Sok termelő részt vett az Agromatic Automatizálási Kft. és a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. (Jó Gazda Program®) vezetői tréningjén, amely a változásra fogékony gazdálkodók számára került megrendezésre Siófokon.
Nyitó gondolataként Szabó Kornél elmondta, hogy ez az ismeretátadás a magas résztvevői létszám ellenére csak a gazdák kisebb százalékát érinti, hiszen a magyar termelők túlnyomó többsége még nem határozta el magát arra a szemléletmód-váltása, amely a precíziós gazdálkodás útjához vezet.
"Van egy jó hírünk: Ti túl fogjátok élni..." – fotó: Agromatic Automatizálási Kft.
"Az a faj marad életben – azaz a termelők esetében az képes fenntarthatóan gazdaságosan termelni, – aki a legjobban tud alkalmazkodni a változásokhoz. És nekünk, gazdálkodóknak bizony változtatnunk kell ahhoz, hogy a növekvő termelési igényeket ki tudjuk szolgálni és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási viszontagságokat képesek legyünk kezelni"
A szervezők különleges és lényegre törő módon világítottak rá a precíziós gazdálkodás alkalmazási lehetőségeire, és a már itthon is bevált gyakorlati tapasztalatokra.
A tréning célja a gyakorlati ismeret átadása volt hazai, gyakorlati szakemberekkel. A központi témák között szerepelt a tápanyag-utánpótlás, vetés, permetezés, betakarítás és talajjavítás.
"A valódi célunk az, hogy a gazda úgy menjen haza erről a tréningről, hogy biztosan tudja majd, hogy melyik utat választja a gazdálkodása során és milyen irányban szeretne tovább haladni." – hangsúlyozta Nagy Bence az Agromatic Automatizálási Kft. ügyvezetője a Gépészeti és gyakorlati megoldások című előadásának bevezetőjében.
A szakember hangsúlyozta, hogy mára túl kell lépnünk a GPS és robotpilóta kormányzás fogalmain, amikor a precíziós gazdálkodásról beszélünk, hiszen ez jó alap, ám a tréningen jelenlévők ezt már használják és jól ismerik. A precíziós gazdálkodást, mint rendszert és mint befektetési formát kell értelmeznünk.
"Minden egyes kis növény is befektetés, amit elültetünk... A jó gazda minden növénykéről szeretné tudni, hogy pontosan mennyibe kerül neki ez a befektetés és ezek után meg kell győződnie róla, hogy a növény jól érzi-e magát, hiszen csak ideális körülmények között tud majd termelni." – A tréning előadásai is ennek a gondolatnak a jegyében lettek felépítve. Szabó Kornél, a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. képviseletében a precíziós gazdálkodás agronómiai részét világította meg - első körben a tápanyag-gazdálkodási terv készítésének jelentőségén keresztül.
Az előadó olyan gyakorlati példákat ragadott ki, amelyek látványosan mutatták be, hogy egy táblán belül is óriási különbségeket mutathatnak a talajvizsgálati eredmények.
Olyan fontos fogalmakat is körüljártak a tréning résztvevői, mint az inputanyagok romló hatékonysága, a rendelkezésre álló erőforrások optimalizálása, illetve az alap- és a fejtrágyázás differenciálásának jelentőségei és az ezek közötti különbségek.
Nagy Bence vette át a szót és kitért arra, hogy ha megvan a tápanyag gazdálkodási tervünk, hogyan és milyen gépparkkal érdemes kijuttatnunk a tápanyagokat.
"Két út járható: A precíziós gazdálkodásra alkalmassá lehet tenni a gépparkunkat, vagy pedig meg lehet vásárolni az erre alkalmas gépeket. - Ezek természetesen más és más befektetési méreteket igényelnek."
Nagy Bence előadásából kiderült az is, hogy mit jelent az ISOBUS kompatibilitás valójában - és mi az, amire egy termelőnek szüksége van egy ISOBUS-os gép esetében.
Az ISOBUS önmagában csak egy lehetőség... - hívta fel a figyelmet a szakember. Attól még, hogy ISOBUS-os gépet veszünk, még nem biztos, hogy tudjuk is majd használni a gazdaságunkban, ezért rendkívül körültekintően kell kiválasztanunk a legideálisabb eszközt.
Szabó Kornél a műtrágyázási terven keresztül megvalósított kijuttatás menetét mutatta be a bekerülési költségek felvázolásával. Kiragadott példán keresztül nézhették meg a tréning résztvevői, hogy ezek a beruházások rend szerint 1-2 év alatt megtérülnek.
A referenciagazdaságok vezetői is megosztották a tapasztalataikat...– fotó: Agromatic Automatizálási Kft.
A vezetői tréning talán legérdekesebb programpontjai a meghívott termelőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetések voltak.
Az ország különböző területeiről érkező, precíziós gazdálkodást folytató gazdák bemutatták a saját termőterületeik jellegzetességeit és rámutattak arra, hogy mindenkinek a saját lehetőségeihez mérten kell kialakítania a legkedvezőbb termesztéstechnológiát.
Hajdú Attila fejlesztőmérnök előadásának címe: Vetés differenciált tőszámmal
Az előadás rávilágított arra, hogy a különböző természónákhoz alkalmazkodnunk kell, hogy a növény igényeit ki tudjuk szolgálni a talaj különböző mélységeiben is... Azonban ahhoz, hogy fel tudjuk térképezni a természónákat, minimum két évre van szükségünk, hiszen két egymást követő év nagy valószínűséggel nem lesz egyforma, - például lehet aszályos, majd csapadékos.
Miért fontos táblán belül változtatni a tőszámot?
