A szántóföldi kultúrák mindegyike, sőt a gyümölcsfák is jelezték a veszélyes mértékű vízhiányt, illetve a perzselő forróságot. Sok esetben nemcsak a talaj csekély vízkészlete okozott gondot, hanem a növények nem tudtak olyan mennyiségű folyadékot felvenni, elpárologtatni, hogy az a saját szervezetük hőháztartását egyensúlyban tartsa. Ennek következtében a nedves (eső után, esetleg öntözött) talajon is mutatkoztak a forróság tünetei (perzselés, lankadás, fonnyadás).

Egyedül talán a szőlő az, ami kevésbé mutatott ilyen tüneteket, még a legnagyobb melegben is produkált – bár visszafogottan – hajtásnövekedést. Kb. 2 hét alatt 50 cm-es hajtás, rajta fürtkezdemény és azonnal virágozni kezdett. A forró nyár másik tünete a napégés. A legkülönfélébb gyümölcsön, zöldségen és a szőlő bogyóin is lehet látni megégett foltokat, amelyek minimum a minőségi értéket rontják.

Ezzel a héttel, az azt lezáró hétvégi heves esőkkel nem ért véget a termesztők megpróbáltatása. Az aszály utáni hirtelen bőséges vízellátás a legkülönfélébb gyümölcsök (pl. őszibarack, nektarin), a szőlőbogyók, a paradicsom megrepedéséhez vezettek. Ezt azonnal felfedezték a hangyák, a darazsak, s dézsmálják a termést. A folyamat eredménye termésveszteség, de akár rothadásos folyamat is lehet.

szőlő

Napégés tünete szőlőbogyón – fotó: Agroinform.hu

A betegségek oldaláról kétfelé kell választani az elmúlt hetet: a hét nagyobbik első része, kb. szombatig forrósággal telt el, alacsony páratartalommal, nagyon rövid levélfelületi nedvességgel. Ebben az időszakban a kórokozók is szenvedtek, nem szaporodtak. A következő 2-3 napban, amikor heves esők áztatták a határt – kis időbeli eltéréssel, de szinte országosan –, bizony tartós, akár 24 órás levélfelületi nedvesség is kialakult. A páratartalom szintén megemelkedett, ebben az időszakban a 80-90 %-ot is elérte. Ez a környezet kedvező a betegségek számára, várhatóan egy-két kórokozó újabb fertőzéssel reagál a környezet megváltozására.

A meteorológiai előrejelzés újabb melegedést ígér, valószínűleg szerda-csütörtök tájékán visszatér a hőség, de szerencsére szombat-vasárnapra ismét esőt és hőmérsékletcsökkenést hoz az időjárás alakulása. Aztán a jövő hét második fele ismét ígér csapadékot – majd meglátjuk.

paradicsom

Paradicsom alternária – fotó: Agroinform.hu

A szántóföldi kultúrák kisebb köre lehet vizsgálódásunk tárgya. A napraforgó neveli a termését, még van esély a telt kaszatokra. A betegségek eddig nem terjedtek, a múlt hét sem hozott ebben változást. Most van arra esély, hogy a száron, esetleg tányéron kialakuljon fertőzés, de a viszonylag rövid nedves periódusban erős és tartós fertőzési hullám nem valószínű. Az alternáriás levél – és szárfoltosság eddig az alsó leveleket fertőzte, de azok lassan felsültek, e betegség sem fenyeget komolyabb kártétellel. A mezei poloska továbbra is ott van a táblákon, de népessége nem emelkedett, kárt már egyre kevésbé okoz.

napraforgó

Felsült napraforgó – fotó: Agroinform.hu

A kukoricatáblák ismét kaptak egy kis felüdülést, nőnek a csövek, telnek a szemek. Az amerikai kukoricabogár imágói továbbra is tömegesen vannak jelen az állományokban, s ez országosan jellemző. A védekezés után is gyorsan visszatelepülnek. Még mindig indokolt a kezelés ellenük. A Dunántúlon emelkedik a kukoricamoly egyedszáma, a kései kártétel megelőzésére érdemes követni a rajzását, s időben kezelni. Ezzel szemben az Alföldön, ott is inkább a déli tájakon a kártevő rajzása elérte a csúcsot, kezdődik a tojásrakás. A védekezést a lárvakelésre és az azt követő egy-két napra kell időzíteni. A gyapottok bagolylepke a nyugati határszélen alacsony számban károsít, míg az ország nagyobbik területén átlagos népességgel van jelen.

Felsült kukorica – fotó: Agroinform.hu

A szója a hüvelyképződésnél tart, nem várható nagy termés. A károsítók közül a takácsatka szaporodott fel, az alsó levélszintet károsítja. A peronoszpóra eddig nem terjedt az állományokban (beszáradt az eseti folt), most várható kisebb fertőzési hullám. Viszont a felsülő állomány nem igazán ad a kórokozó számára jó táptalajt, így erős fertőzés, illetve terjedés nem várható.

