Idén első alkalommal tartják meg az ENSZ támogatásával a vizes élőhelyek világnapját, ezzel is felhívva a figyelmet a világ vizes élőhelyeinek kritikus állapotára és fontosságára - adta hírül az MTI.
Az Élő Duna program első (2014 és 2021 közötti) szakaszának sikeres zárásával a résztvevők újabb célokat tűztek ki. A következő egy év során a program Magyarország mellett Bulgáriában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában segíti majd elő a vizes élőhelyek klímaváltozás-állóságát - olvasható a WWF és az üdítőital-gyártó cég szerdai közleményében.
Célok
A program célkitűzése, hogy 2030-ra 50 ezer vagy több hektárnyi élővizet és árteret állítsanak helyre, ezzel akár 100 millió ember életét jobbá téve - hangsúlyozták. Jelenleg a a Föld felszínének 6 százalékát borítják ártéri vizes élőhelyek, az ilyen területek mintegy 87 százaléka tűnt el az elmúlt 300 év során. Ma a vizes élőhelyek háromszor gyorsabban tűnnek el, mint az erdők, ami számtalan, az ártéri környezetben élő növény- és állatfaj fennmaradását veszélyezteti.
A közleményben kiemelik, hogy a Duna mentén az árterek és vizes élőhelyek több mint 80 százalékát veszítettük el az elmúlt 150 év során. A környezet átalakulásával gyökeresen megváltozott az ökoszisztéma: zuhanásszerűen csökkennek a hal- és állatpopulációk, egyre rosszabb a vízminőség, és szorulnak vissza az ártéri élőhelyek, amelyek már nem képesek a biodiverzitás fontos központjaiként működni, illetve ellenállni az árvizeknek - márpedig ez a klímaváltozással egyre fontosabb funkciójuk lenne.
A Duna mentén az élőhelyek 80% vesztettük el az elmúlt 150 év során - fotó: pixabay.com
Az Élő Duna program első fázisában nyolc év alatt létfontosságú vizes élőhelyeket, folyóágakat és ártereket állítottak helyre a Duna és mellékfolyói mentén. A projekt keretében 5.462 hektárnyi vizes élőhelyet (több mint 7.422 futballpálányi területet) revitalizáltak, és a Duna vízhozamát 13 millió köbméterrel (több mint 4.800 olimpiai úszómedencényivel) növelték.
