÉ-ről 10 000 STÉ-re növekszik az elvárt üzemméret-minimum a beruházási pályázatokban való részvételhez, az STÉ-kalkulátor aktualizálásra kerül.
  • Új beavatkozás a mezőgazdasági üzemek fejlesztése az ammónia-kibocsátás csökkentése érdekében. Korábban ennek a beavatkozásnak a céljaihoz hasonló célokat szolgált a trágyatárolók létesítésére kiírt felhívás, de ez az új konstrukció annál bővebb lehetőségekkel jelenik majd meg.
  • 50 százalékos lesz alapvetően a támogatás mértéke, a fiatal gazdák viszont az eddigi 10 százalékos többlettámogatás helyett 15 százalékot kaphatnak majd.
  • Az új támogatási rendszerben minden, ami élelmiszeripari fejlesztéshez tartozik, támogatható lesz a KAP stratégiai terven belül, ezúttal a post harvest termékfeldolgozás sem szorul ki a pályázatokból. Az élelmiszeripari beruházási programok az KAP-ban már "Mezőgazdasági termékek értéknövelése" címén lesz megtalálható.
  • Az öntözéssel kapcsolatban az eddigiekhez hasonló feltételek mentén kerülnek majd kiírásra a felhívások, a víz keretirányelvnek való megfelelés azonban nagyonn hangsúlyt kap, a támogatáshoz szorosan fog kapcsolódni a vízügyi hatóság általi ellenőrzés eredménye.
  • Vállalkozásfejlesztésre lesz lehetőség mezőgazdasági kisüzemek fenntarthatósági fejlesztése beavatkozásban maximum 60 ezer eurós támogatással. Környezeti hatékonyság fejlesztése elszámolható lesz, tehát például napelemes beruházásra is lesz ebben lehetőség.
  • A díszkertészeti ágazat kisvállalkozásainak számára lesz pályázati lehetőség maximum 100 ezer eurós támogatással.

A beruházási vidékfejlesztési támogatások kapcsán megnevezett beavatkozások (a beavatkozásokból készülnek el majd a pályázati felhívások, de egy beavatkozás nem feleltethető meg egyértelműen egy pályázati felhívásnak):

  • Mezőgazdasági üzemek fejlesztése – klasszikus beruházási elemek támogatása.
  • Mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása – helyspecifikus gazdálkodási formák, precíziós technológiák, digitalizációs megoldások támogatása.
  • Mezőgazdasági üzemek zöld beruházásainak támogatása – cél az energia-önellátás növelése és és az energiafüggőség csökkentése.
  • Mezőgazdasági üzemek fejlesztése az ammónia-kibocsátás csökkentése érdekében – korszerű trágya-kijuttatási technológiák, trágyakezelési technológiák korszerűsítése, trágyatárolók építése
  • Állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatása – állatjóléti, állategészségügyi beruházások támogatása (az egyik célterület kiemelten támogatja a sertések farokkurtításának visszaszorítását célzó fejlesztéseket)
  • Öntözésfejlesztés és a vízfelhasználás hatékonyságának javítása – csak olyan öntözési beruházás támogatható, amely a jónál nem rosszabb minősítésű víztesteket érint. Folytatódik az öntözési közösségek támogatása is.
  • Mezőgazdasági termékek értéknövelése – komplex élelmiszeripari fejlesztések támogatása, kibővült támogathatósági feltételekkel (pl. post harvest is támogatható.
  • Mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez kapcsolódó zöld beruházások támogatása – energiahatékonyságot célzó beruházások
  • Mezőgazdasági kisüzemek fenntartható fejlesztése – cél a piaci pozíció megerősítése, fejlesztése, kézműves termékek előállítása, korszerűsítés, digitalizáció előtérbe helyezése.
  • Díszkertészeti ágazat kisvállalkozásainak támogatása

Generációs megújulás támogatása

Az agrárgazdaságok működőképességének megőrzése, a gazdaságátadás támogatása érdekében több beavatkozás is nevesítve van a KAP Stratégiai Tervben.

A Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával bevatkozás keretében elnyerhető összeg a legalább 10 ezer STÉ üzemmérettel rendelkező gazdaság átadása kapcsán felmerülő költségek finanszírozására, életjáradék szerű kifizetésekre használható fel.

