Van pár dolog, ami ebben az időszakban, az óév utolsó, illetve az új év első dekádjában "élesedik". Cikkünkben megpróbáljuk ezeket összefoglalni. Induljunk!
Növényvédelmi kérdések
Rendkívül fontos a gazdaságokban a kertészeti és szántóföldi permetezőgépek időszakos műszaki ellenőrzése mellett azok vizsgáztatása, utóbbi elmaradása szankciókat von maga után.
– A gépek műszaki felülvizsgálatára tavasztól, márciustól lesz lehetőség újra, amikor a szabadban napközben ismét 10 Celsius fok közelébe, vagy afölé emelkedik a hőmérő higanyszála – tudtuk meg Turán-Pozsonyi Dórától, a permetezőgépek műszaki felülvizsgálatával foglalkozó TuPox 2020 Kft. tulajdonosától. – Az újonnan vásárolt gép esetében 5 évre adják meg a műszaki vizsgát, ha a gép elmúlik 5 éves, akkor ez az időtartam 3 évre csökken, azaz háromévente el kell végeztetni a felülvizsgálatot és meg kell hosszabbíttatni a műszaki engedélyt. Ez akkor lehetséges, ha minden paramétert rendben találunk. Ezek között szerepel például a szóráskép, fontos, hogy minden szórófej azonos teljesítménnyel működjön, jól funkcionáljon a szivattyú, "tudja" az adatlapján szereplő névleges teljesítményt. Érdemes ügyelni arra is, hogy a tartályon ne legyen repedés, illetve a nyomásmérő óra a helyes értéket mutassa.
Fontos, hogy permetezőgépeinkre nagy figyelmet fordítsunk – forrás: TuPox2020 Kft.
Persze, a legfontosabb, hogy a gazda figyeljen oda permetezőgépének műszaki érvényességére, időközönként nem árt ellenőrizni a gép dokumentációját annak érdekében, hogy ne érjen senkit meglepetés. Tavaszra már előjegyezhetők a permetezőgépek műszaki felülvizsgálati időpontjai a TuPox 2020 Kft.-nél: +36202512951
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint amennyiben a gazdálkodó felülvizsgálati tanúsítvánnyal nem rendelkező permetezőgéppel végez növényvédelmi tevékenységet, a hatóság a permetezést felfüggesztheti és növényvédelmi bírságot szabhat ki. Ezen felül érdemes ellenőrizni, hogy a mezőgazdasági tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges dokumentumok érvényesek-e, valamint mikor veszítik érvényüket. Például az úgynevezett Zöld, Fehér Könyv és kapcsolódó kötelező továbbképzések; mezőgazdasági járművek közlekedését érintő dokumentumok (kötelező felelősségbiztosítás, műszaki vizsga stb.).
Növényegészségügyi szempontból fontos határidőre is felhívták a figyelmet a szakemberek: minden év április 30. a határideje valamennyi bejelentésköteles tevékenység (ideértve a kínai kukoricaexport szándékot is) bejelentésének. Ez elsősorban a szaporítóanyag-előállítókat, kereskedőket, az importőröket és exportőröket, valamint az úgynevezett kockázatos növényekkel (például burgonya) foglalkozó termelőket érinti.
A bejelentés bármilyen formában lehetséges, de a Nébih javasolja a 7/2001 10. melléklet bejelentő űrlap használatát, mert a bejelentést az abban szereplő adattartalommal kell megtenni (kivétel: növényútlevél kiállítási kérelem esete, mert erre vonatkozóan nincs a mellékletben utalás). Az erre vonatkozó kiegészített bejelentő lap elérhető lesz a Nébih honlapján.
Állati Melléktermék Elektronikus Bejelentési Rendszer (MR)
„Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény 19. §-a értelmében az állati melléktermék tulajdonosa (beleértve azokat is, akiknél keletkezik) köteles saját költségén gondoskodni annak elszállításáról, megsemmisítéséről, az erre vonatkozó 45/2012/VM (V.8) rendelet előírásainak megfelelően, erről az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet minden év március 1-ig szükséges értesíteni.
