A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. homogén, jó adottságú területén került táblaosztásos módszerrel beállításra az a kísérlet, amiben a Sumicorn ideális kijuttatási idejére kerestük a választ. A terület gyomösszetétele és mintázata homogén volt, így hozambeli eltéréseket végső soron a termék kijuttatási ideje befolyásolta; az alábbi módon:

  • Preemergens kezelés net hozama: 8,48 t/ha
  • Korai posztemergens (3 levél) kezelés netto hozama: 9,15 t/ha
  • Posztemergens kezelés (5 levél) net hozama: 8,81 t/ha
  • Kései posztemergens (8 levél) kezelés hozama: 8,76 t/ha
  • Végezetül az abszolút kezeletlen terület hozama: 2,14 t/ha volt.

A számok beszédesek és bizonyítják, hogy a legalkalmasabb beavatkozási időpont – a mindig is javasolt – korai posztemergens fenológiai állapot; azaz a kukorica 3 leveles stádiuma. Nézzünk a számok mögé! A preemergens kezelés után az érintett terület kellő mennyiségű bemosó csapadékot kapott, az eredmény mégis a „leggyengébb”. Okai.

1. A preemergens gyomirtó szerek esetében akkor is van „rés a pajzson”, ha a kezelés kellő ütemben- és mértékben beázik; ugyanis ez a technológia nem képes eredményesen kontrolállni olyan fontos, gyakori gyomnövényeket, mint például a szerbtövis fajok, a selyemmályva, a kender és a napraforgó.

2. A legkorábbi időzítés miatt a leghosszabb időnek kell eltelnie a kukorica sorzáródásáig, ami ismételten egy rizikó faktor; hiszen ezen idő alatt a herbicid érzékeny gyomnövények is képesek lehetnek újra csírázásnak- és növekedésnek indulni. Ezek a növények később képesek lesznek versengeni a kukoricával, ráadásul a betakarítás során a terményt kenik, nedvesítik is.

A korai posztemergens időzítés az IDEÁLIS, mert:

1. A talajon keresztül nehezen gyéríthető gyomnövények ekkorra már érzékeny fenológiájú csíranövények, ezért a hajtáson és levélen keresztül már eredményesen pusztíthatóak.

2. A SUMICORN mindhárom hatóanyaga tartós biztonságot nyújt az új kelési hullámok ellen a sorzáródásig és ez az, amit célszerű figyelembe venni; ráadásul ezen hatóanyagok nagyon markáns levél herbicidek is.

3. Ebben a fenológiai állapotában a kukorica még nem éri el a termésképzést megalapozó fejlettségét, ezért ebben az időszakban még nem kell a gyomok által indukált termésveszteséggel kalkulálni.

4. A jól választott kémiai gyomirtás és a megváltozó fényviszonyokkal magyarázható mechanikai gyomirtás tökéletes kombinációja ez az időpont. Ez az az origó tehát, ahol a termék a teljes teljesítményét képes leadni!

A posztemergens kezelés – bár a leglátványosabb; mert a lankadó, száradó gyomnövények ekkor már szemre is méretesek – kevesebb hozamot biztosít, mert:

1. A fejlettebb gyomok már komoly konkurensei a kukoricának és ez önmagában is káros.

2. Ebben a kukorica fejlettségben dől el a tárgyévi termés lehetséges mértéke, ami ezek után – az évjárathatástól függően – csak csökkenhet, a legjobb esetben nem változik. Ebben az időszakban már a kukorica is több hatóanyagot vesz fel a gyomirtó szerekből, nagyobb energia és hosszabb folyamat a detoxikálásuk; s mindez a legkritikusabb időszakban - a termésdifferenciálódás időszakában – éri a kultúrnövényt.

3. A gyomnövények ezen fejlettségi állapotukban már sokszor nem kellő mértékben reagálnak a kijuttatott herbicidre, ezért mindig maradnak ezen kezelések után túlélő egyedek; amik – hasonlóan a preemergens gyomirtások hiányosságaihoz – a későbbiekben konkurensei lesznek a kukoricának.

