A jó repcéhez két dolog kell – mondják a termelők – szerencse és pénz. Pénz elsősorban az inputanyag-beruházásra, mivel a repce tápanyagigényes szántóföldi kultúra, valamint tetemes növényvédelmi költséggel is számolnunk kell. Mindezt tíz hónap „szabad ég alatt” kockázattal tesszük, ennyit alszik kint a repce. A vetésidő, hibridválasztás, növényvédelem és tápanyag-kijuttatás időzítése, mennyisége, a pergésre való hajlam, betegségellenálló képessége stb., és ezeknek többváltozós kombinációja adja a szerencsefaktort. Vagyis tudatossággal a „szerencse”faktor javítható – sőt!
Fotó: Eurofins Analytical Services
A vetés előtt a területünkről számos adat áll rendelkezésre, az egyik legfontosabb a talajvizsgálati eredmény (bővített vagy szűkített) „Talajminta-vizsgálati jegyzőkönyv” az adott táblára. Szeretnénk egy-két olyan támpontot adni az olvasóknak, hogy a meglévő talajvizsgálati adatok alapján mire érdemes odafigyelni a terület előkészítésekor, mi az, amivel javíthatunk az esélyeken. A legtöbb esetben többéves talajvizsgálati eredmény áll rendelkezésre, új mintavételre még igen, azonban a laboreredmények kivárására már nincs időnk. Feltételezve, hogy a mintaszedés folyamata megfelelő volt – elővéve az adott táblára vonatkozó előző laboreredményt – elemezzünk néhány adatot. A foszfor-, nitrogén-, káliumadatokra most nem koncentrálunk, mert arról számos adat van, illetve a tápanyag-gazdálkodási tervben ezt számítjuk.
A kötöttségen (jegyzőkönyvben KA) változtatni nem tudunk, szerencsére a repce ilyen tekintetben „tágtűrő” faj, bár egyes hibridek közt jelentős különbség lehet. A pH (kémhatás) fontos, a repce számára optimális az 5,5–6,5 pH. Savanyú talajon (pH < 5,5) már lehetnek mikroelem- és foszforfelvételi gondok, így a pH-t emelni érdemes. Ezzel párhuzamosan nézzük meg a kalcium-karbonát (CaCO₃) szintet is a jegyzőkönyvben – amennyiben ez az érték (vagy ez is a pH mellett) alacsony (<0,05), úgy a vetést megelőzően érdemes kijuttatni granulált meszet (kalcium-karbonátot). 200–300 kg/ha granulált kalcium-karbonát kijuttatásával már egy fenntartó meszezést végzünk, segítve a foszfor- és mikroelem-feltáródást is. Nagy mennyiségű kalcium-oxid (égetett mész) kijuttatásával vigyázzunk, mert ősszel és tavasszal mikroelemhiányt generálhat repcében.
Fotó: Eurofins Analytical Services
Érdemes ránézni az „Összes só” tartalomra. Amennyiben ez magas (>0,15%), nézzük meg, hogy mi okozza – nátrium (Na) vagy magnézium (Mg). Mindkét só szikesedést okoz nagyobb mennyiségben, komolyabb felhalmozódáskor el kell gondolkodni, hogy repcét szeretnénk-e termeszteni az adott táblán. Egy nedves évben „türelmesebb” a növény a talaj magas sótartalmára, viszont egy száraz évben a szikes területek különösen aszályérzékenyek.
Az Eurofins Minerág Kft. a magyar mezőgazdaság vezető független mintavevő- és laboratóriumi szolgáltatója.
Az Eurofins szolgáltatásai közé tartozik:
• talaj-,
• növény-,
• szálas takarmány-,
• borászati -,
• öntözővíz-,
• szerves-, híg- és műtrágya mintázással és vizsgálatokkal igény esetén
• tápanyag-gazdálkodási és talajvédelmi szakértői tervek készítése.
Az Eurofins által kibocsátott jegyzőkönyvek a gazdálkodási naplókban, a hatóságok részére készített szakértői dokumentumokban, valamint az agrárpályázati beszámolókban joghatályosan felhasználhatóak.
Eurofins MINERÁG Kft.
7100 Szekszárd, Keselyűsi út 9.
+36 74 529 689,
http://www.eurofins-agro.com
Ki kell emelni a kén (S) szerepét. A kén a nitrogénhez hasonlóan gyorsan mozog a talajban, kimosódik, így folyamatosan szükséges pótolni. A repce, kalászosok jelentős mennyiségű ként igényelnek (60–80 kg/ha), a kén javítja a nitrogén hatékonyságát. Európában egyre terjedő technológia a granulált elemi kén 80–100 kg/ha kijuttatása vetés előtt, illetve elemi kénszuszpenzió állományban történő használata ősszel (vadriasztó és gombaölő hatással is bír), így tavasszal csak a nitrogén mennyiségére és időzítésére kell figyelni. Az elemi kén feltáródása – hasonlóan a nitrogénhez – baktériumok segítségével történik, tartamhatása 2–3 év is lehet. Ősszel szedett levélminták eredményéből a tavaszi lombtrágyák kiválasztásánál tudjuk használni.
A repcének fontos mikroelem a bór és a cink. Levélminta-elemzésnek a repce szárbaindulását követően is lehet értelme, a növényvédelmi kezelések során lombtrágyával még érdemes pótolni a hiányzó mikroelemeket.
Őszi kalászos, repce- MINŐSÉGJAVÍTÁS ÉS HOZAMFOKOZÁS- KÉN a negyedik MAKROELEM
- Granulált, 99%-os természetes elemi kén- vetés előtt magágyba vagy felszínre- tápanyag-utánpótlás, VADKÁRMÉRSÉKLÉS- kiszállítás 1 tonnától
- Micro S 800 SC- folyékony elemi kén szuszpenzió- VADKÁRMÉRSÉKLÉSRE, kén utánpótlásra
- Atrigran granulált kalcium-karbonát, frakcionált 1-4 mm és 4-8 mm- Kiemelkedő ár/érték arány!
honlap: ww.agroaim.hu; tel: +36 30 983 8390
.png)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
