Ezért két egyetem (Szent István Egyetem, Tessedik Campus és Kaposvári Egyetem, Takarmánytermesztési Kutató Intézet), valamint két cég összefogásával modellkísérletet állítottunk be Iregszemcsén és Szarvason, amely során a hozamok és a táplálóanyag-tartalom változását vizsgáltuk 6 héten keresztül. Íme az eredmények.

A tritikálé lassabban öregszik, mint a rozs. Kényelmesebb, kevésbé kockázatos a betakarítás szempontjából, fiatalon betakarítva szintén kiváló rostemészthetőségű alapanyagot szolgáltat a tejelő tehénnek (kétmenetes betakarítás), de tejesérésben is betakarítható üszőknek (klasszikus egymenetes betakarítás). Míg szemes terményként eladható, vagy a tejelő tehén adagjába beépíthető gabonaféle. Az a kérdés, hogy ezen gabonaféle a korai betakarítás során versenyképes lehet-e hozamban és önköltségben a rozzsal.

Kicsit "kényelmesebb" növényről van szó, mert lassabban öregszik, mint a rozs. A korai rozs után betakarítva pedig csökkenthetjük az időjárásból adódó kockázatot, valamint melegebb időjárási körülmények között lehet fonnyasztani. A betakarítási ablak tehát nagyobbra nyitható.

Bemutatjuk a 2016-ban, Iregszemcsén és Szarvason elvetett kisparcellás kísérlet eredményeit. A kétféle kezelést a kalászhányás előtti állapottól kísértük végig a tejesérésig két termőhelyen. Hetente vizsgáltuk a hozamokat. A kritikus időszakokban (kalászhányás környékén és tejesérésben) mértük a táplálóanyag-tartalmat, valamint az emészthetőséget. kép

Kisparcellás kísérlet (Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézet, Iregszemcse)

A tritikálé (Hungaro és KV 119 fajtajelölt – Dimenzió) kiváló eredményeket adott 2017 tavaszán. Elértük kalászhányás elején a 7,0-7,7 tonna sza./ha (Iregszemcsén) és a 7,5-7,8 tonna sza./ha (Szarvason) hozamot. A szarvasi eredmények az 1. ábrán láthatóak. A 7-8 tonna sza/ha hozam megközelítően 21-24 tonna szilázs/ha hozameredményt jelent 30%-os szárazanyag-tartalom elérése mellett.
kép

Kisparcellás kísérlet (Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézet, Iregszemcse, 2017)

A Ryefood rozshoz képest tehát hasonló hozamot ért el a tritikálé egy héttel később betakarítva (2017. május 2-3. késői tavaszon). Ekkor némileg kisebb az időjárási kockázat, a fonnyasztás időtartama rövidebb lehet, a 35% szárazanyag-tartalom megközelítése pedig könnyebb (ütőujjas szársértőt és rendterítést alkalmazva). Számítani kell azonban arra a nehézségre, hogy összeérhet a lucerna betakarításával és rövidebb tenyészidejű kukoricát kell utána vetni.

1. ábra: Gabonafélék szárazanyaghozama korai betakarítás során, nagy termelésű tehenek részére szilázsalapanyagként
(2016. évi őszi vetés és 2017. évi betakarítás, Szarvas, n=4)

diagram

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a várható hozamra a betakarítási időpontján túl már a vetés körülményei is jelentős hatással lehetnek (forrás: Iván Ferenc).

A hozamot meghatározó legfontosabb paraméterek az alábbiak:
•    vetésidő (szeptember 15., de legkésőbb 30.)
•    vetési csíraszám (gyenge talajon és elkésett vetésnél + 10-20%)
•    tápanyag-utánpótlás (elsősorban nitrogén-utánpótlás) mértéke (összesen 80-120 kg N/ha)
•    tápanyag-utánpótlás (elsősorban nitrogén-utánpótlás) módja: háromszori kiadagolás
Első: ősszel, a bokrosodás és az áttelelés érdekében.
Második: február elején, amikor már rá lehet menni a földekre, a jobb tavaszi ’indulás’ érdekében.
Harmadik: legkésőbb március 15-ig (minimum egy hónappal a kaszálás előtt), a növénykultúra igénye ekkor már jelentős a nagy tömeg miatt.

Iregszemcsén és Szarvason a tritikálé kalászhányása előtt még 73 és 74% volt a rost bendőbeli lebonthatósága (NDFd) és 404-431 g/kg sza. a bendőben lebontható rosttartalom (dNDF48). A szarvasi eredmények a 2-3. ábrán láthatóak.

Összehasonlításként: a kukoricaszilázs rostemészthetősége 50-55% és az emésztető rost mennyisége 180-240 g/kg sza., tehát a korán betakarított gabona rostforrásként sokkal többet érő tömegtakarmányunk, mint a kukoricaszilázs. Ebben a fázisban a kalász még nem látszott, de a szálka már igen. Így az optimális fenológiai fázis idősebbnek ítélhető, mint a rozs esetében ajánlott (rozs: kalászka 6-10 cm a hasban, forrás: Iván Ferenc). Igaz tehát, hogy a tritikálé lassabban öregszik, mint a rozs, mivel egy későbbi fenológiai fázisban is jó rostemészthetőséggel bizonyított. Tehát a tritikáléval valóban szélesebbre nyitható a betakarítási ablak.

