akció

– A jelenlegi mezőgazdasági struktúrában (alacsony állattartás, minimális istállótrágya) miért fontos a tarlóbontás?

Egy gazdaság szármaradvány gazdálkodása hatással van a tápanyag-gazdálkodásra, növényvédelemre- és gyakran elfelejtjük, de talajvédelmi szerepe is van. A hazánkban szűkösen rendelkezésre álló szervestrágya és a gyökérmaradványok mellett a szármaradványok képzik a talaj szervesanyagának utánpótlását. Célszerű ezért ezt a káliumban is gazdag szervesanyagot a táblán hagyni. A szármaradványok bekeverésekor azonban pentozán hatás jelentkezhet, ugyanis a szárbontás során a mikrobák a talaj könnyen hozzáférhető nitrogénkészletét fogyasztják. Ennek az ideiglenes nitrogénhiánynak a kivédésére alkalmas a cellulózbontó baktériumokat tartalmazó termék, amely segítségével a szárbontás a kultúrnövény intenzív nitrogénigényét megelőzően lejátszódik. A szármaradványok táblán hagyása növényvédelmi problémákat is felvet, (pl. fuzárium). A valódi cellulózbontó baktériumot tartalmazó készítmények hatékonysága mára már megkérdőjelezhetetlen, segítségével a szármaradványok rövid időn belül (3-4 hónap) lebonthatók. Ezért azt gondoljuk, hogy a megfelelő szecskázás mellett a baktériumtrágyák is képesek csökkenteni a növényvédelmi nyomást. Ha a szármaradvány-gazdálkodást komplexen kezeljük, akkor a növényi maradványokra nem problémaként, hanem értékes tápanyag- és szervesanyag forrásként tekintünk majd. bactofil– Hogyan járulhat hozzá a szármaradvány bontás az egyes növénykultúrák terméseredményének fokozásához?

„Terméspotenciál”. Egy bűvös szám, amely a termelő figyelmét megragadja és mindvégig ott lebeg a szeme előtt, amíg a termés betakarításra nem kerül. Az egész éves megfeszített munkája arra irányul, hogy ezt a számot elérje, minden egyes technológiai elem a gépektől kezdve az egyes inputanyagok kiválasztásán keresztül a cél elérését hivatott szolgálni. Azonban sokan elfelejtik, hogy betakarítást követően a területen maradt szármaradványok is jelentősen képesek befolyásolni a következő növénykultúra terméseredményét, akár negatív, akár pozitív irányba. Ha kezeletlenül maradnak, akkor várhatóan 2-3 éven belül bomlanak le, akadályozva ezzel a megfelelő magágy elkészítését. Emellé társulhat a káros pentozán hatás. Azonban megfelelő technológiával ez a hatás nem csak elmarad, hanem az ellenkezőjére is fordítható. Vizsgálatokból kiderül, hogy kukorica betakarítását követően 100 kg feletti nitrogén és kálium, valamint 50 kg közeli foszfor hatóanyag marad kint hektáronként a területen. Azt a feladatot ellátni, hogy az előbb említett tápanyagok felvehető formába kerüljenek a következő növénykultúra számára, kizárólag a talajbaktériumok képesek.

Egy hektár kultúrnövény aratása után a tarlón maradt szár- és gyökérmaradványok N-P-K hatóanyagtartalma kg/ha

Nitrogén (N) kg/ha

Foszfor (P) kg/ha

Kálium (K) kg/ha

Kukorica

128

50

155

Napraforgó

68

54

52

Kalászos

48

30

74

Repce

57

31

62

Egy hektár kultúrnövény aratása után a tarlón maradt szár- és gyökérmaradványok N-P-K hatóanyagtartalmának értéke (Ft/ha)1

Nitrogén (N) Ft/ha

Foszfor (P) Ft/ha

Kálium (K) Ft/ha

Összesen

Kukorica

30 118

15 866

27 125

73 110 Ft

Napraforgó

16 000

17 135

9 100

42 235 Ft

Kalászos

11 294

9 520

12 950

33 764 Ft

Repce

13 412

9 837

10 850

34 100 Ft

1 2015. augusztusi nagykereskedelmi árakon számolva.

– Miért a BactoFil® Cell-t választották a szármaradványbontó baktérium piacról?

Egy olyan terméket kerestünk a piacon, amely valóban rendelkezik azon tulajdonságokkal, mind „hatóanyag” tartalomra, mind pedig hatékonyságra vonatkozóan, mely által képes kezelni akár még a kukorica betakarítását követően a területen maradt nagy mennyiségű, problémás szármaradványokat. BactoFil® Cell a benne található baktériumtörzseknek köszönhetően bizonyítottan képes a szármaradványok nehezen bontható részeinek (hemi- és lignocellulóz) rövid időn belüli lebontására. Saját vizsgálatainkból kiderült, hogy mindössze 4 hónap alatt elvégezte azt a „munkát”, amit vártunk tőle. Márciusra a kukorica szármaradványoknak nyoma sem volt a kezelt területen, míg a kezeletlen parcellán 30 cm-es mélységben megtalálhatóak volt az előző évi szármaradványok, szinte változatlan állapotban.

kezeletlen területKITE Zrt. Hetesben végzett kísérlete BactoFil® Cell-lel, kijuttatás: 2014. november 05.kezelt terület2015. február 19.: értékelés: Kombájnzúzott tarlóra 1l/ha, lémennyiség 250 l. Szármaradványok a kezelt területen nem találhatók a leforgatott rétegben. A kezeletlen részen látható a leforgatás mélységében a szármaradványok egyenes, tömött rétege.

További információkért látogasson el az AGRO.bio Hungary Kft. weboldalára!