A gabona- és repcetarlók rendbetétele fontos növénytermesztési és -védelmi technológiai feladat, és egyben a parlagfű-mentesítés, valamint az évelő gyomnövények elleni védekezés fontos alapeleme – figyelmeztet a Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság. A betakarítás után elhanyagolt tarlókat szőnyegszerűen elboríthatja a parlagfű. De a csattanó maszlag, a szerbtövis, a kender, az ebszékfű, a mezei aszat, a folyondár szulák, a tarackbúza (és még sorolhatnánk!) is felütheti a fejét.

Az Aerobilógiai Hálózat által rendszeresen mért magas parlagfű pollen-koncentrációhoz jelentősen hozzájárulnak a műveletlen tarlók virágzó „parlagfűmezői”, ezért ezek ápolása nemcsak növénytermesztési, hanem közegészségügyi jelentőséggel is bír.

A parlagfű 10-30 százalékos terméskiesést okozhat.

A parlagfű 10-30 százalékos terméskiesést okozhat. Fotó: 123rf.com

A kártevőket is gyéríthetjük

Tarlóhántással a betakarítást követően kikelt gyomnövényeket, növényi maradványokat a talajba forgatjuk, ezáltal a gabonák, valamint a repce kártevőit és kórokozóit jelentős mértékben gyéríthetjük.

A hatékony tarlókezelés a mechanikai és növényvédő szeres védekezés megfelelő ötvözete – hangsúlyozza a növényvédelmi igazgatóság. A betakarítás utáni legfontosabb teendő a különböző növényi maradványok, a szalma letakarítása. Ezzel elősegíthetjük az évelő gyomnövények mind gyorsabb újrahajtását. Az alacsony tarlóval történő betakarítás is ezt a célt szolgálja.

Az őszi szántást is könnyebbé teszi

A kalászos növények és a repce aratását követően nagyon fontos feladat a talajnedvesség megőrzése is: elő kell segíteni a talajharmat képződését és a nyári csapadék leszivárgását. A tarlóhántással a meleg és száraz nyári időszakban jelentősen csökkenthető a termőréteg kiszáradása. Az időben elvégzett tarlóhántás megkönnyíti az őszi talajmunkákat is, hiszen kisebb lesz a szántás energiaigénye. Ráadásul a talajban megőrzött nedvesség hatására az őszi vetésű növények gyorsabban és jobban fejlődnek.

Olcsóbbá teszi a gyomirtást

A megfelelő időben elvégzett tarlókezeléssel nemcsak a gyomnövények nyár végi, őszi utókelését akadályozhatjuk meg, hanem a terület következő évi gyomfertőzöttségét is mérsékelhetjük. És ráadásul jóval kisebb költségszinten elpusztíthatók a tarlón, mint szelektív gyomirtó szerekkel egy adott növénykultúrából.

A hatékony tarlókezelés a mechanikai és növényvédő szeres védekezés megfelelő ötvözete – fotó: Amazonen Werke

Mivel a mechanikai gyomirtás nem minden esetben kielégítő hatékonyságú, mindig az adott körülményeknek megfelelően kell megválasztanunk, hogy mechanikai vagy növényvédő szeres védekezést, esetenként mindkettőt végezzük. A növényvédő szeres védekezés elsősorban az évelő gyomnövények tömeges kihajtása esetén szükséges.

A leghatékonyabb védekezési módszer kiválasztásáról és a növényvédő szerek helyes használatával kapcsolatban itt olvashat részleteket, vagy kérjen segítséget a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tagjaitól.

A földhasználók kötelezettségei

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (1) 4. bekezdése kimondja, hogy a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.