Ennek megfelelően a bevallói körbe tartoz(hat)nak többek között az alábbi létesítmények:
- élelmiszerforgalmazó kereskedelmi egységek
- állattartó telepek
- vágóhidak
- élelmiszeripari létesítmények
- települési gyűjtők
- vadfeldolgozó, vadbegyűjtő létesítmények
- vendéglátó egységek
- takarmány-előállítók
- oktatási, kutatási, diagnosztikai intézmények
- állategészségügyi szolgáltatók
- a 45/2012/VM (V.8.) rendelet által előírt engedélyes üzemek és nyilvántartott tevékenysége
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet által előírt állati melléktermék bevallási időszak minden év január 1-től március 1-ig tart, mely alatt a megelőző évre (időszakra) vonatkozó állati melléktermékekre vonatkozó adatokat kell megadni – tájékoztatta az Agroinformot a Nébih.
Tűzre, vízre vigyázzatok!
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kommunikációs szolgálata érdeklődésünkre a tüzelő- és fűtőberendezések szakszerű üzemeltetésére, kémények, szellőzők, gázvezetékek aktuális ellenőrzésére hívja fel a gazdák figyelmét, melyre a meghibásodások és a tűzesetek elkerülése érdekében van szükség a gazdaságok szék- és telephelyein. Ennek során meg kell tisztíttatni a kéményeket a koromtól, a szellőzőket a portól. Nem ajánlott hibás, nem megfelelően, vagy bizonytalanul működő fűtőberendezések használata. Nyílt lángú tüzelő-, fűtőberendezések esetében fel kell szerelni szén-monoxid érzékelőt. Nem szabad éghető anyagot a tüzelő-, fűtőberendezések, égéstermék-elvezetők (kémények) közelébe helyezni. Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, az erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, vagy a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.
Gyúlékony folyadékot csak a szükséges mennyiségben, biztonságos módon tároljunk – forrás: pixabay
Most, hogy kevesebb a kinti munka, jut idő a gazdasági épületek rendberakására. Ajánlott eltávolítani a száraz növényi hulladékot, a papírt, a textilt és más éghető anyagokat a tűz terjedésének megakadályozása érdekében. A leállított munkagépeket áramtalanítani kell, az esetleges akkumulátortöltésnél pedig ügyelni arra, hogy a töltés jól szellőző helyen, gyúlékony anyagtól távol történjen. Az akkumulátort töltés közben ne hagyjuk felügyelet nélkül. Gyúlékony folyadékot, mint például benzin, gázolaj, festék, oldószer, csak a szükséges mennyiségben, biztonságos módon tároljunk, ha szükséges, használjunk tűzálló tárolóedényeket és szekrényeket. Ellenőrizzük, vagy ellenőriztessük rendszeresen az elektromos hálózatot, a villanykészülékeket, a fűtőberendezéseket és a gázvezetékeket. Cseréljük ki a sérült vezetékeket, dugaszoljuk ki a nem használt készülékeket, ne használjunk hibás, nem megfelelő, vagy láthatóan sérült hosszabbítót, elosztót. Ne hagyjuk bekapcsolva feleslegesen a gépeket, fűtőtesteket, bojlereket, vasalókat, kávéfőzőket, világítótesteket, díszkivilágításokat, főleg éjszaka, vagy távollét esetén.
A fokozott tűzveszéllyel járó karbantartási, javítási munkálatok közben, mint például hegesztés, vágás, csiszolás, fúrás, forrasztás, legyünk körültekintők. A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.
Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba vagy a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.
