A Syngenta Magyarország Kft. szezonnyitó rendezvényére csütörtökön került sor Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban. A teltházas rendezvényen számos izgalmas újdonságról hallhattak a termelők, melyek abban nyújtanak segítséget, hogy az agrárium képes legyen megfelelni a társadalmi-politikai elvárásoknak, s közben rentábilisan is termeljen.
A megjelenteket Korbuly Bence, a Syngenta növényvédőszer-üzletágvezetője köszöntötte, aki elöljáróban arra emlékeztetett, hogy idén ünneplik a Force 1.5 G talajfertőtlenítő termékük piacra kerülésének 20. évfordulóját. Mint mondta, a készítmény a biztonságos kukoricatermesztés záloga, nélküle sokkal nehezebb lenne a gazdák dolga. Az elmúlt 20 év alatt 7,8-8 millió tonna kukorica betakarítását szavatolhatták a Force 1.5 G garanciájával, ami nagyságrendileg 5 millió hektárról jött le.
Komplex technológiákat kínálnak a termelőknek
Korbuly Bence arra is rámutatott: a vállalat a három legfontosabb magyarországi szántóföldi kultúra, a kukorica, a napraforgó és a kalászos gabona vonatkozásában is komplex technológiát kínál a termelőknek.
Korbuly Bence, a Syngenta Magyarország Kft. növényvédőszer-üzletágvezetője – fotó: Horváth Attila
– Manapság, amikor ennyi minden megváltozott, átalakult, az agráriumnak pedig egyre gyakrabban kell kiszámíthatatlan időjárási, gazdasági körülményekkel szembenéznie, még fontosabb "megtalálni" a plusz kilókat, mázsákat, tonnákat, vagy egyszerűen csak stabilan tartani a termést kártevők, kórokozók támadása, vagy időjárási anomáliák közepette – szögezte le. – Emiatt elindítottunk három olyan programot, mely a teljes technológiát vizsgálja, beleértve a vetést, a növényvédelmet, a tápanyag-utánpótlást és minden olyan elemet, ami a termés mennyiségét és minőségét alapjaiban meghatározza. A kukorica esetében ez a crop-EX, mely magasabb technológiai szintre emeli a gazdálkodást és közös gondolkodást. A kalászosoknál létrehoztuk a "Minden szem számít" termelői csoportot szintén annak érdekében, hogy a termelőkkel közösen tanuljunk, velük együtt vizsgáljuk, hogy melyek azok az elemek, melyekkel hozzá tudunk adni a termeléshez. Hasonló megfontolásból született meg a napraforgónál a 6 tonna program. Mi azt gondoljuk, a kalászosoknál és a napraforgónál van sokkal nagyobb fejlődési lehetőség, hiszen a kukorica a legjobban kutatott növény és Amerikából rengeteg információ érkezik Európába.
Megszületett az első vírustoleráns hibrid árpa
Korbuly Bence kijelentette: a Syngenta kukorica-portfóliója az elmúlt években óriási változáson ment át, hibridjeik az élvonalba tartoznak, így akármelyik mellett is teszik le voksukat a gazdák, bizonyosan nem fognak csalódni egyikben sem. Ami a kalászosokat illeti: a Hyvido hibrid árpa programjuk idestova 10 éve létezik, s ennek részeként megszületett az első vírustoleráns hibrid árpa.
Jelezte, változnak a fogyasztói szokások is, újabb politikai és társadalmi elvárások jelennek meg az agráriummal szemben, melyek a növényvédőszer- és műtrágyahasználat csökkentését helyezik a fókuszba. Ennek okán előtérbe kerülnek a biológiai megoldások, ezen elvárásnak is igyekszik megfelelni a Syngenta. A csávázószerek közül az Epivio Energy nevű növénykondicionáló terméküket említette, mely algakivonatot, vinaszt, karbamidot, mikroelemeket és vizet tartalmaz; a Quantis biostimulátort és egy teljesen új terméket, a Vixeran-t, melynek alapját nitrogéngyűjtő baktériumok adják. A kalászosok számára az Elatus Era-t, a napraforgóban pedig az Amistar Sun-t ajánlotta.
Rengeteg termelő volt kíváncsi a Syngenta újdonságaira – fotó: Horváth Attila
Fontos technikai elem a digitalizáció, melynek zászlóshajója a Syngentánál a Cropwise digitális agrárplatform; e brand alatt található meg a cég minden ilyen megoldása: a Seed Selector, a Planting és a Commodity Pro.
A szakember arra is felhívta a gazdák figyelmét, hogy napjainkban felerősödött a növényvédőszer- és vetőmaghamisítás, ezért mindenkit arra kért, ha valahol irreálisan alacsony áron találkoznak a Syngenta termékeihez hasonló áruval, akkor vegyék fel a kapcsolatot a területi képviselőjükkel.
Korbuly Bence után a cég termékmenedzserei és fejlesztőmérnökei mutatták be a Syngenta legújabb innovációit és fajtakínálatát.
