Elbúcsúzunk a júliustól, ettől a felemás, kicsit fordítottan működő hónaptól. Talán sokan emlékeznek még arra, hogy júniusban a szokásos menet szerint egyre melegebb lett, s a hónap vége felé már kimondottan forró napok jöttek. Aztán átcsúsztunk a júliusba, s hirtelen fordult az időjárásunk, esők jöttek, s azokkal együtt az évszakhoz képest hűvös napok. Akkor azt gondoltuk, hogy ez csak átmeneti, hamarosan jön a forróság. De nem így lett, a július minimum kétharmadát ez a kissé hűvös – ismét hangsúlyozom, a nyár közepéhez képest kissé hűvös – időjárás jellemezte.
A másik oldalról nézve (a növényvédelem oldaláról), a gyakori, hosszú ideig fennálló felületi nedvesség, a szinte folyamatosan magas relatív páratartalom és egyéb tényezők egy állandósult erős fertőzési nyomást tartottak fenn, s ez bőven adott feladatot a növényvédős szakembereknek. Nem beszélve a gyomok hihetetlen tömegéről, a tömeges nyári kelésről és a gyors növekedésükről.
Az utolsó hét hozta meg az igazi, a szokásos júliust, a napsütést és a meleget, s ezzel az előbb említett fertőzési nyomás csökkenését. Sajnos most az időjárás hatása kezd uralkodóvá válni, ami a kukoricatáblákon észlelhető leginkább (vagy leglátványosabban), a növényzet kezd „furulyázni”, de a gyenge, sülevényes talajokon már az alsó levelek felsülése is megkezdődött.
A napsütéses, meleg napokon csak hajnalban alakult ki páralecsapódás, s az is hamar felszáradt, csapadék csak elvétve, kevés helyen hullott, így a nedvességkedvelő kórokozók kissé visszaszorultak. A levegő relatív páratartalma viszont alig csökkent, ami sok károsítónak kedvezett. Aztán a hétvége markáns változást hozott, viharokat, jégesőt, s ismét visszaesett a hőmérséklet, majd egy-két nap elteltével visszatértek a meleg napok.
Ha most a meteorológiai oldalakat böngésszük, ismét kicsit változékony időjárásról szól az előrejelzés. Legalábbis a közeli napok, a hétvége csapadékot ígér, s vele együtt kissé visszaesik a hőmérséklet. A jövő hét előrejelzésében újra látunk felhős, talán esős napokat is, vagyis marad a változékonyság.
Az előbb említett kissé csapadékos, kissé hűvös júliusban jól haladt a kalászosok betakarítása. Az őszi árpával már régen végeztek, s az utolsó őszibúza-táblákon forognak a kombájnok. A tavaszi vetésű kalászosok tábláiról is biztonságba kerül a mag. Ideje is, mert a megdőlt állományokban másodlagos fertőzések kezdődtek, tipikusan a korompenész. A szempergés, a madarak és egyéb kártevők dézsmálása is csökkenti a termést.
A legtöbb helyen megmentik a szalmát, vagyis nagy vagy éppen hatalmas bálákat látunk a tarlókon. Halad a tarlók elmunkálása is, ami a tömeges gyomkelés miatt nagyon szükséges. A parlagfű tömeges a táblaszéleken, a sikertelen gyomirtások nyomán, napok kérdése a virágzás elindulása. A tarlókon általában jellemző a tömeges kelése ennek a gyomnak, most sincs ez másképp.
Az őszi káposztarepce is magtárba kerül már, a tarlók elmunkálása tart. Ahol csapadékot kapott a tarló, ott már a kipergett mag kelése is megkezdődött, de még csak csíranövényeket láthatunk. A földibolhák betelepedése, felszaporodása megkezdődött, bár egyelőre még kicsi az egyedszám. Mindenesetre figyelni kell a kártevő tömegét, s megszüntetni a tápnövényt, ezzel is csökkentve az őszi fertőzés erősségét.
A napraforgó-állományok már a virágzás végéhez közelítenek. Az alföldi táblák állapotához képest a Dunántúlon néhány napos elmaradást lehet tapasztalni. A Dunántúlon súlyos jégverés pusztított több helyen a hétvégén. A jégveréssel sújtott területeken a helyenként teljes táblák dőltek meg a viharban, szerencsésebb esetben a még álló növények szenvedtek kisebb-nagyobb károsodást. Ahol nagyobb jég volt, ott sajnos a levelek, szár mellett a tányérok is sérültek. Ezeken a tányérokon esős időjárás esetén megáll a víz, nedvesség, és növekszik a botrítiszes tányérrothadás fertőzésének kockázata.
A jégverés okozta tünetek napraforgón. Ezek lesznek a tányérbetegségek fertőzési kapui.
A mezei poloskák kártétele nem növekedett, maradt gyenge mértékű a levélnyélen. Bagolylepkék közül a gyapottok-bagolylepke fenyeget, de egyelőre alig jelent meg a dunántúli táblákban.