Február 15-ig tilos trágyázni a VPAKG-ba bevitt területeken – de van egy kivétel
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása alapján nitrátérzékeny, illetve a VPAKG-ba bevitt területek vonatkozásában november 30. és február 15. között nem lehet trágyázni a földeket, kivéve a kalászosok fejtrágyázását, mely február 1-től már lehetséges. A baktériumtrágya kijuttatására ez nem vonatkozik. A baktériumtrágyázás esetén a trágya megnevezés kissé félrevezető, hiszen a baktériumkészítményekkel nem tápanyagot, hanem a szerves anyagok bontását, feltáródását segítő mikro élőlényeket juttatunk a földbe. Ebben az esetben is figyeljünk a hőmérséklet adta hasznosulási értékekre. Nem lehet a megnevezett területeken ideiglenes trágyakazlat létesíteni, s fenntartani sem. Ezen túlmenően ugyancsak nem lehet ideiglenes trágyakazal – s trágyázni sem –, ha a talaj fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított. Az említett időszakokban a legnagyobb az esélye a tápanyag ki- és elmosódásának, amely a gazdálkodó számára is veszteség, s a környezet számára is terhelő lehet.
Tizenhét százaléknál meredekebb területre trágya nem juttatható ki – forrás: pixabay
A trágyázás esetében figyeljünk arra, hogy a 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára kijuttatott műtrágyát, valamint a bármely területre kijuttatott istállótrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni. Továbbá 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki. Könnyen oldódó nitrogéntrágya esetén ősszel a vetésnek 15 napon belül be kell következnie a kimosódási veszteségek csökkentése érdekében. Nitrátérzékeny területen a téli legeltetés sem megengedett a trágyázási tilalmi időszakban kivéve, ha a legeltetett állatok által elhullajtott trágya mennyisége nem haladja meg a 120 kg/ha/év értéket. Ennek kiszámításához az 59/2008. (IV.29) FVM rendelet (Nitrátrendelet) 1. számú melléklete nyújt iránymutatást.
A legeltetés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy amennyiben ez a terület egyben Natura2000 terület is, úgy a téli legeltetéshez október 31.-április 23. között a területi természetvédelmi hatóságnak, helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének az engedélye szükséges.
A leírt szabályok a Feltételesség Jogszabályban Foglalt Követelményeinek (JFGK) is a része, tehát, ha a gazdálkodó ellenőrzést kap Feltételességben, s ott megállapítják a meg nem felelést, úgy az valamennyi érintett támogatási összegre hatással lehet.
A kamara megkeresésünkre küldött válaszában azt is fontosnak tartja kiemelni, hogy amennyiben egy gazdálkodó ez évre már lezárta tevékenységét, úgy mielőbb keresse meg falugazdászát, szaktanácsadóját annak érdekében, hogy az AKG/ÖKO/Natura2000/AÖP adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítse.
AKG/VÖKO 2021: januárban van néhány fontos teendő!
A VPAKG/VPÖKO2021 esetében január 15-ig elvégzendő feladatok közül első körben a kötelezettségátadás-átvétel lehetőségét kell megemlíteni. Ugyanezen időpontig van lehetőség 2024-re vonatkozóan visszavonást kezdeményezni az egész támogatásba vont területre, egész tematikus előíráscsoportra (TECS) és egész kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre (KET) is.
Ugyanakkor rész KET terület is visszavonható, de csak vis maior, valamint a pályázatban felsorolt esetekben. Ezen utóbbiakból csak a NAK által nagyon fontosnak ítélt elemet emeljük ki a visszafizetés elkerülése érdekében.
