Szereted a kaprot? Habár elsőre lehet, hogy nem a leggyakrabban használt fűszereid között tartod számon, hidd el, nagyon megéri gyakran fogyasztani. Nem is beszélve a tökfőzelékről, vagy a hamarosan aktuálissá váló kovászos uborkáról! Habár a kapor vetésére a legjobb időszak a március, még most sem késő, hogy saját kapor legyen a kertedben vagy az ablakodban. Ráadásul a kapor nem csak finom és egészséges, de még a rovarok egy részét is képes távol tartani a kertben, úgyhogy a kapor kapóra jön ott is!

Ismerd meg a kaprot

A kapor nagyon kedvelt fűszer- és gyógynövény, melye nevezhetünk kertiköménynek vagy éppen uborkafűnek is. Ez valószínűleg arra utal, hogy milyen csodásan kiegészíti az uborka ízét, például a kovászos uborka készítésekor! De a kapor annyira kedvelt, hogy még a Bibliában is megemlítették, az ókori népek pedig rendszeresen használták, hiszen kiváló volt a a fejfájás és a gyomorpanaszok enyhítésére. A Földközi-tenger vidékén őshonos, hozzánk a római légionáriusok hozták be.

A kapor egyéves, kissé fásodó szárú növény, amelyik a zellerfélék családjába tartozik. Karógyökere 40–60 cm mélyre hatol, gyengén fejlett gyökérrendszere miatt érzékenyen reagál a felső talajréteg vízforgalmára. Szárának hossza függ a környezeti feltételektől, de akár a 140 cm-es magasságot is elérheti. Szárán végig szórt állású levelek találhatók, a szár és valamennyi oldalhajtás ernyős virágzatban végződik.

Legyen saját kapor a kertedben vagy az ablakodban

A legjobb a friss kapor. Márpedig az üzletekben megvásárolható, általában vízben tartott kapor sajnos már nem a legszebb arcát szokta mutatni, amikor meg szeretnénk vásárolni. Úgyhogy érdemes belőle a kertben, vagy kert híján a konyhaablakban tartani. A kapor közepesen melegigényes, kezdetben inkább az alacsonyabb hőmérsékletet kedveli, míg bimbós állapotában melegebbre van szüksége. Magról szaporítható, melyek akár 4-5 Celsius-fokon is csíráznak, de a 12-15 Celsius-fok az ideális számukra.

Már márciusban vethetjük, hiszen az ekkor előforduló fagyok sem ártanak meg neki, de akár még most sem késő gondoskodni róla, hogy kapor legyen a kertünkben. Ha a kertünkben van sárgarépa, hagyma vagy bab, akkor vessük a kaprot ezek közé, hiszen így el tudja űzni azok kártevőit. Azonban az édeskömény mellett semmiképp ne adjunk neki helyet, hiszen beporozzák egymást, és mindkettő elveszíti csodás, egyedi ízét.

A magot legfeljebb 3 cm mélyre vessük, 20-30 centiméter sortávolságra. A vetést követően a 14-21 napon kelnek ki a kis növények. Ne adjunk trágyát a földhöz, mert akkor nagyon hamar megnőnek, és így jóval alacsonyabb lesz az illóolaj-tartalmuk. Célszerű kisebb mennyiséget vetni és folyamatosan újra elvetni, hogy egész nyáron friss kapor álljon a rendelkezésünkre. Azonban nagyon oda kell rá figyelni, hogy kellő mennyiségű vizet kapjon, nehogy elszáradjon, de a pangó víz szintén nem tesz jót neki.

Kezdetben félárnyékban is jól fejlődik, azonban a virágzás idején már jóval több fényre van szüksége. Az ernyők megjelenéséig nincs szüksége öntözésre, azonban ekkor már sok vizet kell biztosítani a számára. A talaj iránt kevésbé érzékeny, így a homok kivételével szinte bárhol megterem. Mivel nagyon rövid, alig 3-4 hónapos a tenyészideje, akár elő- és utónövényként is termeszthető ez az egynyári növény.


kapor

A kapor a rovarok ellen is megvédi a kertet. Fotó: Shutterstock

Másodnövényként július-augusztusban vethetjük. Ügyeljünk rá, hogy az ágyása legyen gyommentes. Akkor szüretelhetjük le, amikor eléri a 30–35 cm-es magasságot. A hajtásokat szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk. A gombás betegségek közül a leggyakrabban a fuzikládiumos varasodás támadja meg. Ez ellen a fertőzött növények eltávolításával és megsemmisítésével védekezhetünk. Emellett számítani lehet a levéltetvek támadására is.

Így használd fel a kaprot

A kapor levele, fiatal virága és beérett termése is alkalmas fűszerezésre, frissen, vagy szárítva. Nemcsak a kovászos uborka elképzelhetetlen kapor nélkül, de a töltött tök, a tökfőzelék, a túrós lepény és a kapros-túrós palacsinta is. Készíthető belőle leves, főzelék, vagy saláta, és ízesíthetünk vele mártásokat, halételeket is.

A kapor a kertünkben is kapóra jön, hiszen erős illata távol tudja tartani a rovarokat. A frissen szedett kaprot mindig tegyük be a hűtőszekrénybe, vagy állítsuk vízbe. Ha a friss szárat és leveleket ollóval felvágjuk és lefagyasztjuk, azok szinte teljesen megőrzik a friss kapor illatát és aromáját.

A kaprot érdemes mindig a főzés befejezése előtt hozzáadni az ételhez, különben sajnos hamar elveszíti a jellegzetes illatát. Azonban ahogy mindenből, a kaporból is megárt a sok, így legyünk vele nagyon óvatosak, hiszen ha túl sok kerül belőle az ételbe, az kesernyéssé fogja azt tenni. Ha a friss kaprot három-négy napig tízszázalékos ecetben áztatjuk, kiváló salátaízesítő lesz belőle.

A kapor az egészségedért is tesz

A kaporból készült tea kiváló vízhajtó, de sokat segít felfúvódás, emésztési zavarok, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság vagy étvágytalanság ellen is. Antimikrobiális hatása miatt kiváló sebgyógyító, de a kapor serkenti a tejképződést, és tumor megelőző hatása is van.

A kapor A-, B- és E-vitaminokban gazdag, ezen kívül nagyon sok ásványi anyag található meg benne, mint például a kalcium, vas, réz, magnézium, cink, foszfor és a folsav.

A kapornak tehát adjunk helyet a kertben, a cserépben, de leginkább a tányérunkban!