Fuzáriumkockázat a kukoricatáblán

A tanácskozásnak „A mikotoxin probléma meghatározása és kezelése az élelmiszeriparban” alcímet adták a rendező-szervezők, de talán a legtalálóbban az egyik poszteren olvasható mottónak szánt mondat foglalta össze a program mondanivalóját: fenntartható megoldásokká alakítjuk a tudományt.

A szakmai program valamennyi előadásának részletes ismertetésére nem vállalkozhatok, akit érdekelnek az elhangzottak, IDE kattintva áttekintheti a vetített képes előadások vázlatait.

A program első előadója dr. Mézes Miklós akadémikus a SZIE Takarmányozás Tanszékének vezetője adott tájékoztatást a fuzárium toxinok állati szervezetekre gyakorolt hatásáról.

Fuzarium mikotoxinok csoportosítása főhatásuk alapján:

•Neurotoxikus fumonizin Fusarium moniliformae
•Emetikus vomitoxin (DON) Fusarium spp.
•Genitotoxikus zearalenon Fusarium spp.
•Immunszuppresszió T-2 toxin, HT-2 toxin Fusarium spp.
•DON, DAS, nivalenol

Összefoglalta a mikotoxinok általános hatását az állati szervezetre:

•A táplálóanyagok emésztésének és felszívódásának csökkenése (bélflóra/bélhámsejt)
•A máj méregtelenítő kapacitásának csökkenése (mikotoxin detoxifikáció)
•A bélhámsejtek védelmi funkciójának csökkenése (baktérium/ vírus terhelés)
•Bél mikroflóra összetételének megváltozása (mikotoxin detoxifikáló kapacitás)
•Immunválasz készség csökkenése (rezisztencia)

Előadásának második felében részletesen ismertette a Fusarium mikotoxinok biokémiai hatásait.

Kitért a DON, a zearalon, a fumoniznek és a fuzárium sav hatásának vizsgálati eredményeire. Előadását az egyéb Fusarium mikotoxinok számbavételével zárta:

Mikotoxinok és termelő fajok:

•moniliformin – F. avenaceum, F. tricinctum, F. culmorum, F. poae
•csirke: 50 mg/kg toxikus – csökkent súlygyarapodás, elhullás nő
•pulyka: 37.5 mg/kg hepatotoxikus; 25 mg/kg kardiotoxikus
•enniatinok (B, B1, A1) – F. avenaceum, F. tricinctum, F. culmorum,F. poaebeauvericin – F. avenaceum, F. tricinctum, F. culmorum, F. poae

Biokémiai hatásuk:

•gátolják a koleszterin acil-transzferáz enzimet
• beauvericin: csökkenti a szívizom-összehúzódás erősségét

Előadásának részleteit IDE kattintva tekinthetik meg.

Dr. Mesteházy Ákos akadémikus, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. professzora az előző előadásokban ismertetett mikotoxinokról hallottakat gyakorlati termesztéstechnológiai oldalról vizsgálta a „Toxinszennyezés, rezisztencia viszonyok és agronómia a takarmánybiztonság növelése érdekében” című előadásában. Bevezetésként négy kérdéssel indította a szakmai tájékozatóját:

1. A korai vagy kései kukoricáknál volt kisebb a toxinszennyezés?
2. Jót tesz-e a minőségnek, ha a különböző táblák és hibridek termését egybe ömlesztjük?
3. Jót tesz-e a minőségnek, ha szárítás előtt napokig váratjuk a kukoricát?
4. Termés- vagy jövedelemmaximalizálás?

Gazdaságosságot csak az elő-, illetve utóvetemény figyelembevételével és az állattenyésztéssel együtt szabad számolni. Már korábban is felismerték, hogy a hosszabb tenyészidejű kukoricák esetében nagyobb a toxinszennyezés kockázata és ez nem is mindig rezisztenciafüggő. Ebből is következik, hogy nem célszerű a különböző táblák és hibridek termését egy tárolóba ömlesztve raktározni. A továbbiakban megfogalmazta azokat a kritikus pontokat, amelyek hatással lehetnek a toxinszennyezés kialakulására. Ezek a következők:

•Növényi sorrend
•Optimális biológiai talajállapot biztosítás, víztakarékosság
•Fajtaválasztás
•Egyenletes kelés-virágzás, betakarítás
•Aratás – szárítás – tárolásra felkészítés (rosta, stb), eltérő tételeket külön tárolni toxin szerint
•Tárolás: folyamatos ellenőrzés, optimális tárolási forma, kitároláskor toxinellenőrzés

Az egész folyamatot optimumra kell tervezni, és minden un. váratlan helyzetre kell megoldási tervnek lennie. Ez az IPM lényege. Tábla szinten. Személetes fotókon mutatta be a különböző kukorica hibridek eltérő fuzárium gombafertőzési tüneteit is, majd részletesen ismertette a rezisztencia vizsgálataik eredményeit.

Mi a rezisztencia?

Genetikailag meghatározott poligénikus tulajdonság, de a tüneterősség a mindenkori környezeti és járványfeltételektől függ.

Immuninást jelenleg nem ismerünk, de minél nagyobb az ellenállóság szint, annál kisebbek az ingadozások különböző járványhelyzetekben. Kockázat nélküli hibrid ezért nincs, de a kockázatok között minimum egy nagyságrendi különbség van, amit ki kell használni. Összefoglalta a toxinszennyezettség kockázatának csökkentése érdekében az aratás és tárolás során célszerű teendőket.

Aratás-tárolás

Az egyes táblák termését célszerű külön tárolni, a hibridek toxinszennyezettsége igen eltérő lehet. Egy rossz tábla az egész tárolt mennyiséget tönkre tudja tenni.

Betárolás előtt, ha kell szárítani, szakszerűen el kell végezni, a törött szemeket kiszedni, és utána a tárolóba helyezni. Komplex toxin felmérés DON, fumonizin és aflatoxin tekintetében, ha sok a DON, ZEARALENONT is nézni kell. Itt az aktuális toxinokhoz célszerű igazodni. A raktárból minden kimenő tételt toxinra ellenőrizni kell, akár vevő, akár takarmánykeverőbe megy. A toxinok szinergetikus hatása igen veszélyes lehet. A tárolásnál felületi sterilizálás javítja az eltarthatóságot. Erre már technológia is van, mobil francia gép. Toxincsökkentés is lehet opció.Tartós tárolásra csak egészséges terményt szabad eltenni, a többit minél előbb fel kell használni, mert javulni aligha fog.

Előadását a kísérleti eredményekből levonható következtetésekkel zárta:

Ma rendelkezünk azzal a tudással, amelynek révén a járványos években fellépő sok tízmilliárdos károk lényegesen mérsékelhetők. A szegedi kutatás ma is a világ élvonalában van. Nemcsak a nemesítés, hanem a fajtaelismerés és a piacon lévő fajták rezisztenciakontrollja is fontos, mert a fogékony-nagyon fogékony fajták kivonásával az élelmiszerbiztonság ettől már akár 50 %-kal nőhet.

Mint mindenhol, itt is megelőzés a legfontosabb és a legolcsóbb. Ha már megvan a baj, az csak jelentős költségekkel és veszteségekkel kezelhető, ha egyáltalán még lehet valamit tenni, ezért a teljes technológia minden elemét kézben kell tartanunk a talajelőkészítéstől, a fajtakiválasztáson át a jól tervezett növényvédelemig, egészen a fogyasztó asztaláig, legyen az az ember vagy az állat