Az alternáriásbetegség-fertőzöttség növekedett, most már közepes fertőzöttség is fordul elő, valamint a gyenge mértékű fertőzöttség már a felső zónában is látható egyes hibrideken. Az időjárás mindenesetre kedvez a betegségnek. A száron is megjelentek a betegség első kisebb foltjai, de ott még nem jelentős. Szártőbetegségek megjelenését még nem tapasztaltuk a Dunántúlon.
Alternáriás levélfoltosság napraforgón.
Az Alföldön kicsit vegyesebb a kép, több károsító színesíti azt. A szárat megbetegítő szklerotíniás rothadás, a fekete szárfoltosság, az alternáriás levélfoltosság alacsony szinten van jelen a napraforgó-állományokban. A diaportés szárkorhadás egyelőre csak elvétve található meg. A tányért megbetegítő botrítiszes tányérrothadás előfordulása szórványos. Amennyiben újabb csapadékos napok jönnek, s azok még jégesőt is hoznak, vagy viharkár okoz sérüléseket – s erre jó esély látszik –, úgy a napraforgó-állományokban komoly fertőzések léphetnek fel, s azok a termést is veszélyeztetik! A gyapottok-bagolylepke károsítása is csak kismértékben és csak helyenként észlelhető.
A kukorica teljes virágzásban van, s a korai fajtáknál már a szemképződés is megkezdődött. Ahol többször kapott csapadékot a terület, ott szépek az állományok, a rosszabb vízellátottságú táblákon viszont már furulyáznak a növények.
A Dunántúlon a fénycsapda fogása alapján a kukoricamoly rajzása minimális, ugyanitt a kártétel is gócszerű és nem jelentős. Ezzel szemben az Alföldön a lárvakártétele közepes, helyenként erősödő a kukoricaállományokban, a második nemzedék imágóinak rajzása intenzív és fokozódó. Ugyanitt a gyapottok-bagolylepke lárvakárosítása egyre gyakoribb a kukoricaállományokban, amely a fusariumos csőfertőzések kialakulásának kiindulópontja lehet.
A kukoricamoly lárvája már elhagyta a növényt, a kifurakodási hely az ürülékével.
A kukoricabogár rajzása a jó termőterületeken (netalán monokultúrában) intenzív növényenként átlagosan 3 bogár található, ami már meghaladja a védekezési szintet. A csapdák 35-40 db imágót fogtak egy hét alatt. Terjed az atkafertőzés, alsó 4-5 levél közepes mértékben fertőzött a közönséges kétfoltos takácsatkával. Itt már a fertőzött levelek sárgulása is megfigyelhető.
A burgonyának kedvez az időjárás, még tart a gumónövekedés, most ~60-70%-os gumóméretet lehet becsülni. Az alternáriás levélfoltosság-fertőzöttség mértéke növekedett (közepes-erős fertőzés) – a Dunántúlon a skála magasabb értéke, míg az Alföldön az alacsonyabb értéke. A jég a burgonya lombját jelentős mértékben elfektette, ez pedig a gombabetegségek erősödésének esélyét növeli. A csapadékos napok kedveztek a fitoftórafertőzésnek. Ekkor újabb fertőzési ciklus indult el, a lappangási idő a meleg időjárás miatt 4-5 napra csökkent.
A burgonyabogarak egyedszáma már az esők előtt is csökkent, lárvákat csak foltszerűen látni, 1-3 db lárva/növény mennyiségben, de a táplálkozásuk intenzitása is csökkent. Ennek ellenére elhanyagolt táblákon, házikertekben tarrágások is előfordulnak.
Cukorrépában a cerkospórás levélfoltosság tünetei lassan, de erősödnek. A répalisztharmat erősödő tünetei láthatóak, de a fertőzés mértéke még nem számottevő.
A lombszinten károsító bagolylepkék kártétele szórványos, többnyire alacsony szinten mozog. A takácsatkák kártétele gócszerűen mutatkozik, amely meggátolja a fiatal levelek fejlődését.
Fűszerpaprikában a baktériumos levélfoltosság kismértékű fertőzöttsége megfigyelhető, elvétve található erős fertőzés az állományokban.
Az alma- és körteültetvényekben tart a gyümölcsnövekedés, s már látható a korai fajták színeződése.
Almában a varasodás gyümölcskárosításának mértéke nem változott, közepes fertőzöttség jellemző a kevésbé jól védett ültetvényekben. Ugyanitt a lombfertőzöttség erősödött. Nagyüzemben gyenge fertőzöttség jellemző (6-10%). Az esős napokon újabb fertőzési ciklus nem indult, 9-11 napos lappangási idővel. A rövid idejű levélnedvesség-tartam miatt enyhe fertőzési nyomás van. A lisztharmat szintén erősödött a lombon, közepes-erősödő mértékben fordul elő a betegség.
Az almamoly rajzása újra megfigyelhető, 5 db imágó/csapda/hét fogással. A gyümölcskártétel miatt fokozódik a gyümölcshullás. Az almalevél-aknázómoly egyedszáma is növekvő, 17 db imágó/csapda/hét mennyiséggel.