Állatjóléti támogatások

Támogatható állatfajok: kiskérődző, méh, baromfi, szarvasmarha, ezen belül külön kiemelten a tejhasznú ágazat.

A sertésállatjóléti támogatás nem a többi állatfajhoz hasonló feltételekkel szerepel a KAP stratégia tervben, mert irreális elvárások teljesítéséhez kötötte volna a Bizottság (pl. 16 százalékos rosttartalmú takarmány) a sertésállatjóléti támogatást, de a nemzeti támogatások között folytatódni fog a program. A KAP Stratégiai Tervben lesz lehetőség a sertéságazat támogatására pl. az AMR (antimikorbiális rezisztencia elleni védelem) beavatkozás keretében és a beruházási támogatások között.

Antimikrobiális reizisztencia elleni küzdelem kompenzációs kifizetése (AMR): új támogatási forma a költségek ellentételezésére.

Agrártudás- és Innovációs Rendszer (AKIS)

Az AKIS a KAP Stratégiai Terv része, egy horizontális beavatkozás, amely célja a tanácsadás, képzés, innovációs projektek támogatása, a mezőgazdasági termelők összekötése a szakmai információbázissal és a kutatással

További részletek: ITT.

A KAP Stratégiai Terv összefoglalója INNEN tölthető le, amely tartalmazza a tervezett új pályázati lehetőségeket, és az alaptámogatások rendszerében bekövetkező változásokat.

Az egyes pályázati konstrukciókhoz rendelt, tervezett összegeket és minden egyéb fontos részletet tartalmazó dokumentum pedig ITT érhető el.

John Deere traktor

A legtöbb változás a területalapú támogatások rendszeréhez kapcsolódik a 2023-2027-es időszakban – Fotó: Pixabay

Mezővédő erdősávok

A mezővédő fásítások, a földhasználatváltás, és a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok ösztönzésére a 2023-tól induló új agrártámogatási időszakra több új és még hatékonyabb eszközt kínálnak a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók számára.

Az egyik legfontosabb pozitív újdonság a 2023-tól induló agrártámogatási rendszerben, hogy az agrár-erdészeti rendszerek által elfoglalt mezőgazdasági földterület immár egyértelműen nem esik ki a támogatható területből, így jogosult marad a közvetlen területalapú támogatásokra is. Ezen felül az agrár-ökológiai program elemeként, illetve tájelemként is számba vehető.

Így tehát a megújított struktúrájú mezővédő fasor, mezővédő erdősáv vagy gyepen telepített faegyedek által elfoglalt terület is támogatott terület marad. További részletek: ITT.

Az agrárökológiai program (AÖP) egy teljesen új eleme a támogatási rendszernek

Az agro-ökológiai progam egy AKG-szerű, de attól jól elkülönülő, kiszámítható támogatási forma, mely honorálja a klíma és éghajlati szempontból előnyös termesztéstechnológiát. Jelen pillanatban az AÖP részletei még nem véglegesek, hiszen az Európai Bizottság előtt van a KAP Stratégiai Terv, de várhatóan az alábbiak szerint fog elindulni a program.

Az AÖP-ben való részvételről évente kell majd nyilatkoznia a termelőnek az egységes kérelem benyújtásakor. Annak a gazdálkodónak, aki az AÖP-ben való részvétel mellett dönt, minden egyes művelési ág tekintetében el kell érnie a 2 pontot (a megszerezhető pontok alább részletezve).

Alapelvárás minden AÖP támogatást igénybe vevő gazdálkodótól a gazdálkodási napló vezetése és elektronikus beküldése.

Amennyiben az üzem szántóterületeinek, illetve nem Natura 2000 gyepterületeinek nagysága nem éri el az 5 ha-t, ültetvény esetében pedig az 1 ha-t, adott hasznosítási módra nem kötelező előírást vállalni, az érintett területre azonban kifizetés nem jár; csak abban az esetben, ha ezekre a küszöbérték alatti területekre mégis választ előírást a gazdálkodó.

A hektáronkénti kifizetés összege attól függ majd, hogy országos szinten mekkora terület kerül be a programba, de előre láthatólag körülbelül 60 és 120 euró közötti hektáronkénti támogatásra lehet számítani.

A vállalható előírásokat és a hozzájuk kapcsolódó pontszámokat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.