A burgonyatáblákon – nem öntözött körülmények között – a lombozat összeesése, elszáradása figyelhető meg. A növény ilyenkor még tápanyagait a gumóba irányítja, tehát még nő a gumó. Az alternáriás levélfoltosság lényegesen nem terjedt, egyelőre a védekezés esetleg egy-egy kifejezetten fertőzött táblán lehet indokolt. A burgonyavész alig jelent meg, eddig számára nem kedveztek a körülmények. Most, az esők után várható a fellépése, de az újabb hőhullám valószínűleg megállítja a betegség terjedését. Gazdaságossági szempontból pedig a táblákat egyedileg kell értékelni, van-e mit megvédeni? Öntözött táblákon természetesen más a helyzet, ott a zöld lombozatot meg kell védeni, de ott idáig is erre kellett figyelni.

A burgonyabogár kártételében változás nincs, ahol van még lombozat, ott védekezni kell a kártevő vegyes népessége ellen. A tarlókon figyelni kell a parlagfű fejlődési állapotára, időben kell azt gyomirtani vagy tarlóápolással elpusztítani. Az árvakelések is okozhatnak gondot, de a tarlóápolás erre is megoldást nyújt. A száraz időjárás a mezei pocok népességet segítette. Még nincsen gond, de a kártevő száma  emelkedésnek indult, s erre a tarlókon található lakott járatok (is) figyelmeztetnek.

A nyárvégi szüretelésű csonthéjasoknál (őszibarack, nektarin, szilva) a gyümölcs repedése, a gyümölcskártevők felszaporodása okoz gondot. A sérült gyümölcsöt hamar megtámadja a monília, s ismert, amennyiben elindul a betegség, úgy könnyen és gyorsan terjed. A védekezés módja a gyümölcs érésétől függ. Ahol már szedni kell, ott csak a gyors szüret segíthet, míg a későbbi érésű termést még vegyszeresen is lehet védeni. Vannak kimondottan rövid várakozási idejű termékek az érő gyümölcs védelmére, pl. Switch 62,5WG (fludioxonil+ciprodinil) (7 nap), Teldor 500 CS (fenhexamid) (3 nap).

Őszibarackon ismét terjed a sztigminás levéllikacsosodás betegség, kajszin kevésbé. Az almásokban már a korai fajták színeződését, érését követik. Átmeneti szünet után újra indult az almalevél aknázómoly rajzása 85-83 db hím/csapda/hét mennyiségben. Eddig e (lombosfa-fehérmoly, almalevél-aknázómoly) kártétele alacsony szinten maradt (a levélzet 12-15%-a, 1-2 akna/levél). Az almamoly rajzása erősödött 20-22 db hím/csapda/hét. A gyümölcs védelmére még mindig meg kell fontolni egy kezelés elvégzését. A takácsatkák és az almalevél-atka szaporodása most már csökkenő tendenciájú, többnyire gócszerű. A zöld almalevéltetű jelenléte észlelési szintű.

Sztigminás levéllikacsosodás tünete őszibarackon – fotó: Agroinform.hu

A lisztharmat terjedése a kevésbé intenzív ültetvényekben jellemző, de a fertőzött hajtások aránya igazából nem nőtt. A varasodás terjedése tovább lassult, gyümölcsön továbbra is legfeljebb gyenge mértékű fertőzéssel lehet találkozni. A száraz, meleg időjárás eddig nem kedvezett a betegség terjedésének. A fertőzésveszély enyhe és átmeneti fokozódása a hétvégén alakult ki, de figyelembe véve a fejlődési állapotot, érzékenységet, komoly kárral már nem kell számolni.

A szőlő korai fajtái (csemegék) már érnek, de a borszőlők korai fajtái is zsendülnek már. A lisztharmat tünetek terjedése lombon mérsékelt, legfeljebb gyenge mértékű fertőzés tapasztalható az intenzíven védett ültetvényekben. A bogyókat már nem támadja a kórokozó (de a másodvirágzások még veszélyben vannak), inkább a lombon, kocsányon terjed.

A peronoszpóra fertőzésnek nem kedvezett az elmúlt hét, az addig sporuláló telepek is beszáradtak a rendkívüli melegben. A fiatal hajtásokon, hónaljhajtásokon továbbra is láthatók a károsodás tünetei, de a fertőzöttség nem erősödött a korábbi időszakhoz viszonyítva. Most is hasonló folyamat várható, a több órás nedvesség hatására elindul egy fertőzési hullám, de a gyors felmelegedés, felszáradás miatt megtorpan a betegség terjedése. Ennek ellenére a zöldmunkák elvégzése jó hatású.

A korai fajtáknál a repedés, rovarkártétel elindíthat egy szürkepenészes rothadást, ami súlyos kárhoz vezet. Ezért érdemes a tőkéket szemlézni. Az amerikai szőlőkabóca rajzása a rovarölőszerrel nem, vagy legfeljebb egyszer kezelt ültetvényekben helyenként tömeges (45-55 db imágó/sárgalap/10 nap). A védekezés indokolt, a tojásrakás megakadályozása miatt. A zsendülés-érés állapotában lévő fajták esetében most már inkább a rövidebb élelmezésegészségügyi várakozási idejű készítményekkel, elsősorban piretroidokkal célszerű a védelmet elvégezni.

Az Agroinform Növényvédőszer adatbázisa elérhető ide kattintva.