Végezetül a kései poszt gyomirtásról egy pár gondolat. „Tűzoltásnak” hívják, de másra nem is igen alkalmas. Ebben az időpontban ugyanis már akkora a károkozás mértéke, hogy ezt tervezetten senki nem kívánhatja magának. Azt azonban jó tudni, hogy van erre is megoldás…

Egy másik vizsgálati helyszínen (Debrecen, Egyetem) arról nyerhettünk hasznos információkat, hogy gyomirtás és gyomirtás között milyen különbségek lehetnek. Persze. Mindannyian tudjuk, hogy jelentős eltérések adódhatnak a hektárköltségeket illetően és számtalan más rendező elv is kell, hogy a tervezéskor, kivitelezéskor érvényesüljön; de itt másról lehetett tájékoztatást kapni. Nevezetesen arról, hogy mindenben azonos, de eltérő kezelésekben részesített területek között milyen hozamkülönbségek adódhatnak. Ebben a kísérletben nem az időzítésre és nem egy termék esetében kerestünk válaszokat; hanem több versenytárs ajánlott technológiái lettek megméretve, szám szerint 18 különböző eljárás versengett. A legfontosabb idevonatkozó hozam adatok és beavatkozások:

  • SUMICORN: 12,119 t/ha
  • Kétszer kultivátorozott, de más módon nem gyomirtott terület: 11,347 t/ha
  • A „legrosszabb gyomirtó szer kombinációval” elért eredmény: 11,108 t/ha

Az adatokból jól látszik, hogy a megfizethető árú és az adott terület gyomflórájához igazodni próbáló gyomirtó szerek között a betakarított termés mennyiségét illetően jelentős eltérés adódhat. Ebben a konkrét vizsgálatban ez meghaladta az 1 t kukoricát hektáronként, ami a nyomott árakon számítva is meghaladta a 40 000 Ft-ot! Ezek elgondolkodtató adatok, ugyanis vannak különbségek és kimérhetőek ezek a különbségek!

Egy földesi nagygazdaságban arra kerestünk választ, hogy amennyiben minden feltétel azonos, csak a korai poszt gyomirtó szerek adják a változót (a Sumicorn esetében a dóziscsökkentést is modelleztük); mi várható a végelszámolás során. Nos, itt is érdekes eredmények, tanulságos megfigyelések születtek. A legfontosabb adatok, tapasztalatok:

1. Nagyobb volt a termésveszteség akkor, amikor a gyomirtó szer kevésbé volt alkalmas az adott gyomflórát kontrollálni (versenytárs1: 11,705 t/ha); mint amikor a kukoricán szemmel látható herbicid által okozott fitotoxikus tüneteket találtunk (versenytárs2: 11,882 t/ha).

2. A legjobb eredményt a SUMICORN 11,947 t/ha adta, ugyanis a gyomirtó képessége is és a szelektivitása is jobb volt, mint a két versenytársé.

3. Végezetül az alacsonyabb dózissal kijuttatott SUMICORN mindösszesen 6 kg/ha-ral termett csupán kevesebbet (11,941 t/ha), mint a teljes dózis!

Összegezve az a tapasztalat, hogy – bár nem látszanak jelentősnek a különbségek -, akkor is tanácsos a kukoricát a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legjobban szolgálni.

Végezetül egy megkerülhetetlen téma, az ALS gátlók kukoricára – és nem a gyomokra! – gyakorolt élettani hatásának számszerűsített adatai. Miért? Mert keveset tudunk, és még kevesebbet beszélünk róla, mi Magyarok. Pedig nem volt ez mindig így! Emlékezzünk arra, hogy ezen hatóanyag csoport hazai bevezetésénél, még komoly hibridérzékenységi tesztek voltak és nagyon hasznos gyártói javaslatok. Ez mára megváltozott. (Csak megemlíteném, hogy a hormonhatású hatóanyagok felhasználására vonatkozó előírásokat nagyon sokan ismerik, tudják és alkalmazzák.) Mint ahogy bizonyos neuralgikus problémák hatékony kezeléséhez elengedhetetlenek a hormonanalógok (pl. évelő kétszikűek jelenléte), úgy az ALS gátlóknak is meg van a maguk nélkülözhetetlen szerepe (pl. az évelő egyszikűek és számos „makacs” magról kelő egyszikű fertőzése esetén); de ahol nem nélkülözhetetlen a használatuk érdemes elgondolkodni kiváltásukon. Miért?