A mikrobiológiai készítmények alkalmazása most nagyobb figyelmet kap

Mikorbiológiai készítmények alkalmazásáért 2 pont jár az AÖP-ben. A mikrobiológiai készítmények alkalmazásával a nitrogén-hatóanyag megkötése és a talajban lekötődött tápanyagok feltárása érhető el, ezáltal termésdepresszió nélkül csökkenthető a kijuttatott műtrágyák mennyisége.

Fontos!

  • A készítményeket a terület 50%-án szükséges alkalmazni, de a gazdaság szántó területének 100%-ára igényelhető az AÖP-támogatás.
  • A kijuttatás egy éven belül több időpontban is lehetséges, és egy időben elvégezhető más művelettel, pl. magágykészítés, vetés. Az elérni kívánt céltól függően időzíthető a kijuttatás.

Változik az ellenőrzés is

Az egyik legfontosabb változás a támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzések esetében a területmegfigyelési rendszer bevezetése. A területi monitoring rendszer (TMR) bevezetésére 2023-tól kezdődően kötelezik a vonatkozó közösségi szabályok a tagállamokat. Ennek eleget téve a Közös Agrárpolitika (KAP) végrehajtásáért felelős hatóságoknak – Magyarország esetén a Magyar Államkincstárnak – be kell gyűjtenie, fel kell dolgoznia és ki kell értékelnie az Európai Űrügynökség Sentinel elnevezésű műhold családjának releváns adatait, annak érdekében, hogy megállapíthassa: a gazdálkodók betartották-e a KAP területalapú támogatások jogosultsági feltételeit. További részletek: ITT.

A vetésváltás szabályai

2023-tól a jelenleg érvényes, az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet által előírt vetésváltási szabályok az alábbiak szerint változnak:

  • Főszabályként a gazdálkodóknak a vetésváltást minden évben az összes szántóföldi táblájukon el kell végezniük. Ugyanakkor élhetnek azzal a rugalmassággal, miszerint egy naptári évben elegendő az adott gazdaság szántóföldi területének legalább 1/3-ad részén (33,33%-án) az előző évhez képest más növénykultúrát termeszteni. A minden egyes táblát magában foglaló vetésváltás így legfeljebb 3 év alatt meg kell, hogy történjen. Vagyis a harmadik év végére minden egyes szántóföldi táblán legalább egyszer más növénykultúrát kell termeszteni. Az induló évben, 2023-ban értelemszerűen a 2022. év lesz a viszonyítási alap, ami aztán folyamatosan követi a naptári éveket. Lényeges, hogy az előírást nem hároméves, elszigetelt ciklusokban kell elképzelni; bármely egymást követő három évben teljesülnie kell annak a követelménynek, miszerint legalább egyszer más féle növénykultúrát termesztettek az adott területen, mint a másik két évben. Növény- és talajvédelmi szempontból kritikus jelentőségű, hogy bizonyos növények semmiképpen nem kerülhetnek ugyanarra a területre két egymást követő évben. Tehát ha a mezőgazdasági termelő él is a fent részletezett rugalmassággal, a következő növényeket nem lehet ugyanazon a területen két vagy több egymást követő évben termeszteni: burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye. E növényfajok – biológiájuk és tipikus károsítóik miatt – jelenleg is ugyanezen korlátozás alá esnek, tehát nem jelent újdonságot megkülönböztetett kezelésük.
  • A hibridkukorica vetőmag előállítás céljából termesztett kukorica 4 egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen.
  • A vetésváltásba a másodvetés is beilleszthető. Ez azt jelenti, hogy ha két (akár ugyanazon fajú) főnövény között megfelelően termesztett másodvetés foglal helyet, akkor az is vetésváltásnak minősül.

Vannak kivételek is, arról bővebben ebben a cikkben található információ.

Fontos! Az új támogatási rendszerrel kapcsolatos információk folyamatosan érkeznek, a legfrissebb információkról beszámolunk a Pályázatok rovatban, kövesse figyelemmel!

gabona

10 hektárnál kisebb szántóterületet művelő gazdálkodóknak nem kell alkalmazni ezeket a vetséváltási szabályokat – Fotó: Pixabay

Aktuális

A jelenleg elérhető vidékfejlesztési források határidőkkel, és legalapvetőbb információkkal ebben az összefoglalóban találhatóak.

Cikkünk folyamatosan frissül az új támogatási rendszerrel kapcsolatos információkkal.