A 2024-ban lejáró – s nem meghosszabbítható – földhasználattal érintett területekre vonatkozó szankciómentes benyújtás határideje – a jelenlegi pályázati felhívás szerint – 2024. január 15. Az ezen időpontig benyújtott kérelmek esetében nem kell visszafizetni az első évre járó támogatási összeget, azonban a továbbiakban adott területekre nem jár VPAKG/ÖKO2021 kifizetés. Amennyiben a lejáró földhasználat nem az egész KET területét érinti, úgy szükséges a KET-en belül meglévő földhasználattal érintett területek felmérése, ugyanis ezen visszavonási lehetőség csak a kieső egységekre alkalmazható. A visszavonási kérelem esetében a Kincstár megkeresésére be kell nyújtani a lejáró földhasználat igazolására szolgáló dokumentumot (pl. haszonbérleti szerződés, megbízási szerződés, földhasználati lap másolata). Az adott terület használatának tényét igazoló, jegyző által kiállított hatósági bizonyítvány nem fogadható el a visszavonás feltételeként. Amennyiben a támogatást igénylő a lejáró földhasználat miatti visszavonási kérelmét január 15-ig nem nyújtja be, úgy a normál visszavonás szabályai alkalmazandóak, azaz a területre eddig felvett támogatási összeget vissza kell fizetnie.
Könnyű elveszni a sok határidő sűrűjében – forrás: pixabay
Az intézkedés vonatkozásában a támogatási igénylők a jogszerű földhasználatot igazolhatják a Nemzeti Földügyi Központ, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., vagy a Nemzeti Park Igazgatóság által kitöltött, a felhívás 20. számú melléklete szerinti igazolással is, a földhasználati szerződés lejártát követő 6 hónapig. Ezen 6 hónapos időszaknak azonban 2024 december 31-ig ki kell tartania. Az igazolás megkérését a gazdálkodónak kell kezdeményeznie.
Valamennyi fent említett kérelmet elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani az Államkincstárhoz.
Fontos továbbá, hogy a VPAKG2021 támogatás keretében is lehetőség van az ültetvénycserére (kivágásra és újratelepítésre) bizonyos feltételekkel. Az ültetvénycserére csak tárgyév október 1. napja után kerülhet sor és az ültetvény újratelepítésének legkésőbb március 31. napjáig meg kell történnie.
Ügyelni kell arra, hogy az ültetvény kivágása és újratelepítése kizárólag a teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen lehetséges, továbbá a kivágott ültetvény és a telepíteni kívánt ültetvény ültetvénycsoportja nem térhet el egymástól, például alma helyett nem tehetünk cseresznyét.
Azt se felejtsük el, hogy a Feltételesség előírásrendszerében lévő Minimális talajborítottságra vonatkozó szabályok szerint (HMKÁ6) lejtőszögtől függetlenül az ültetvény kivágása esetén a kivágás és az újratelepítés között gondoskodni kell a talajtakarásról – melyre a kultúrállapotban tartott spontán zöld növényi borítottság is megfelelő –, figyelemmel az előkészítő munkálatokhoz szükséges indokolt időre.
Az adatszolgáltatást mielőbb tegyük meg és zárjuk le az évet
A 2023. évre vonatkozó, papír alapon vezetett gazdálkodási naplót legkésőbb 2024. január 31-ig a NÉBIH elektronikus gazdálkodási napló (eGN) felületén is rögzíteni kell és be kell nyújtani a VPAKG/ÖKO és a Natura 2000 gyepterületek támogatása esetében.
Egyes támogatások esetében – így különösen agro-ökológiai program (AÖP), VPAKG/ÖKO; Natura2000 gyepterületek támogatása esetén – ahogy már írásunk elején kitértünk rá, elvárt a Gazdálkodási Napló vezetése, s ez alapján január 31-ig az elektronikus adatszolgáltatások megtétele.
Tekintettel arra, hogy a korábbiakhoz képest teljesen új, tartalmában és az érintett gazdálkodók számában is szélesebb körű adatszolgáltatás elvárt, ne halasszuk azt az utolsó pillanatra. Az adatszolgáltatás elmaradása egyes támogatások esetében akár a teljes támogatás, vagy támogatási részösszeg elvesztését is vonhatja maga után.
