A kéknyelv-betegség kitörése Németország több tejtermelő gazdaságát is súlyosan érintette, különösen az alsó-szászországi Badbergen térségében. Astrid Brandl állatorvos és gazdálkodó számára a vírus nemcsak szakmai, hanem személyes küzdelem is lett. Az ő és partnerei – Jens Timmering és Maraike Schaffer – által működtetett, hat telephelyen összesen 600 tehenet számláló farmot nem várt csapás érte.


Hirtelen jöttek a tünetek – és a veszteségek

A fertőzés első jelei tavaly július végén jelentkeztek egy bérelt istállóban, ahol éppen szárazon álló teheneket tartottak. Naponta többször is riasztott az állományirányító rendszer. Az állatok viselkedése megváltozott: bár egészségesnek tűntek, lázuk volt, étvágytalanok voltak, és visszahúzódóbbak lettek. Az első borjak idő előtt, 10–14 nappal korábban jöttek világra, és bár élve születtek, néhány nap alatt elpusztultak.

Brandl végül tizenhárom borját veszítette el a vírus miatt. „Különösen a világosabb színű borjaknál lehetett észrevenni, hogy piros karikák jelentek meg a szemük körül – ez már előre jelezte a bajt” – mondta.

„Nem tehettünk semmit”

Az állatorvos és csapata mindent megpróbált, hogy megmentse az állatokat: gyulladáscsökkentőkkel, lázcsillapítókkal kezelték őket, sőt még vérátömlesztést is alkalmaztak. De minden hiábavalónak bizonyult. „Ha egy borjú reggel nem ivott eleget, estére már halott volt. Egyszerűen nem tehettünk semmit” – mesélte fájdalmasan Brandl.

A fertőzés kimutatására a bérelt farm tehenétől vérmintát vettek, és több állatnál pozitív eredmény született. A fő telephelyen ekkor még nem volt jele a vírusnak, bár ott rendszeresen végeztek szűréseket a tenyészmarha-árverések miatt.


Kétségbeesett védekezés: az egész állomány beoltása

A gazdálkodó nem tétovázott: augusztus elején úgy döntött, hogy minden 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhát beoltat. A vakcináció kiterjedt a vemhes és termékenyíthető tehenekre is – kivéve a fertőzéssel már érintett szárazon állókat.

A beavatkozás ellenére a fő farm is fertőzött lett: a következő havi minták hirtelen pozitív eredményeket mutattak. „Úgy tűnik, hogy a vakcinációval hoztuk be a vírust a gazdaságba. Ez az, amit mindenáron el akartunk kerülni” – mondta keserűen Brandl.

A kéknyelv-járvány árnyékában

Ez a történet nem egyedi: a kéknyelv-betegség nemcsak az állatállományt tizedeli, hanem a gazdák mentális és anyagi tartalékait is. A kór elleni védekezés rendkívül nehéz, a megelőzés pedig egyelőre inkább remény, mint megoldás. A tejtermelők kiszolgáltatottsága soha nem volt ennyire nyilvánvaló – és egyelőre nem is látszik a járvány vége.

Forrás: agrarheute.com

Indexkép: illusztráció/Pixabay