Kósa Lajos még novemberben nyújtott be önálló törvényjavaslatot a parlament elé annak érdekében, hogy a magyar egyetemeken, elsőként a Debreceni Egyetemen megindulhasson az állategészségügyi mérnök és az élelmiszerlánc-felügyelő mérnök képzés. Az új egyetemi szakok a szakemberhiányt hivatottak enyhíteni – egyre több állatorvos fordul el ugyanis a mezőgazdaságtól a hobbiállatgyógyászat felé. A képviselőt a jogszabálymódosításról és a képzésekről kérdeztük.

– Ön nemrég benyújtott egy törvényjavaslatot az állategészségügyi mérnök és az élelmiszerlánc-felügyelő mérnök képzés elindítása érdekében. Hol tart most ez a folyamat?

– A parlament elfogadta a javaslatot. Most a törvénnyel kapcsolatos rendeletek véglegesítése zajlik.

– Mit lehet tudni a képzésekről és miért van szükség ezek elindítására?

– A három plusz két éves képzések a Debreceni Egyetemen indulhatnak el elsőként. Olyan szakemberek képzéséről van szó, akik el tudják látni a hatósági állatorvosi feladatok egy részét. Azért van erre szükség, mert hatósági állatorvosból országszerte súlyos hiány van. A végzett állatorvosok többsége ugyanis a hobbiállatgyógyászatban helyezkedik el, hiszen ott jobbak a kereseti lehetőségek és kényelmesebb a munkavégzés, míg a mezőgazdaságban nincs elég állatorvos. Összességében én azt remélem ettől, hogy az a szűk keresztmetszet fog megszűnni, ami jelenleg az állattartásban hátráltatja a folyamatokat.

Kósa Lajos

Kósa Lajos országgyűlési képviselő – Fotó: Agroinform.hu

– Milyen feladatokat végezhetnek majd önállóan ezek a szakemberek?

– Egyik képzésen végzett szakemberek sem helyezkedhetnek el hobbiállatgyógyászatban, tehát csakis az üzemi állattartásban, élelmiszeriparban. Az állategészségügyi mérnökök önállóan végezhetik például haszonállatok állategészségügyi felügyeletét, érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokat és mintavételezéseket. Az állatgyógyítással kapcsolatos, komolyabb beavatkozásokat, mint a műtétek, vényköteles gyógyszerek felírása, továbbra is csak állatorvos végezheti. Bizonyos feladatokat az állategészségügyi mérnökök állatorvosi felügyelet mellett elvégezhetnek, ilyen a vakcinázás is.
Az okleveles élelmiszerlánc-felügyelő mérnök a jogszabály szerint az elsődleges termelésben résztvevő, valamint takarmány-, növényi- és állati eredetű élelmiszer-előállító, forgalmazó, vendéglátó létesítményekben élelmiszerlánc-biztonsági feladatokat láthat el. Az, aki állategészségügyi mérnök alapképzéssel és élelmiszerlánc-felügyelő mérnök mesterképzéssel is rendelkezik, vágás előtti élőállat-vizsgálatot, vágás utáni húsvizsgálatot és vágóállatok vágás utáni minősítését is elvégezheti.
Ez egyébként harmonizál az Európai Unió vonatkozó irányelveivel, tehát az, hogy milyen feladatokat végezhet el kizárólag állatorvos, és milyen feladatokat az állatorvosi végzettséggel nem rendelkező szakember, az uniós előírásoknak megfelelően határoztuk meg.

– Mely egyetemeken indulhatnak el a képzések és hol tart ezek akkreditációja?

– A Debreceni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) már megkezdte a szaklétesítés előkészítését. A Magyar Akkreditációs Bizottság még nem engedélyezte a képzéseket, jelenleg az igények összehangolásán dolgozunk és az esetleges félreértések eloszlatásán. Eddig például azt kifogásolta a MAB, hogy miután nincs kimeneti szabályozás, nem lehet tudni, hogy akik elvégzik ezeket a szakokat, hova fognak tudni elhelyezkedni. Ezt remélhetőleg a jogszabályalkotással sikerült orvosolnunk.

Kósa Lajos

"Világosan rögzítettük, hogy a hatáskörök nem keverednek" – fotó: Agroinform.hu

– Az állatorvosi szakma miként reagált a kezdeményezésre?

– Elutasítóan, az állatorvosok ellenzik a képzések létrehozását, ők a szakterületükbe való beavatkozást látják benne. Itt egy félreértésről van szó, miszerint ezzel a képzéssel az állatorvosok elől vennénk el a munkát. Szeretném ezúton is tisztázni, hogy szó sincs erről. Nem második állatorvosképzés indulna, mi világosan rögzítettük, hogy a hatáskörök nem keverednek. A szakemberhiány viszont kétségtelenül jelentős, én úgy tudom, hogy több száz hatósági állatorvost lehetne elhelyezni akár most rögtön. Tehát ez a probléma megoldást sürget. A mezőgazdasági termelőkkel egyeztetve az látszik, hogy ők szívesen alkalmaznák ezeket a szakembereket. Most sok esetben azokat a feladatokat maguk a gazdák és állatgondozók végzik el, amit az állatorvosnak kellene.
Egyeztetésben vagyunk egyébként az állatorvosokkal, az állatorvosi egyetem rektorával is volt megbeszélésem. Szerintem tisztázni tudjuk az esetleges felmerülő kérdéseket. Állatorvosokra továbbra is nagy szükség van.

– Szó volt róla, hogy a szakemberhiány egyik oka a bérezés. Jobb megoldás új szakemberképzést elndítani ahelyett, hogy a hatósági állatorvos hivatást tennék vonzóbbá? Zajlik-e valamilyen egyeztetés, annak érdekében, hogy rendezzék a hatósági állatorvosok bérezését?

– Igen, az agrárminiszterrel egyeztetek folyamatosan, illetőleg a nemzetgazdasági miniszterrel is, hogy ezen a speciális területen valamilyen bérrendezés következzen be. Azt tudom mondani, hogy nem állunk rosszul.

– Miért önt nyújtotta be a törvényjavaslatot?

– Debreceni képviselőként sok helyi állattartóval és gazdával beszéltem. Mindannyian ugyanazt jelezték vissza: nincs elég szakember. Az volt az álláspontom, hogy egyéni képviselőként egyszerűbb nekem benyújtani a javaslatot és megpróbálni keresztülvinni, hiszen tudtam, hogy kezdetben konfliktust szülhet, de remélhetőleg ezeket sikerül elsimítani.

– A Debreceni Egyetem oktatási kapacitása megvan a képzéshez?

– Igen, az alapozó tantárgyak már most is rendelkezésre állnak. A Debreceni Egyetem integrált intézmény, így az orvosi, agrár és élelmiszertudományi karok között könnyen megszervezhető a szükséges oktatás.

– Szeptemberi indulás lehetséges?

– Ha a szaklétesítés gyorsan lezajlik, akkor jövő szeptemberben igen. A doktori iskolai feltételek például már most is adottak.