Növénybiztosítások és egy régi-új elem, amivel januárra rendelkeznie kell minden gazdálkodónak
Több aktualitása is van annak, hogy átnézzük ősszel a biztosítási ügyeinket – hívja fel a figyelmünket Surmann Árpád, az Agrisk (agrárbiztosítási szakalkusz) szakértője. Elmondta: egy fontos végrehajtandó feladatnak a határideje sajnos, már lejárt, ugyanis mindig évforduló előtt 30 nappal kell felmondanunk a szerződéseinket, ha biztosítóváltásban gondolkodunk. Ez az időpont legkésőbb december 01-e. Ezt az örök szabályt sokan felejtik el és csak tavasszal szembesülnek azzal, hogy már nem vihetik más biztosítóhoz például a növénybiztosításukat. De ez érvényes a flotta gépjármű felelősségbiztosításokra és a vagyonbiztosításokra is.
A szakember jelezte: azok, akik határozott idejű biztosítást kötnek, nyugodtabbak lehetnek, mert év végével automatikusan megszűnik a biztosításuk, azonban vannak esetek, amikor ez sem jó megoldás. Azért nem, mert elveszthetnek olyan kedvezményeket, amit már új szerződésekre nem adnak meg a biztosítók. Ez azért van, mert például a növénybiztosításokra manapság a drágulás jellemző, nem feltétlen a díjcsökkenés.
Az őszi vetéstervet minél hamarabb le kell adni – forrás: pixabay
– A november és még a december eleje is az az időszak, amikor a gazdák megújítják a növénybiztosításaikat azzal, hogy őszi vetésű növényeikkel aktualizálják a szerződéseiket – magyarázta Surmann Árpád. – Ez azt jelenti, hogy a növényeket az új területével, új biztosítandó hozamával és egységárával vonják be a biztosításba. Ezt fontos megtenni, mert ha ez nem történne meg, akkor a hozamok és főként az árak változása miatt nem a megfelelő értéken lennének biztosítva.
A szakértő fontosnak tartja, hogy a gazdák körültekintően válasszanak ügyintézőt, aki kellő szakmaisággal lát neki a megújításnak.
– Mi az Agrisk-nál azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok helytelenül megkötött biztosítás van a piacon és ennek a jelentősége éppen a károk kifizetésénél csúcsosodik ki. Nem megfelelő konstrukció, rosszul feladott értékek, rossz kárbejelentés, kárügyintézés mind-mind hozzájárul az elégedetlenséghez és végtére a biztosításokba vetett bizalom csökkenéséhez. Ezt el tudjuk kerülni! – jelentette ki.
Sok biztosító jelenleg a repcék szemlézését végzi, mivel csak megfelelő fejlettséggel (6-8 leveles állapot) rendelkező állományokat lehet biztosítási fedezetbe vonni. Tehát a gyengébb repcéket kár bevonni, mert kárrendezéskor fogja kizárni a biztosító a kártérítésből.
A gyengébb repcéket kár bevonni, mert kárrendezéskor fogja kizárni a biztosító a kártérítésből – forrás: pixabay
Emlékeztetett rá: egy teljesen új kormányrendelet kiterjeszti azokra a gazdálkodó szervezetekre a környezetszennyezési felelősségbiztosítás meglétét, akik hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben környezeti terhelést okoznak vagy hulladékot termelnek. Márpedig egy mezőgazdasági üzem könnyen előállít vagy birtokol legalább 200 kg használt olajat, ami veszélyes hulladék. De a nem veszélyes, illetve építési-bontási hulladékok esetén is beáll a biztosításkötési kötelezettség, csak magasabb határértékeknél.
– A gazdálkodó szervezetnek az üzleti év végét követő év május 31-ig kell igazolnia a hulladékgazdálkodási hatóság felé, hogy a környezetvédelmi biztosítást megkötötték. Mindenki tájékozódjon, hogy e kötelezettség hatálya alá tartozik-e és lépjen időben! – mondta végül Surmann Árpád.
