Egy új tanulmány megmutatja hogyan hatnak a száraz periódusok a fotoszintézisre a nap folyamán. A tanulmány szerint hőhullámok idején a tipikusan száraz régiókban a növények a reggeli órákban fokozzák szén-dioxid bevitelüket és csökkentik a fotoszintézist a nap közepén és délután. A kutatók elemezték az új generációs geostacionárius műholdaktól származó adatokat – írja az origo.hu a phys.org cikke alapján.

szárazság

Egy új tanulmány megmutatja hogyan hatnak a száraz periódusok a fotoszintézisre a nap folyamán – fotó: pixabay.com

A Lipcsei Egyetem kutatója, fizikus és ökológus Dr. Benjamin Dechant a kutatását a térbeli-időbeli mintázatokra és a növények fotoszintézisének dinamikájára, valamint a növények tulajdonságaira fókuszálta.

Az új tanulmány az első, ami műhold mérések alapján kvantifikálja, hogy a növények forróság és szárazság idején a fotoszintézis aktivitásukat a reggeli órákra tolják el. A kapott eredmények felhasználhatók arra, hogy kiértékeljék és javítsák a növényzet modelljeinek szimulációs eredményeit, és ezzel pontosítani tudják a globális szénciklus előrejelzéseket.

A globális felmelegedés fokozódásával valószínűleg az elmozdult fotoszintézis aktivitás jelensége is gyakoribbá válik. Ennek abban van a jelentősége, hogy szárazság és hőhullám idején a növény egyedeinek minimalizálniuk kell a vízveszteségüket, miközben fenn kell tartani egy minimális mennyiségű fotoszintézist. A fotoszintézishez viszont a növényeknek ki kell nyitni a leveleiken lévő pórusaikat, ami a víz evaporációját (elpárolgását) okozza.


aszály

Fokozódhat a szárazság – fotó: pixabay.com

Azoknál a fajoknál, amelyek nem tudnak alkalmazkodni az egyre extrémebbé váló környezeti körülményekhez és nem tudnak elegendő vizet felvenni a gyökereiken keresztül, nagyobb mértékű lesz a pusztulás.

Az ökoszisztémák szintjén az, hogy a levelekből történő vízpárolgás drasztikusan lecsökken a nap későbbi szakaszában hatással lehet a hőmérsékletre is, annak emelkedését okozza.

Ez viszont negatív hatást gyakorolhat az egész ökoszisztémára, az állatokra, hiszen ezzel fokozódhat a szárazság.

A kutatócsapat értékelte a geostacionárius műholdak adatait, amelyek mindig a Föld felszínének ugyanazon helyszíne felett vannak és évtizedek óta használják őket időjárás előrejelzésre. Az újabb fajta geostacionárius műholdak fel vannak szerelve olyan érzékelőkkel, amelyek lehetővé teszik a növényzet megfigyelését is.

Bár a térbeli felbontásuk nem olyan nagy, mint a hagyományosaké, de nagyon nagy az időbeli felbontásuk 5 perc és 1 óra között, ami lehetővé teszi a kutatók számára, hogy  folyamatosan olyan releváns méréseket végezzenek a nap folyamán, ami másként csak a Föld felszínén lévő mérőtornyokkal lehetséges.