Ettől a rózsától illatos és gyönyörű lesz a kerted!

Hamarosan itt a pünkösd, de vajon tudod, mi az a pünkösdi rózsa? És hogy mi a különbség a babarózsa és a bazsarózsa között? Semmi baj, hiszen nagyon sokan vagyunk így ezzel. Éppen ezért összeszedtük, amit erről a két csodás virágról tudni érdemes. Merthogy ez a három növény tulajdonképpen kettő. Egy azonban biztos, bármelyik is kerül a kertünkbe, egészen biztosan nagyon jól fogunk járni vele.

Ismerd meg a babarózsa, a bazsarózsa és a pünkösdi rózsa közötti különbséget

Ez a három növény tulajdonképpen kettő. A bazsarózsa ugyanis a pünkösdi rózsa, ami azért kapta a nevét, mert a pünkösdi ünnep időszakában, májustól júniusig virágzik. A babarózsa és a pünkösdi rózsa azonban teljesen különböző növények. Egy dologban nagyon is hasonlítanak, hiszen mindkettő meséssé varázsolja a kerted. Ráadásul nemcsak szépségükkel, de fantasztikus illatukkal is elvarázsolják a kerted.

Ismerd meg a babarózsát

A babarózsa Kínából származó lombhullató cserje, amely április végén, május elején borul virágba. Telt, rózsaszín virágai vannak. A babarózsa elnevezése még a mandularózsa vagy szilvarózsa. Ez utóbbi elnevezés arra utal, hogy a szilvanemzetségbe tartozik. Ha egy mondatban kellene leírni, hogy milyen is a babarózsa, akkor annyit írhatnánk róla, hogy a látványa és az illata is lélegzetelállító.

Sok pici virág közel helyezkedik el egymáshoz, így messziről egy hatalmas és dús virágáradat látható. Ahhoz pedig, hogy meglássuk, valóban elég távolról szemlélni, hiszen akár a másfél-kétméteres magasságot is képes elérni. Mivel igen terebélyes növényről van szó, úgy válasszuk ki a helyét, hogy ott jól elférjen, és érvényesülhessen a szépsége. Akár sövényt vagy virágfalat is alkothatunk belőle, de ha nem akarjuk metszeni, saját magától is gyönyörű formát vesz fel.

A babarózsa nagyon egyszerűen szaporítható. Ehhez a virágzás után levágott hajtásokat egyszerűen dugjuk be a földbe, és az hamar meg fog gyökeresedni. Tőosztással történő szaporítására a kora őszi időszak a legalkalmasabb. A babarózsát a virágzás után érdemes metszeni. Az elvirágzott vesszőket metsszük vissza az alsó, zölden kihajtó rügyekig. Ha ezt elvégezzük, egészen biztosan új hajtásokat fog hozni a következő évben, és nagyon sok csodás virággal örvendeztet meg bennünket.

A babarózsa kedveli a napot, de félárnyékos helyen is kitűnően megél. Ha árnyékos helyre tesszük, akkor sajnos nem lesz annyi virága. A talajban nem válogatós, de legjobban a jó vízáteresztő képességűt szereti. Még a legforgalmasabb utak mellett is gyönyörű, így egyszerűen semmilyen okot nem tudunk, ami az ellen lenne, hogy helyet adjunk neki a kertünkben.

A babarózsát leggyakrabban a monília támadhatja meg, különösen akkor, amikor hideg és nedves az időjárás. Ekkor a virágai barnásak lesznek, elszáradnak és a hajtásokon is észrevehetővé válnak a gomba jelei. A fertőzött részeket távolítsuk el, és kezeljük monília elleni szerrel.

Ezt fontos tudnod a pünkösdi rózsáról

A babarózsához hasonlóan a bazsarózsa, vagy más néven a pünkösdi rózsa is Kínából származik. Kínában nemzeti virágnak is tekintik, és a Virágok királya a neve. A bánáti bazsarózsa a Mecsek egyik legszebb növénye. Magyarországon 1982 óta fokozottan védett faj, eszmei értéke 250 ezer forint.

