A tavaszi vetőmaghelyzet visszatükrözi az elmúlt év gabonapiaciár-alakulását. Tavaly a növénytermesztés a főbb szántóföldi növények termésmennyiségeinek vonatkozásában kiemelkedő évet zárt. A kukorica 8 tonna feletti országos termésátlagával, igaz, éppen csak beférünk az európai ranglista első tíz legjobbja közé, de a termésmennyiséget illetően csak Franciaország előzi meg hazánkat. Az utóbbi három év átlagosnál jobb termései erősen kihatnak az értékesítési lehetőségekre, és a világpiaci alacsony árak nem kedveznek az eredményességnek. Az európai termelés évek óta hasonló szinten mozog enyhe növekvő tendencia mellett. Az oly sokat emlegetett élelmiszerigény-növekedés igazán még várat magára.

Mindezen hatások következményeként hazánkban a legnagyobb volumenben termelt növényfaj, a kukorica országos termőterülete az utóbbi években lassan, de folyamatosan csökken. A statisztikai adatok tanúsága szerint 1,054 millió hektáron folyt hibridkukorica-termesztés. A csökkenő tendenciát figyelembe véve kérdéses, hogy 2017-ben a termőterület eléri-e az 1 millió hektáros nagyságot.

A termelők az alacsony terményárak nyomása alatt rákényszerülnek a termelési inputok csökkentésére, és ez erősen kihat a vetőmagpiac alakulására. A Nemzeti Fajtajegyzéken 20 fajtatulajdonos több mint 350 fajtája, továbbá az uniós Közös Fajtakatalógus 5000-et meghaladó regisztrált fajtája rendkívül széles választékot biztosít.

A hazai vetőmag-előállítás hagyományosan maradéktalanul képes a belpiaci szükséglet fedezésére.

Az évről évre 20.000 hektár feletti országos vetőmag-szaporító terület termésének meghatározó része exportpiacokon kerül értékesítésre. A belpiaci árviszonyok mérsékeltek, a fajtatulajdonosok és fajták nagy versenyben vannak a gazdálkodók megnyeréséért. Az értékesítési árak stagnálnak, illetve kis mértékben csökkennek.

Stabilnak tekinthető, hogy a FAO 300-as korai éréscsoport jelenti a piac gerincét, de jelentős még a részesedése a középérésű FAO 400 csoport fajtáinak is. A biológiai alapok potenciális termőképesség vonatkozásában lehetővé tennék az osztrák és spanyol 11 t/ha feletti országos átlagtermések elérését.

A tavaszi vetőmag-értékesítésekben kukorica esetén a fajták és eredményeik versenyét felülírta az árverseny, így kevésbé tudtak teret nyerni a különféle fajtatulajdonságok, fajtaértékek és speciális tulajdonságok, háttérbe szorul az ár-érték arány.

kukorica

A tavaszi vetőmag-értékesítésekben kukorica esetén a fajták és eredményeik versenyét felülírta az árverseny – fotó: Shutterstock

A napraforgó-árutermő terület nagysága évek óta stabilan 600.000 hektár felett alakult, 2016-ban több mint 629 ezer hektáron folyt termelés. Az országos átlagtermés az elmúlt években folyamatosan emelkedett; míg 2012-ben alig haladta meg a 2 tonnát, addig tavaly 21 kg híján elérte a 3 tonnát hektáronként.

Kiemelkedő volt a tavalyi év, mivel 1,87 millió tonnás hozammal az EU legnagyobb termésmennyiségét takarították be a magyar termelők.

A vetőmagellátás zökkenőmentesen biztosítható, hiszen tavaly mintegy 600 hektárral nőtt a megelőző évhez képest az országos vetőmag-szaporító terület. A fajtaszortiment vonatkozásában az európai vezető pozíciónkhoz méltóan rendkívül széles a választék. A különféle gyomirtószer-rezisztens fajtatípusok, a hagyományos és magas olajsavas fajták minden termelői igényt képesek kielégíteni.

Az idei szezon egyik fő kérdése lehet, hogy az országos termőterület képes-e további növekedésre, és a káposztarepce fagykár miatti kiesések pótlása hogyan hathat erre a folyamatra. Az országos termőterület emelkedése növénykórtani kérdéseket vet fel, és rendkívüli mértékben megnőhet a gombabetegségek következtében fellépő növény-egészségügyi kockázat.

A tavaszi kalászosvetőmag-ellátást illetően kiegyensúlyozott piaci viszonyokat tapasztaltunk. A vetőmagkereslet mérsékelt volt, erősen kihatott erre az alacsony gabonapiaci árszint. Az őszi kalászosokhoz hasonlóan a megelőző évvel összevetésben csökkentek a vetőmag-értékesítési árak, növekedett a saját, visszafogott magfelhasználás, csökkent a felújítás mértéke.

A viszonylagosan alacsony területen megvalósuló vetőmag-előállítás mellett is biztonsággal elegendő mennyiségű vetőmag termelhető meg a hazai felhasználási igény kiszolgálására.

A korábbi években jelentős gondot okozott a nagy értékű hibrid vetőmagok hamisítása,

mely a tavaszi vetőmag-értékesítési szezont terhelte. Az elmúlt két-három évben ilyen ügyekről szerencsére nem tudunk beszámolni, mivel eredményesnek bizonyultak azok a tájékoztatási kampányok, melyeket a vetőmagpiaci szereplők a hatósággal karöltve hajtottak végre. A termelők tisztában vannak a hamisítás veszélyeivel, és a gyanús, olcsó, ismeretlen eredetű termékek megvásárlásától tartózkodnak.

vetőmag

A korábbi években jelentős gondot okozott a vetőmag-hamisítás – fotó: Shutterstock

Április elején lép hatályba az a jogszabályi előírás, mely a hatósági vetőmag-függőcímkéken kötelezővé teszi a hatósági egyedi sorszám használatát. Az Európai Unió közösségi joganyagában megjelenő előírás előzménye az volt, hogy megnőtt a száma azon visszaéléseknek, ahol a hamisított címkével ellátott hamisított vetőmagokat exportálták.

Egy adott ország termelői a saját nemzeti címkéik valódiságát könnyebben meg tudják ítélni, mint az exporttételek ismeretlen külföldi címkéit. Ez volt az elsődleges indok, amiért jogszabályba foglaltan növelni kellett a hatósági függőcímkék biztonságát és nyomon követhetőségét. A hazai hatósági vetőmag-minősítésben már évek óta használatosak ezek a sorszámok, így ez az új jogszabályi előírás gyakorlati változtatást nem vont maga után.

Polgár Gábor
VSZT