Szeifert István gazdálkodóval beszélgettünk a szójatermelés előnyeiről és nehézségeiről, aki Vas megyében a 90-es évek óta foglalkozik szójával. Idén 40 hektáron termesztette, eredményei pedig magukért beszélnek, ő lett az I. Vasi Szójatermelési Verseny győztese. A verseny célja az, hogy a gazdálkodók körében nagyobb figyelmet kapjanak a legeredményesebb termesztési technológiák.

A családi gazdaság 200 hektáron gazdálkodik, és a szója már régóta a vetésforgó része, előveteménye szinte mindig a kukorica. "Évtizedek óta gazdálkodunk, korábban 2 évben kukoricát termesztettünk, a harmadikban pedig búza következett. Ezt már jó ideje felváltottuk a kukorica-szója-őszi búza vetésforgóra, és nem panaszkodunk a hozamokra. A búzának rendkívül jó előveteménye a szója a nitrogén-megkötő képesség miatt" – mondja Szeifert István.

Milyen technológia vált be a szójatermesztésben?

A kukorica betakarítása után alászántás következik, majd két lépésben simítják, hogy a lehető legegyenletesebb legyen a talaj. Ennek nagy jelentősége van a szója betakarításakor, mert így a legalsó hüvelyek sem maradnak a területen.

szója

Biztos és jövedelmező termésre a mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagokban gazdag, középkötött talajokon lehet számítani – Fotó: Envato

Összetett műtrágya alkalmazása után kombinátorozás, majd a vetés következik. A vetéshez tavasszal legalább 10 fokos talaj-hőmérsékletre van szükség. "Idén április 25. körül tudtunk vetni, nagyon nehezen melegedett fel a talaj" - mondja a gazdálkodó. "Az idei évben ES Mentor és ES Director fajtákat vetettünk, valamint Atacama fajtával is kísérleteztünk. Az ES Directorral egy 13 hektáros táblán 4,2 tonnás hektáronkénti eredményt értünk el".

Szeifert István elmondta, hogy tapasztalatai alapján az egyik legfontosabb kérdés a szója termésbiztonságának szempontjából a gyomirtás megfelelő elvégzése, a parlagfű például nagy károkat tud okozni. Gyomirtó alapkezelést nem, hanem a felülkezelést végeznek két lépcsőben: először imazamox hatóanyag és tifenszulfuron-metil hatóanyagtaralmú szerrel kezelik. A második lépésben, körülbelül 10 nappal később bentazon hatóanyagot alkalmaznak, illetve quizalofop-P-etil hatóanyag-tartalmú egyszikű gyomok elleni készítménnyel egészítik ki.

Idén növényvédelmi szempontból az atka okozott fejtörést, foltokban védekezni kellett ellene.

A betakarítás szeptember végén zajlott, és Rábához közel eső területeken a szárazság ellenére is jó eredmények születtek öntözési lehetőség nélkül is.

A családi gazdálkodó elmondta, hogy egyre komolyabban gondolkodnak ők is a precíziós technológiák alkalmazásának bővítésén: precíziós kijuttatásra alkalmas műtrágyaszórót szereztek be, és terveik között szerepel, hogy permetezőgépet is ilyen szempontok alapján fognak választani. Drónt pedig már alkalmaznak a felvételezésben.

Milyen előnyei vannak a szójatermesztésnek?

  • A betakarítás már szeptemberben megtörténik, így például az utána következő őszi búza talaj-előkészítésére és a vetésre elegendő idő marad.
  • A szója jó elővetemény: javítja a talajszerkezetet, az utána következő növénykultúrákban kisebb arányú gyomosodás valószínű.
  • Nitrogénakkumuláló tulajdonsága miatt kevesebb nitrogén-műtrágya szükséges a termesztéshez.
  • Kiváló nitrogén-ellátottságú talajt hagy maga után a következő kultúrához. "Az őszi búza állományok közül rögtön megmondható, hogy melyek kerültek szója után talajba. Gyorsan elbokrosodnak a növények, erős állományokkal várjuk a telet" - mondja Szeifert István. A szója a szükséges nitrogén-igényének körülbelül 40%-át a légköri nitrogén megkötésével fedezi.

A szója kiváló nitrogén-ellátottságú talajt hagy maga után a következő kultúrához – Fotó: Envato

Jó az ára! Bár hosszú távra jósolni nem szeretnénk, de október utolsó hetében az Agrárközgazdasági Intézet Gabona és ipari növények agrárpiaci jelentése szerint a szójabab termelői ára 217,2 ezer forint/tonna volt. Ez az árszint 66 %-kal magasabb az egy évvel korábbihoz képest. A full-fat szóját pedig (33 százalék fehérje-, 12 százalék olaj- és legfeljebb 12 százalék víztartalom) az előző évihez képest 49 százalékkal magasabb, 213,7 ezer forint/tonna (áfa és szállítási költség nélkül) áron értékesítették október végén.

Odafigyelést igényel

Természetesen a szójatermesztésnek is vannak buktatói:

  • Biztos és jövedelmező termésre a mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagokban gazdag, középkötött talajokon lehet számítani.
  • A gyakran hűvös tavaszi időjárás miatt nehéz megtalálni a megfelelő időpontot a vetéshez, melynek optimális esetben április közepe és május eleje között meg kell történnie.
  • Az elhibázott gyomirtás később nem orvosolható problémákat okoz.
  • Szakértelmet igényel a szója beoltása: a pillangósokra jellemző, így a szójára is, hogy szimbiózisban él a gyökerein megtelepedett, nitrogén megkötésére képes baktériumokkal. A szója esetében ez a Rhizobium Japonicum. A baktérium a megkötött nitrogént a növény számára gyorsan felvehető és hasznosítható formává alakítja át. Különböző típusú oltószerekkel lehet biztosítani azt, hogy a baktériumok megfelelő számban legyenek jelen. Az oltott vetőmag használata javíthatja a légköri nitrogén természetes megkötését.

A szójatermesztésről összességében elmondható, hogy a fehérje iránti igény jelentős mértékben megnőtt a világpiacon, ráadásul a szója körüli viták miatt a garantáltan GMO-mentes szója termesztésében van lehetőség. A szójabab iránti igény megugrásáról korábban ebben a cikkünkben írtunk.