A babarózsa és a bazsarózsa is csodás látvánnyal és illattal gazdagítja a kertet. Fotó: Shutterstock

A bazsarózsának több fajtája is megtalálható hazánkban. Ezek általában lágyszárú évelők, egyes fajtái azonban elfásodnak, és még lombhullató cserjék is találhatók közöttük. Ezek akár 40 évig is képesek virágozni. A Ming-dinasztia jegyzetei szerint a pünkösdi rózsa friss, lehullott szirmait sütni is lehet. A bazsarózsák nem csak rózsaszínben pompáznak, hiszen piros színben is gyakran előfordulnak.

Azonban a bazsarózsa nem rokona a rózsának. Csupán nagyon hasonlítanak rá a virágai. Paianról, az istenek görög orvosáról kapta a nevét, aki a legenda szerint bazsarózsával gyógyította meg Pluton sebeit, amelyeket Héraklész okozott neki. Bár a kerti bazsarózsa minden része enyhén mérgező, régen a köszvény kezelésére is használták. Kínában és Japánban a gazdagság, a női szépség és a szeretet jelképe, a keresztény vallásban a virág az üdvösség ígéretét hordozza.

Bár a bazsarózsa elviseli a félárnyékot, azért nagyon szeret a napfényben fürdőzni. Nem viseli meg a hideg és az aszály sem, azonban a pangó vizet nagyon nem kedveli. Ahhoz, hogy minél több virágot hozzon, a legmegfelelőbb számára a 17-20 Celsius-fok közötti hőmérséklet.

Az ültetésük során legalább egy méteres távolságot hagyjunk közöttük, hiszen igen terebélyes növényekről van szó. Ősszel és tavasszal gazdagítsuk a talaját érett trágyával. Emellett ügyeljünk rá, hogy rendszeresen gyomtalanítsuk.  A bazsarózsa egy éven belül virágot fog hozni, azonban  a legelső virágait ne szedjük le, mert ezzel megakadályozzuk őt a jövőbeni virághozatalban.

A bánáti bazsarózsa legendája

A bánáti bazsarózsa a Kárpát-medencében őshonos növényfajunk, amely csodálatosan szép, nagyméretű virágaival örvendeztet meg minket. A Mecsekben igazi bazsarózsa mezőket alkot, mely virágot nagyon óvnunk kell, hiszen Horvátországban sajnos már teljes mértékben kipusztult.

A bánáti bazsarózsának semmi köze a rózsafélékhez, de 10 centiméter átmérőjű virága nagyon is hasonlít egy gyönyörű rózsára. A bánáti bazsarózsa a jégkorszakot a Kárpát-medencében vészelte át, és főként a cseres-tölgyesekben érzi jól magát. Sajnos az élőhelyek átalakulásával ezeknek a területeknek jelentős része a haszonállatok legelőjévé vált. A bánáti bazsarózsa enyhén mérgező, így az állatok nem jelentenek rá veszélyt, azonban jóval kevesebb terület áll már rendelkezésére, mely veszélyezteti a létét.

Horvátországban 30 éve nem látni egyetlen szálat sem belőle. Hazánkban mintegy negyven éve áll oltalom alatt. A világ összes bánáti rózsájának 90%-a él a Kelet-Mecsekben, Hosszúhetény és Pécsvárad környékén. A hazai állomány mintegy 15 ezer tőre tehető, melyek tavasszal borulnak virágba. Sok példány él belőlük a tölgyerdők mélyén, de ott az árnyék miatt nem képesek virágba borulni.

Sokat ástak ki eredeti élőhelyéről, ami szintén veszélyezteti fennmaradását. Nem érdemes kiásni, hiszen masszív és terjedelmes gyökérzete miatt nem éli túl az átültetést. Ha tehát olyan szerencsések vagyunk, hogy láthatunk még bánáti bazsarózsát az eredeti élőhelyén, csak a szemünkkel gyönyörködjünk benne, és vigyázzunk rá, hogy még sokan és sokáig láthassák ezt a csodát.