A brazil Cerrado évtizedeken át a szójatermelés egyik motorja volt: a természetes növényzet visszaszorításával egyre nagyobb területek nyíltak meg a mezőgazdaság előtt. A gazdasági logika egyszerűnek tűnt: minél több föld, annál több szója, annál nagyobb bevétel. Egy friss elemzés viszont azt mutatja, hogy ez az „egyenlet” mára önmaga ellen fordult.
A kutatók szerint az őshonos növényzet tömeges kiirtása olyan, egyre szárazabb mikroklímát hoz létre a Cerradóban, amely közvetlenül csökkenti a terméshozamot. A kevesebb csapadék, a nagyobb hőstressz és a megváltozott párologtatási viszonyok miatt a szójaföldek teljesítménye romlik, miközben a termelők épp a hozam növelésének reményében áldozzák fel a természetes élőhelyeket.
A számok jól érzékeltetik a veszteséget: a becslések szerint a Cerrado 2013 és 2023 között mintegy 34 millió tonnával több szóját termelhetett volna, ha 2008 óta nem vágnak ki akkora területeket a szántók kedvéért. Ez 9,4 milliárd dollárnyi elmaradt bevételt jelent a régiónak – nagyjából a teljes szójamennyiség közel 8 százalékát veszítették el a klímaromlás miatt.
A kutatócsoport 840 önkormányzat termelési, export-, ár-, csapadék- és szárazsági adatait elemezte. Az összefüggés egyértelmű: minél nagyobb az erdőirtás mértéke, annál szárazabbá válik a helyi éghajlat, és annál gyengébbek a hozamok.
A folyamat ráadásul önmagát gerjeszti: a kieső termés miatt újabb területeket nyitnak meg a mezőgazdaság számára, ami tovább rontja a környezeti állapotot és az éghajlatot.
Mindez úgy történik, hogy közben a technológiai fejlődés papíron sikertörténetet mutat. Brazíliában az elmúlt másfél évtizedben a modern vetőmagok, a fejlettebb tápanyag-utánpótlás és az agrotechnika jelentős ugrást hozott: a szójaterméshozam országos átlagban mintegy 38 százalékkal nőtt 2008 óta. A tanulmány azonban rámutat: a technológia ennél is nagyobb termelésnövekedést tett volna lehetővé, ha közben nem romlik ennyire a helyi éghajlat az erdőirtás miatt.
A kutatás vezetője frappánsan foglalta össze a helyzetet: a termelés ugyan nőtt, de a klímaveszteségek ellenére, nem pedig azoknak köszönhetően. Vagyis Brazília ma azért nem termel még több szóját, mert korábban túl sokat áldozott fel a rövid távú növekedés oltárán. A világ legnagyobb szójatermelőjeként és Kína fő beszállítójaként az ország a mostani szezonban mintegy 178 millió tonna termést takaríthat be – a kutatók szerint azonban ennél érezhetően magasabb szint is reális lenne, ha a Cerrado nem pusztulna ilyen tempóban.
A kép ezért különösen tanulságos az agrárium egésze számára: a föld, az erdő és a víz nem „olcsó nyersanyag” a növekedéshez, hanem a termelés alapfeltétele. A brazil példa azt mutatja, hogy ami ma pluszhektárnak, gyors bővülésnek tűnik, az holnap klímakockázatként, terméskiesésként és milliárdos bevételveszteségként térhet vissza. A mezőgazdaság, ha figyelmen kívül hagyja a táj ökológiai korlátait, végső soron önmaga ellen dolgozik.
Forrás: Világgazdaság
Indexkép: Pexels
_fill_540x300_0.jpg)