_fill_540x300_0.jpg)
A figyelem a biológiai megoldások felé fordul
Ezek sorában elhangzott: mivel 2030-ig 20 százalékkal kell mérsékelni a műtrágya- és növényvédőszer-felhasználást, a gyártók és a termelők figyelme a biológiai megoldások felé fordul. A termés mennyiségét alapvetően meghatározza a nitrogénadagolás, de mivel az előbb említett előírás ezt is érinti, e makroelem pótlása is egyre inkább a természetes nitrogénforrásokra alapozva történik. Azaz szerves trágyával, pillangósvirágúak vetésforgóba illesztésével, illetve nitrogéngyűjtő baktériumok kijuttatásával. Az egyik új, nemrég felfedezett ilyen baktérium az Azotobacter salinestris, melyre a Syngenta újdonsága, a Vixeran nevű terméke épül. A készítmény alkalmazásával hektáronként 30-40 kilogrammal kevesebb nitrogén kijuttatása szükséges.
Másik fontos termékük ebben a szegmensben a Quantis, egy növényi alapú biostimulátor, mely megelőző jelleggel használható a növényt érő stresszhelyzetek kivédésére, negatív hatásuk mérséklésére, a növény vitalitásának, így terméshozamának növelésére.
Termesztéstechnológiai "titkokat" is megtudhattunk a napraforgóról – forrás: Pixabay
Az előadások sorában szó esett a napraforgó termesztéstechnológiájáról is, s mint elhangzott, a termésmennyiség a gyökérzónában dől el. A Syngenta termelőkkel való együttműködésen alapuló kutatásai során bebizonyosodott, hogy habár a napraforgó szárazságtűrő növény, a szárazságot nem szereti, sőt, kifejezetten vízigényes. A 6 tonna program kísérletei során az is igazolást nyert, hogy a 6 tonna/hektáronkénti hozam realitás. Azonban nagy jelentőségű a tápanyag-visszapótlás: a nitrogénre érzékenyen reagál a napraforgó, másként, mint a kalászosok, vagy a kukorica. Ezért a nitrogénpótlás csak a talaj nitrogéntartalmának pontos ismeretére alapozva történhet. A kiugró termésmennyiségek 200 milligramm alatti foszforszint esetében jelentkeztek, az ennél több foszfor terméscsökkenést okoz. Ami pedig a káliumot illeti: 200 milligramm alatt csökken a termés mennyisége, míg felette növekszik.
A szakemberek hozzátették: napraforgó fajtarepertoárjuk igazán széles, abból mindenki tud a gazdasága adottságainak megfelelő hibridet választani. Jelenleg is olyan hibridek nemesítésén dolgoznak, melyek a legkülönfélébb adottságok közt a legjobban teljesítenek.
Szóba került új hibridjük, az SY Corsica AR is, mely nem csak egy új linolsavas hibrid, hanem egy új gyomirtási lehetőség első hibridje is egyben. Az új A.I.R. technológiát a magas terméspotenciálú, kiváló Syngenta genetikába építették be. Az A.I.R. gént hordozó hibridek – egyelőre még csak a SY Corsica AR –, egyedülállóan gyomirthatók imazamox vagy tribenuron-metil herbicidekkel egyaránt. Nem kell már a hibridválasztás idejében eldönteni a használandó herbicidet is, hanem megvárhatjuk vele a gyomkelést. A kialakult gyomflóra szerint lehet majd herbicidet választani.
Dimenzióváltás a kukoricanemesítésben
A kukoricatermesztésben is dimenzióváltásra került sor a Syngentánál, új genetikai vonal épült be a fajtakínálatba, ami annak köszönhető, hogy a cég új genetikai bázishoz kapott hozzáférést. Az újdonságok közt figyelemre méltó teljesítményt nyújtott az SY Andromeda, amely ráadásul kettős hasznosítású. Tavaly újdonságként érkezett az SY Fabio, amely attraktív megjelenésű, kitűnik a kísérletekben mindenhol. Csövei hosszúak, semi-flex típusúak. Teljesítményében megelőzi az SY Minerva termésszintjét. Kiváló alternatíva a FAO 400 éréscsoport közepén választó termelőknek. A jövőben olyan további fajtákkal szeretnék bővíteni a kínálatot, melyek a szélsőséges körülményekhez is jól alkalmazkodnak.
Ha csak egy plusz szem is realizálódik a kalászon, akkor az hektáronként 300-400 kilogramm többlettermést jelenthet – forrás: Pixabay
Ami pedig a kalászos gabonaféléket illeti, itt a Syngenta a "Minden technológiai elem számít... minden szem számít!" mottót választotta komplex programjához. Mégpedig azért, mert ha csak egy plusz szem is realizálódik a kalászon, akkor az hektáronként 300-400 kilogramm többlettermést jelenthet. Ehhez nagyon jó genetika, jó növényvédelmi technológia és pontosan kiszámolt, megalapozott technológia kell. Mint a szakemberek rámutattak: az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a kénnek, melynek korábban a kalászosok esetében különösebb jelentőséget nem tulajdonítottak, nagyon is fontos szerepe van a növény fejlődésében, így a hozamban és a termés minőségében is. A kén fokozza a nitrogénfelvételét, javítja a biotikus és abiotikus stresszel szembeni ellenállóképességet.
Végül a Hyvido hibrid árpa programról esett szó, s egyebek közt elhangzott: a HyvidoTM hibrid őszi árpákat azon gazdálkodók figyelmébe ajánlják, akik a technológiai fegyelmet betartva, még nagyobb hozamot szeretnének elérni a területükön.