Mert ez a hatóanyag csoport klasszikus posztemergens csoport, azaz sem a kukoricára, sem a gyomnövények zömére nem ideális a kijuttatás ideje (lásd a cikk elején); még akkor sem, ha a környezeti feltételek rövid- középtávon kedveznek. Mi történik akkor, ha a kijuttatást követően hirtelen jelentős mértékű időjárás változás lép fel rövid,- középtávon? Ez lehet hirtelen felmelegedés, - ez a kedvezőbb - és lehet hirtelen lehűlés, ami sokkal kedvezőtlenebb; de egyiket sem mi választjuk! Ezen esetekben a kukorica detoxikációs képessége drasztikusan csökken erre a hatóanyag csoportra nézve – ez a napraforgóknál számunkra vizuálisan nagyobb inger, pl. „yellow flash” – és jelentős tartalék energiákat kell emiatt mozgósítania.  Ez azt eredményezi, hogy a növény növekedésében megtorpan; internódiumai lerövidülnek, „helyben jár és helyben levelesedik”. Ez az időjárási esemény 2013-ban is beköszöntött és több helyszínen vizsgálódva összevetésekre adott lehetőséget. Három nagygazdaság (Ráckeve, Kiskunlacháza és Törökszentmiklós) kimondottan erre a célra beállított kísérleteit kiértékelve az alábbi adatokat kaptuk:

Egyidejű kijuttatások során – amikor a kukorica 4-5 leveles állapotban volt – az ALS gátló vegyületet is tartalmazó, széles hatásspektrumú versenytárs termék minden esetben kevesebb hozamot szolgáltatott a betakarítások során; mint a SUMICORN-nal kezelt terület. Ráckevén a hozamok: versenytárs 4,65 t/ha, SUMICORN 4,88 t/ha

Törökszentmiklóson a hozamok: a ráckeveivel azonos versenytárs esetében 5,22 t/ha, a SUMICORN esetében 5,40 t/ha

Kiskunlacházán a hozamok: egy másik versenytárs esetén 6,0 t/ha, a SUMICORN esetében pedig 6,4 t/ha.

A megoldás – a szükségesnél nem nagyobb területen történő ALS gátló felhasználáson túlmenően – az ilyen hatóanyagot tartalmazó termékek biztonságosabbá tétele lehet, például a gyárilag safenerrel adagolt formuláció. (A ráckevei vizsgálat is ezt erősíti meg, ugyanis egy safenerrel ellátott versenytárs ALS gátlót tartalmazó termékével 4,86 t/ha hozamot tudtunk realizálni.)

Mindezen információk katalogizálása során az alábbi megállapítások tehetőek a 2013-as vizsgálati évet és helyszíneket figyelembe véve.

Terméselvonó hatások maximális %-ban kifejezve, azonos körülmények közepette, engedélyezett termékekkel (a viszonyítási alap minden esetben az azonos vizsgálatban Sumicornnal elért eredmény volt):

  • Amennyiben nem ideális terméket választunk és azt rosszul időzítve juttatjuk ki: -9%
  • Amennyiben azonos terméket rosszul pozícionálunk, adott gyomflóra esetén: -8%
  • Amennyiben csak kultivátorozunk (2x): -7%
  • Szemmel nem, vagy csak nagyon nehezen észlelhető fitotoxicitás: -5%
  • Nem a gyomflóra mintázata alapján megválasztott herbicid jól időzített használata: -2%
  • A „tól-ig” dózisok alsó dózisát használva: -2%
  • Látható fitotoxicitást eredményező, de egyébként a gyomviszonyokhoz igazodó gyomirtás: -0,5%

Érdemes megjegyezni továbbá, hogy „ezek a számok” egy rossz ívű döntés során akár össze is adódhatnak! No nem mind, de gyakori hiba Magyarországon például; hogy nem sikerül a gyomflórához harmonizáló megoldást kiválasztani és ráadásul valamilyen vis maior miatt még le is késünk az ideális kijuttatásról… Ez máris kétszámjegyű (-10%, vagy több) terméskiesést okozhat, úgy, hogy körülöttünk minden változatlan. Nem magyarázható tehát minden az évjárattal, az időjárással; és akkor még a tápanyag utánpótlás rejtelmeiről, a művelésben rejlő lehetőségekről szót sem ejtettünk!

Természetesen a cikkben szereplő számok nem állandóak. Értékük változhat, sorrendjük változhat; de termésrontó hatásuk sosem! Az is tény, hogy ezek a termésveszteségek a termésmentések végett születnek; hiszen a kukoricát nem hagyhatjuk magára, mert az a legnagyobb veszteség! Talán arra jók ezek az adatok, hogy a kukorica gyomirtásán jobban gondolkodjunk el; mint amennyi lehetőséget a piac kínál!

Külön szeretnék köszönetet mondani minden a kísérlet sorozatban együttműködő szakember gondosságáért és segítségéért. Nélkülük bizonyosan nem itt tartana a hazai kukoricatermesztés szakmai színvonala!

Kívánunk nagyon sikeres kukoricatermesztést, illetve értékesítést és hozzá ajánljuk termékünket, ami a számok tükrében is időtálló; a SUMICORN-t!

Szabó Roland

gyombiológus

www.sumiagro.hu