Hajdú Attila látványos példával szemléltette a választ: A természethez alkalmazkodva könnyebb a termelés megvalósítása, hiszen a gyenge adottságú területeken az alacsonyabb tőszámmal vetett kultúrnövény jobban tud teljesíteni, így a gyenge adottságú területen is tudom növelni a termésátlagot a korábbi és sűrűbb sortávú vetéshez képest.
A tőszám differenciálásnál is ugyanazok a zónák, mint a műtrágya kijuttatásnál?
A vezetői tréning ideje alatt a gazdálkodók sms-ben tehették fel a kérdéseiket az adott témával kapcsolatosan, amelyet egy kivetítőn kísérhettek szemmel - és válaszolhattak meg az előadók.
– A kérdés válaszaként kiderült, hogy a tőszám differenciálásnál nagy valószínűséggel ugyanazok a zónák lesznek érvényesek, mint a műtrágya kijuttatásnál, bár az időjárás miatt sajnos lesznek olyan évek, amikor ezek nem esnek egybe. - Ezért is kell több évet alapul vennünk ahhoz, hogy ezeket a zónákat kialakítsuk.
"Be kell látnunk, hogy nem az a kérdés, hogyan vetek differenciált tőszámmal, – hiszen ezt bármelyik prémium kategóriás gép tudja, – sőt, a térkép megírása sem nagy ügy manapság...
Ami igazán nagy dolog, hogy mi alapján írom meg a térképet és mi alapján differenciálok... – Ehhez kell a tervet elkészíteni, ami gyakorlatilag a tréning gerincét képezi." - fogalmazta meg Nagy Bence.
A hagyományos vetőgépek hidromotorral történő ellátása - és ily' módon való precíziós gazdálkodásra való átépítése körülbelül 1,5 millió forintból megoldható... Érdemes mérlegelniük a gazdáknak, hogy megéri-e lecserélniük a régit egy új gépre és hogy az új valóban ki lesz-e használva.
Rögtönzött szavazással kiderült, hogy a tréningen résztvevő gazdálkodók mindössze 30%-a használja ki az új, méregdrágán megvásárolt vetőgépek képességeit.
A tréning vezetői felhívták a gazdálkodók figyelmét a szükséges szemléletmód-váltásra, amely nem áll meg a precíziós géppark megvásárlásával, hanem arra is oda kell figyelni, hogy a gép maximális kihasználtságával fogja majd az eszköz "megkeresni az árát".
Ön szerint mi a fontossági sorrend a vetés tényezői közül – a vetés hatékonysága szempontjából?
– Bizony, a gyakorlott gazdák közül is kevesen tudták a helyes sorrendet...
- Egyenletes kelés elérése az első (20-25%)
- Területre jellemző optimális vetésidő (2-10%)
- Megfelelő tőszám (5-10%)
- Optimális tőtáv (10-15%)
Hogyan tudjuk tartani az egyenletes keléshez szükséges optimális vetésmélységet?
Nagy Bence előadásában a hidraulikus vetésmélység szabályozás forradalmian új gépét mutatta be.
Egyenletes vetés esetén nem a talajfelszín egyenletességét kell néznünk, - hívta fel a figyelmet a szakember, - hanem a magágy alját kell alapul vennünk, hiszen ez az, ami általában nem egyenletes, és ezt szabad szemmel nem tudjuk lekövetni.
Az új gép ismertetése után Hajdú Attila gyakorlati eredményeket mutatott be, amelyek szerint +25% hozamot jelent a hidraulikus vetésmélység szabályozó rendszer használata. Az eszköz használatát, az eszközbe való befektetés megtérülési idejét pedig a tréning egyik résztvevője, a Hartmann Farm Kft. referencia gazdaság képviselője, Takács András prezentálta. Takács András elmondta, hogy hihetetlenül látványosan, korábban soha nem tapasztalt mértékben kelt egyszerre a kukorica. – Vetésnél pedig külön élmény volt, ahogyan a vetőgép "úszott a talajon", – szemben a korábbi évek gyakorlatával, amikor még a vetőkocsik ugráltak a szántóföldön. "Náluk az első évben megtérült a beruházás." -nyilatkozta elismerően a gazda.
Miért nem fektetünk nagyobb hangsúlyt a vízkezelésre?
Nagy Bence tette fel a kérdést a hallgatóság számára és érdekes videókkal mutatta be a vízkezelés lehetőségeit a Drain csőfektetés technológiájával – majd a helyspecifikus öntözés lehetséges előnyeit is részletesen körbejárták a résztvevő referenciagazdaságok vezetőinek kerekasztal beszélgetése alkalmával.
"Aszály ellen öntözéssel, míg belvíz ellen a vízelvezetéssel védekezhetünk hatékonyan..."
...Sok más érdekes téma és kérdés is felmerült a szinte egész napot átfogó szakmai tréningen – aki úgy döntött, hogy részt vesz ezen a tanácskozáson, biztosan nem bánta meg...
A záró gondolatát Nagy Bence fogalmazta meg:
„Egy komplex és főleg működő precíziós mezőgazdasági rendszer integrálása nem egyszerű feladat. Az a tény, hogy az erőgépek szépen egyenesen mennek, csak a fejlesztés első pontja lehet, de semmiképp nem nevezhető a végállomásnak! Ezen a tréningen a fejlődés további lehetőségit szeretnénk bemutatni, a való életben már működő példákon keresztül. Azt szeretnénk, hogy a résztvevők egy olyan tudás birtokába jussanak, amivel szakmailag megalapozott döntéseket tudnak hozni a jövőben.”
_fill_540x300_0.jpg)
