Koszty Viktorral, az Agreena Aps kiemelt ügyfélkapcsolati magyarországi referensével a PREGA-n beszélgettünk a széntanúsítási programról.
A széntanúsítási program egyelőre kicsit idegenül hangzik, mi az, amit mindenképpen szeretnél, hogy megtudjanak erről a magyar gazdálkodók?
A dán székhelyű, Európa legnagyobb széntanúsítvány-rendszerét működtető Agreena Magyarországra is kiterjesztette működését. Ennek révén a talajmegújító (min-till, strip-till és no-till gazdálkodást folytató) és takarónövényeket használó gazdák plusz bevételre tehetnek szert annak érdekében, hogy változtassanak a gazdálkodási gyakorlataikon: arra irányul a program, hogy a gazdák lehetőleg csökkentett talajművelést alkalmazzanak, használjanak takarónövényeket és csökkentsék a műtrágya-felhasználást, váltsák ki a műtrágyát egyéb szerves anyagokkal. Ez az Agreena szemlélete, a cél pedig az, hogy az ilyen műveléssel több szerves anyag, nagyobb biológiai aktivitás maradjon a talajban, így több szén-dioxidot lehessen megkötni a talajban, tehát csökkenjen az üvegházhatású gázok mennyisége.
Koszty Viktor, az Agreena Aps kiemelt ügyfélkapcsolati magyarországi referense – Fotó: Agroinform
A megkötött szén-dioxidmennyiségről az Agreena tanúsítványt állít ki, amely a későbbiekben értékesíthető lesz, plusz bevételi forrást jelenthet a gazdák számára. (Hogy körülbelül mekkora bevételre lehet számítani, arról ITT írtunk.)
Honnan lehet biztos a gazda abban, hogy megéri a széntanúsítással és ezzel együtt a regeneratív mezőgazdasági gyakorlattal foglalkozni?
Formálódik a talajerő-gazdálkodással kapcsolatos nézetünk itt Magyarországon is. A szemléletváltás iránya egyértelműen a talajbiológia iránya. Ha a gazda eljut ide, akkor megérti, hogy ez a program plusz bevételt, kiegészítő jövedelmet, egyfajta talált pénzt jelent számára.
A regeneratív mezőgazdasági gyakorlattal és annak előnyeivel kapcsolatban van már leinformálható tapasztalat Magyarországon. Vannak olyan gazdálkodók, akik 5-10 éves időszakról tudnak már beszámolni, amely alatt végig a regeneratív gazdálkodás eszköztárát alkalmazták. Stabilabb terméshozamokról, könnyebb talajmunkáról, magasabb nedvességtartalmú talajokról és nem utolsósorban csökkenő költségekről szólnak a beszámolók.
Az átállás természetesen nem megy egyik napról a másikra, ezt az időszakot is igyekszik kompenzálni az AgreenaCarbon program.
A programba való belépésnek egyébként semmilyen anyagi kockázata nincs, ha a gazda alkalmazza az elvárt gyakorlatokat, akkor kap tanúsítványt, ha nem alkalmazza, akkor pedig nem kap. Az irányadó gyakorlatokra vonatkozóan több kategória van, ezeket nagyon röviden így lehet jellemezni:
- a no-till rendszerben egyáltalán nincs talajművelés,
- a min-till rendszerben csökkentett, max 10 cm mély talajművelés a megengedett, művelés nélküli direktvetést lehet végezni, valamint
- a strip-till rendszer is egy lehetőség. (Ha bármilyen okból mégiscsak szükségessé válna, akkor indokolt esetben 20 cm mély sávos művelés megengedett maximum 5 éven belül egyszer 25 cm mélyen lazítva, pontosan meghatározott eszközökkel, olyan egyenes késes lazítókkal, amelyek nem bolygatják a talajfelszínt, azaz forgatás nélkül).
Ebben a programban egyébként nem csak a pénzt érdemes látni, hanem azt is, hogy ez felkészülés a jövőre. Eljöhet még az az idő, amikor még több bizonyítékot vár az ellenőrzés arra vonatkozóan, hogy mennyire környezetbarát a mezőgazdasági termelés, egy széntanúsítvány jó ütőkártya lehet a gazda kezében.
Dániában ez már kezd is kiéleződni, úgy tudjuk, szén-dioxidadót akarnak kivetni a gazdálkodókra, és ezért például a dán gazdák a széntanúsítványaik egy részét most inkább tartalékolják.
Az sincs kizárva a Dániában látható trendek alapján, hogy majd a magasabb terményárat vagy egy kedvezőbb hitelkonstrukciót a széntanúsítvány meglétéhez fognak kötni.
Az Agreena a PREGA szántóföldi szekciójának támogatója – Fotó: Agroinform
Magyarországon november óta van jelen az Agreena. Azóta mi történt, vannak már magyar gazdálkodók a programban?
Vannak már szerződéseink, jellemzően azok döntenek mellettünk, akik egyébként is no-till, illetve min-till rendszerben gazdálkodnak, és szeretnének gondoskodni a talajaik jövőjéről. Számos olyan családi gazdasággal kerültünk kapcsolatba, ahol éppen a generációs megújulás zajlik, és a fiatalabbak a jövő biztosítása érdekében már inkább a regeneratív technológiában szeretnék magukat kipróbálni, hiszen erőforrásként és nem csak termelési eszközként tekintenek a talajra.
Nagyon sokan keresnek meg minket, és rengetegen az iránt érdeklődnek, hogy milyen szaktanácsadási tevékenységgel tudjuk támogatni őket. Mi most arra törekedünk, hogy összegyűjtsük azokat a szakmabelieket, akiknek van tapasztalatuk. Az Agreena jelenlegi szaktanácsadói tevékenysége elsősorban a program ismertetését, valamint az ahhoz való csatlakozásban segíti a gazdálkodókat.
Az Agreena legrégebbi piacai Dánia és az Egyesület Királyság, így dán és angol szakértők természetesen vannak. Tapasztalataik persze nem feltétlenül adaptálhatók egy az egyben Magyarországon, ahogy idehaza sem mindegy, hogy a Dunántúlról van szó vagy a keleti országrészről, de a talaj ott is talaj, a gazda gondolkodása ott is azonok az alapgondolatokon alapszik, mint egy magyar földművesé. Az a terv, hogy legyenek elérhető partnerünk mind a keleti, mind pedig a nyugati országrészben, akiknél lehet érdeklődni a gyakorlati megvalósításról, tapasztalatokról, akiktől lehet tanulni.
Ha belép a gazda az AgreenaCarbon programba, mennyi időre szól az elköteleződés?
A program maga 10 évre szól, de bármikor kiléphet a gazdálkodó. Azt viszont fontos tudni, hogy a "megtermelt tanúsítványok" egy részét (néhány százalék) az első néhány évben biztonsági tartalékként zárolja az Agreena, és az 5. év után adják vissza a gazdának. Ennek az az oka, hogyha például egy gazda a harmadik évben kilép, visszatér a konvencionális termeléshez, akkor ezzel a visszatartott kredittel lehet valamelyest kompenzálni, hogy újra arányaiban több szén-dioxid-kibocsátással jár a tevékenysége.