2. ábra: Gabonafélék NDF-lebonthatósága korai betakarítás során, nagy termelésű tehenek részére szilázsalapanyagként
(2016. évi őszi vetés és 2017. évi betakarítás, Szarvas, n=4)

diagram

3. ábra: Gabonafélék lebontható NDF-tartalma korai betakarítás során, nagy termelésű tehenek részére szilázsalapanyagként
(2016. évi őszi vetés és 2017. évi betakarítás, Szarvas, n=4)

diagram

Az adatok azt igazolják, hogy a tritikálé (megfelelő mértékű nitrogénpótlást alkalmazva) 16% sza. nyersfehérje-tartalmat tud reálisan adni (4. ábra). Ezen tömegtakarmány nyersfehérje-tartalmának nem a takarmányozási jelentősége az elsődleges, hanem indikátornak tekinthetjük a hozam szempontjából.

4. ábra: Gabonafélék nyersfehérje-tartalma korai betakarítás során,  nagy termelésű tehenek részére szilázsalapanyagként
(2016. évi őszi vetés és 2017. évi betakarítás, Szarvas, n=4)

képAmennyiben a nyersfehérje-tartalom kalászhányás előtt nem éri el a 15%-ot, akkor az adott kultúra nem kapott elegendő nitrogén-utánpótlást, és a hozam is legalább 10-20%-kal elmarad a potenciális értéktől (például 20 tonna szilázs helyett csak 16 tonna hektáronként). A gyengébb hozamú szilázs önköltsége nagyobb, mint ami ideálisan elérhető lett volna az adott évben.

Ezért a nitrogén-utánpótlás mértékén nem érdemes spórolni, mert drágán fizetünk érte!

Természetesen meghagyhatjuk a tritikálét a tejesérésig is. Ekkor kapitális hozamot adott (Hungaro: 15,6 tonna sza./ha és KV 119: 20 tonna sza/ha), 16-19% keményítőtartalom mellett. Mivel a szárazanyag-tartalom 40% körül alakult kísérletünkben, ezért ekkor a növény már egymenetes betakarítással is betakarítható gabonaadapterrel szerelt járvaszecskázóval. Természetesen a rost bendőbeli lebonthatósága ilyen állapotban már gyenge (49% NDFd48-t mértünk mindkét esetben), és a lebontható rost is kevesebb (dNDF: 250-260 g/kg sza.). A szalmaszerű szár megteszi hatását.

Érdekesség: a Hungaro és a KV 119 fajtajelölt tritikálé kalászhányás előtti betakarításkor 153-156 g/kg sza. uNDF48 (a bendőben nem lebontható rost) értéket adott eredményül. Míg tejesérésben az emészthetetlen rost mennyisége 263-267 g/kg sza. értékre nőtt. A különbség +40%. Ennyivel több ’lassú rost’ van az öreg tritikáléban, ami lassítja a passzászt, és ezért csökkenti az étvágyat a tejelő tehénben. Ezért javasoljuk inkább az üszőnevelésben a tejesérésű gabonaszilázsokat!

kép

Fiatal tritikálé és öreg rozs (Tessedik Campus, Szarvas, 2017.)

Fontos gyakorlati tapasztalat. Az egyik kultúránkat megtámadta a gabonarozsda, ezért nem tudtuk befejezni a kísérletet. Ennek következtében Iregszemcsén május 23-i az utolsó hozameredményünk. A levelek elkezdtek leszáradni. Tehát ha tejesérésig akarjuk tartani a növényt, akkor a gabonákra jellemző növényvédelem nem maradhat el, míg fiatalon betakarítva nincs szükség beavatkozásra.

Tanulságos kísérlet volt, sok adatot szolgáltatva. Pedig nem volt egyszerű sem a tél, sem a tavasz. Emlékezzünk, télen -20 fok is volt több napon keresztül, hótakaró nélkül. Tavasszal pedig jött az aszály, a meleg, később a hó, hideggel, ezt pedig követte az aranyat érő májusi eső… Hosszú tavaszunk volt. A tritikálé ilyen nehezített körülmények között (közepes adottságú talajokon) tudta produkálni a fent bemutatott eredményeket. Szívós növény, akárcsak a rozs.

Kérem, ne feledjük, a tritikálé nem egy új divat, amit követni kell, hanem egy reális megoldás a rozs, a fű és a keverékek mellett, a silókukorica előtt…értő módon felépítve a saját vetésforgónkat.

Dr.Kruppa József1, Dr Hoffmann Richárd2, Dr. Orosz Szilvia3, Dr. Futó Zoltán4, Piszkerné Fülöp Éva5, Bencze Gábor6, Karácsonyné Szőcs Edit3

1Kruppa Mag Kft, Kisvárda, 2Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 3Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft, Gödöllő, 4Szent István Egyetem, Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, Tessedik Campus, Szarvas, 5Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézet, Iregszemcse, 6Szent István Egyetem, Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, Tessedik Campus Agrártudományi és Vidékfejlesztési Intézet