Almamoly kártétele gyümölcsön.
Körtén a varasodás-lombfertőzöttség közepes mértékű, nem változott.
Almán és körtén egyaránt erősödtek az erwiniás hajtásfertőzés tünetei, gyenge-közepes fertőzöttség jellemző általában (6-25%). A körte levelein a mikoszferellás levélfoltosság tüneteinek előfordulása tapasztalható.
Körte mikoszfrellás levélfoltosság betegség tünete.
A csonthéjasok betakarítása az érésidő szerint folyamatos. A keleti gyümölcsmoly rajzása szinte folyamatos, a szilvamoly is emelkedik.
Meggyben, szilvában, barackon a sztigminás fertőzés levéltünetei erősödtek, közepes fokozatú a betegség (11-25%).
Az idei tenyészidőszak szokatlanul erős károsítása, a levéllikasztó betegség csonthéjasokon, a képen kajszin.
Meggyben a blumeriellás betegség eddig gyenge mértékű, de erősödő fellépése okozza a fertőzött levelek sárgulását hullását. A lombvédelem indokolt.
A dió xanthomonaszos betegségének tünetei egyre gyakoribbá váltak a terméseken.
A vadgesztenyelevél-aknázómoly 2. nemzedékének rajzása fokozódik, az imágók rendkívül magas egyedszámban rajzanak, erős mértékű fertőzések észlelhetők a vadgesztenyefák lombozatán.
A borszőlőfajtáknál a fürtzáródás a jellemző, míg a csemegeszőlőfajtáknál a zsendülés kezdete, vagy éppen a szedés indul.
A peronoszpóra levéltünetei tovább terjedtek, közepes mértékű a betegség előfordulása (11-50%), de a keleti országrészen – csak kisebb gócokban – járványos terjedés is észlelhető. Az újabb foltok sporulálása szinte folyamatos. Megjelentek a betegség ún. mozaikos tünetei is az idősebb leveleken (itt a kisebb, de sporuláló foltokkal). A betegség újabb tünetei fürtön már nem jellemzők, a fajták többsége már nem érzékeny a kórokozó fertőzésére a fürtön.
A lisztharmat tünetei is erősödtek a fürtökön (a fejletlenebb bogyókon vagy a másodfürtökön). Érzékeny fajtán (pl. rizling) közepes fertőzöttség is megfigyelhető. A Dunántúlon a lisztharmatbetegség kisebb jelentőségű idén, mint a peronoszpóra vagy a feketerothadás. A fürtök ~1-3%-a fertőzött. Lombon továbbra is kis jelentőségű a betegség, egyelőre gyenge mértékű (6-10%), de a lomb legfeljebb 1-3%-án. A kazmotéciumok képződése megkezdődött a bogyók felületén (mivel ott jelentősebb is a fertőzöttség), citromsárga, kezdetleges termőtestek láthatók.
Még mindig erősödik a feketerothadás kártétele szőlőn.
A feketerothadás levél- és fürttünetei már nem nőttek olyan ütemben, mint eddig, de még a múlt héten is lehetett látni a fertőzés kezdetén lévő (krémszínű) bogyókat. A lombfertőzés továbbra is jelentéktelenebb a fürt károsodáshoz képest. A fertőzött levelek ~90%-án gyenge, ~10%-án közepes a lombfertőzöttség mértéke. A lomb ~1-5%-a fertőzött. A fürtkárosodás a már fertőzött fürtökön közepes-erősre nőtt (26-75%). A védekezés fő ideje a fajták jó részén lassan lejár (zsendülés). A betegségek ellen csemegeszőlő-fajtákban már körültekintően kell szert választani az élelmezés-egészségügyi várakozási idő miatt.
A jégverés a szőlőültetvényekben is komoly kárt okozott. Nemcsak a bogyók, fürtök repedtek fel (egész fürtök estek le), hanem a vesszők és helyenként a fás részek is sérültek. Jégverés után nagyon fontos a sebek „beszárítása”, pl. réz tartalmú készítményekkel (évi.: 21 nap!). Illetve a későbbiekben a botrítiszes fertőzés megelőzésére a botriticidkészítmények használata.
A szőlőt is súlyosan elverte a jég, a földre esett hajtások, fürtök. Ilyen helyzetben a fürtrothadás veszélyeztet!
Megjelentek a fitoplazmás tünetek is az ültetvényekben, a tünetes növények jelölése, kivágása nagyon fontos (főleg a fertőzött területeken).
Az amerikai szőlőkabóca imágórajzása folytatódott, ahol szükséges, még egy piretroidos beavatkozást el lehet végezni. A védett ültetvényekben csak gyenge népesség jellemző.
Szőlőskertekben és gyümölcsösökben is megjelent a zöld cserebogár, kártétele egyelőre kis mértékű, de fokozódik.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
_fill_540x300_0.jpg)
