2021. január elsejétől a 306/2010. (XII. 23.) A levegő védelméről című kormányrendelet értelmében országszerte tilos az avar és a kerti hulladék égetése, ugyanakkor a 549/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet értelmében, amíg veszélyhelyzet áll fenn, az önkormányzatok hatásköre, hogy engedélyezik-e azt, és milyen feltételekkel.


2021. január 1-től alapvetően tilos a kerti hulladék égetése

2021. január 1-től alapvetően tilos a kerti hulladék égetése – Fotó: pixabay

Mit szabad komposztálnunk és mit nem?

Az égetés környezetbarát alternatívája a házi kertekben a komposztálás. Felmerül azonban a kérdés, hogy mit lehet tenni a beteg növényi maradványokkal. A moníliás gyümölcsrothadás miatt kialakult gyümölcsmúmiák, a fehér- és szürkepenésszel fertőzött maradványok, a beérett gyommagvak ugyanis a következő évben is jelentős problémát okozhatnak a kertben, de az almavarasodás miatt beteg növényi részeket is kifejezetten tilos a komposztládába tenni.

A nyugati dióburok-fúrólégy miatt károsodott termések (fekete dióburok) komposztálása az eddigi ismeretek szerint nem jelent problémát, mivel a rovar bábja csak a talajban képes áttelelni.

"A lehullott fertőzött gyümölcsök felszedése is felér egy permetezéssel" – hangsúlyozza Zsigó György, növényorvos is.

Tehát a beteg növényi részek, gyümölcsök nem maradhatnak a kertben. Az egyik legbiztosabb megoldásnak az ipari komposztálás tűnik. A hulladékudvarokban ugyanis nem jelent problémát a kórokozók jelenléte, mivel kb. 70 fokon már megszűnik a fertőzőképességük, de egy kiskerti, viszonylag kis mennyiségű hulladékot tartalmazó komposztedényben nem fog kialakulni ilyen magas hőmérséklet.

A moníliás rothadás miatt kialakult gyümölcsmúmiáknak nem a komposztládában van a helyük

A moníliás rothadás miatt kialakult gyümölcsmúmiáknak nem a komposztládában van a helyük – Fotó: Agroinform

Alternatív megoldásként szóba jöhet a fertőzött növényi maradványok talajba forgatása is, minimálisan 30 cm mélységben.

Vannak olyan növénybetegségek, amelyeknél eddig kifejezetten az égetés volt a védekezés legjobb módja. Ilyen szélsőséges példa az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma. Ennél a betegségnél számos nagyon szigorú védekezési kötelezettség áll fenn, többek között karantént kell bevezetni a betegség megjelenésekor. A kórt az amerikai szőlőkabóca terjeszti, tojásai a szőlőhajtásokon telelnek át, az ártalmatlanítás egyik leghatékonyabb eszköze az, ha ezeket a hajtásokat elégetjük.

A beteg növényi részek, gyümölcsmúmiák nem kerülhetnek a komposztba

A beteg növényi részek, gyümölcsmúmiák nem kerülhetnek a komposztba – Fotó: Shutterstock



Hogyan kell jól komposztálni?

Nem mindegy, hogy a komposztba milyen arányba kerül friss, zöld hulladékot, és magasabb szárazanyagtartalmú növények, ugyanis az ideális arány a megfelelő nedvességtartalom és a komposzt mozgatása is gyorsítja a folyamatot.