Országszerte jelentős méreteket öltött az elmúlt években a vadkár, pedig a kitűzött elejtési kvótákat évről évre emeli a vadászati hatóság. Egyes nézetek szerint ennek ellenére dinamikusan növekszik a vadállomány, mások viszont úgy vélik, ez nem feltétlen van így, sokkal inkább arról van szó, hogy koncentrálódik a populáció, mely egyre több helyről kiszorul a fix kerítések és a villanypásztorok miatt. Még az erdőből is, hiszen a fiatal csemetéseket, az újulatot is védeni kell az állatoktól, ha akarjuk, hogy maradjon unokáinknak is elegendő mennyiségű fa.

A novai Novamag Zrt.-nél több tíz hektárnyi repce esik minden tavaszra áldozatul a vadnak, hiába a villanypásztor. A vadgazdálkodó által kifizetett vadkár összege Tóth László termelési igazgató szerint általában nem fedezi a termelés költségeit, veszteségesen pedig senki nem akar dolgozni – ezért már most is folyamatosan csökkentik a repce vetésterületét, de most úgy látszik, hamarosan teljesen fel is hagynak vele. A szakember szerint a repce vetésterület országos csökkenésének hátterében is részben a jelentős vadkár áll.

repce

A károkozás szemmel látható, ilyen körülmények között nem éri meg repcét termelni – forrás: Tóth László

– Az elmúlt 5 év átlagában 110-120 hektár repcét szoktunk vetni, s eddig minden évben volt vadkárunk, pedig a területek köré minden ősszel villanypásztort húzunk – bocsátotta előre Tóth László. – Hat szál vezeték és 6000 Volt, a rendszert hetente kétszer ellenőrizzük. Hiába azonban minden, amikor összeállnak a szarvasok rudliba, semmit sem ér a villanypásztor. Errefelé akkora a szarvasállomány, hogy nem ritkák a 150-200-as rudlik sem, és ekkora csapat előtt nincs akadály. Legalábbis a villanypásztor nem az, az elsőt, amelyik nekifut, lehet, hogy kicsit megcsípi, de a többi özönlik utána és már bent is vannak a területen. Meg át is ugorják, nem tudunk olyan magasat csinálni, ami akadályt jelentene neki.



Tóth László elmondta: tavaly 27 hektáros táblájukat teljesen letarolták a szarvasok rövid idő alatt, karácsonytól január 10-ig. A növényeket gyökérnyakig lerágták. Egyszer a  vadgazdálkodó hivatásos vadásza szürkületben észlelt a területen egy rudlit, s hogy elriassza a vadat, lelőtt közülük két szarvastehenet. Elkezdte zsigerelni az elejtett állatokat, csak a fejlámpája világított, s az egész nem tartott tovább 20 percnél. Mire végzett, a rudli már újra kint volt a repcésben. Hiába a lövések, a vér, a társak elpusztulása, az állatokat még ez sem riasztotta el.

repce

A szarvas a növény közepét harapja ki, mert az a repce legfrissebb, legzsengébb része. Ebből nagy termés már nem lesz – forrás: Tóth László

Idén 100 hektárt vetettünk, ebből már csak 40 hektár van meg épségben, ami várhatóan a szarvasok miatt még tovább fog csökkenni. Ez addig okoz masszív problémát, amíg a rudlik fel nem bomlanak újra (ez hamarosan bekövetkezik), a magányos állatok már nem jelentenek veszélyt a növényre, de amikor csapatban vannak... Hát az brutális – szögezte le a termelési vezető.

Egyetlen hatékony megoldás lenne velük szemben, az, amit egy szomszéd magántermelő csinált: a repceföldjei köré fix kerítést épített akácfaoszlopokkal, acéldrót huzalokkal, az állat szemmagasságában pedig 2 centiméter átmérőjű színes optikai szál, hogy lássa, észrevegye a vad. Vagy tovább kell növelni az elejthető vad mennyiségét – véli a szakember.