A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az Agroinformnak adott nyilatkozatában részletesen beszélt az őszi és tavaszi vetések aktuális állapotáról. Petőházi Tamás elmondta, hogy a téli időjárás nem volt kedvező: a csapadékhiány és az enyhe idő miatt az őszi vetések állapota a tél folyamán nem javult. Jelenleg az őszi kalászosok mintegy 60%-a jó állapotú, míg a fennmaradó területek közepes vagy gyenge minősítést kaptak.

A repce különösen érzékenyen reagált a száraz őszre – a vetésterület jelentős visszaesése is ezt igazolja. Míg néhány évvel ezelőtt még közel 250 ezer hektáron termesztették, ma már csupán 130 ezer hektáron található repce hazánkban. Bár némi javulás tapasztalható, továbbra is kritikus helyzetben van a növénykultúra.

Tavaszi munkák lendületben, de vízhiány délen

A tavaszi csapadékok inkább záporok és zivatarok formájában érkeztek, így a délkeleti országrészek, különösen Békés és Csongrád vármegyék jelentős vízhiánnyal küzdenek. Bár az időjárás-előrejelzések szerint eső várható, a probléma egyelőre nagyon is jelen van.

Pozitívum viszont, hogy a száraz tavasz lehetővé tette a vetési munkák időbeni és jó minőségű elvégzését. Az elnök szerint a napraforgó és a kukorica kelése jól sikerült, a gyomirtás már zajlik, és a vetés is a végéhez közelít. Az előzetes becslések alapján 750 ezer hektár napraforgó és 840-850 ezer hektár kukorica kerülhet bevetésre.

Petőházi Tamás

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke – forrás: MTI

A kukorica vetésterülete csökken, de a vártnál kisebb mértékben

A tavalyi évhez képest mintegy 100 ezer hektárral csökkenhet a kukorica vetésterülete, ám ez a visszaesés kisebb, mint amit korábban vártak. Petőházi szerint ez annak köszönhető, hogy a toxinos kukorica is értékesíthetővé vált a tél folyamán, ráadásul a vetőmagárak sem emelkedtek jelentősen. A klímaváltozás hatása továbbra is érezhető, de jelen esetben az értékesítési lehetőségek és az alacsonyabb inputköltségek tompították a visszaesést.

A napraforgó a nyertes, a cirok kevésbé

A napraforgó egyértelműen a kukorica térvesztésének legnagyobb nyertese: akár 100 ezer hektárral is nőhet a vetésterülete. Ezzel szemben a cirok vetésterülete csak kisebb mértékben bővült, hiába merült fel sok gazda részéről alternatív növényként.

Gabonapiac és külkereskedelmi kitekintés

A gabonapiacon az orosz és ukrán termések gyenge állapota, valamint a kereskedelmi konfliktusok okozta bizonytalanság dominál. A vámháborúk, különösen az amerikai-kínai szójakonfliktus hatással lehet az európai árakra is. Kína azonban felkészült a konfliktusra, és újra nagyobb mennyiségeket vásárol az Egyesült Államoktól, így az amerikai szója tömeges európai megjelenésétől egyelőre nem kell tartani, ami nekünk nagyon jó hír.


Termelői év és műtrágyapiac – kiegyensúlyozottabb helyzet

A műtrágyahelyzet az előző évekhez képest kiszámíthatóbbá vált, a termelők többsége időben be tudta szerezni a szükséges mennyiséget. A tavaszi munkák így zökkenőmentesen elindulhattak. Petőházi úgy látja, hogy bár a 2022 előtti aranykor már nem tér vissza, a gazdák egy reálisabban tervezhető időszakhoz érkeztek, ahol a piaci lehetőségek kihasználásával elfogadható eredményeket lehetett elérni.

Indexkép: Pixabay