A nak.hu jogszabályi összefoglalójában a földhasználat – mégpedig a haszonbérleti szerződés – esetén biztosított előjogot, azaz az előhaszonbérleti jogot mutatja be részletesen. Egyrészt a hatályos szabályok szerinti előhaszonbérletre jogosultak sorrendjét, másrészt, hogy az egyes jogosultak alatt pontosan milyen személyi kört értünk, és nekik milyen kritériumoknak kell megfelelniük.
Előhaszonbérletre jogosultak sorrendje
Forrás: NAK
Az első helyen rendelkezik előhaszonbérleti joggal - többek között - a volt haszonbérlő. Fontos, hogy kizárólag a volt haszonbérlőről van szó. Aki más, egyéb jogcímeken alapuló földhasználatra jogosult, mint pl. a szívességi földhasználó, őt nem illeti meg ez a státusz.
Tehát egyrészt volt haszonbérlőnek kell lenni, majd kettéválik a szabályozás aszerint, hogy földműves természetes személyről, vagy mezőgazdasági termelőszervezetről van szó.
A földműves természetes személynek helyben lakónak kell lennie vagy az életvitelszerű lakáshasználatának a helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen kell, hogy legyen, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
A volt haszonbérlő mezőgazdasági termelőszervezetnél ez úgy néz ki, hogy helybeli illetőségű vagy ha nem, akkor a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van – olvasható az összefoglalóban.
Szintén első helyen van előhaszonbérleti joga az állattartó telepet üzemeltető helyben lakó földművesnek vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetnek. Feltétel, hogy az állattartó telepnek legalább 3 éve üzemelnie kell.
Az állattartó telep és a bérelt föld elhelyezkedésére is van szabály: az a település, ahol a telep van és a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határai közti távolság közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km lehet, azonban a telep és a bérelt föld akár azonos településen is lehet, de legfeljebb 20 km-es távolságon belül kell lenniük a településeknek. Az állattartóval szemben támasztott követelmény, hogy helyben lakónak, illetve helybeli illetőségűnek kell lennie a haszonbérlet tárgyát képező föld településén. Ez azt jelenti, hogy az állattartó telep üzemeltetője – ha nem azonos településen van a telep és a lakóhelye/illetősége – akkor nem a telephely településén rendelkezik előhaszonbérleti joggal, hanem a saját lakóhelye szerinti településen, a mezőgazdasági termelőszervezet pedig ott, ahol helybeli illetőségűnek számít.
Természetesen a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása kell, hogy legyen és rendelkezni kell megfelelő állatsűrűséggel. 2019 óta az állattartók egyes művelési ágaknál csak az ahhoz rendelt állatfajok tartása esetén hivatkozhatnak előjogukra, továbbá, ha szántó művelési ágú földről van szó, még nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak is kell lenniük. Fontos, hogy ha az állattartó telep üzemeltetője előhaszonbérleti jogára hivatkozik, akkor egyértelműen meg kell jelölni, hogy a Földforgalmi tv. 46. § (3) bekezdés a) pont aa) vagy ab) alpontja alapján jogosult előhaszonbérletre – írja a nak.hu.
Az első helyen rendelkezik előhaszonbérleti joggal - többek között - a volt haszonbérlő – fotó: pixabay.com
Még mindig első az előhaszonbérlők sorrendjében az a helyben lakó földműves vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetet, akinek vagy amelynek a haszonbérlet célja oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása vagy ökológiai gazdálkodás folytatása, azzal a korlátozással, hogy ez csak szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén gyakorolható.
Ugyancsak első a helyben lakó földműves vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, ha a haszonbérlet célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása, ha kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú földről van szó, vagy szántónál, ha szaporítóanyag-előállításhoz szükséges terület biztosítását szolgálja a földhasználat megszerzése.
És végül, de nem utolsó sorban ugyancsak első helyen áll az a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezetet, aki vagy amely ún. öntözésfejlesztési beruházást hajtott végre úgy, hogy a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább fele részében a végrehajtott öntözésfejlesztési beruházás a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint még értékkel bír. Itt nem követelmény, hogy helyben lakó, vagy helybeli illetőségű legyen a jogosult, viszont az nem elegendő, hogy majd a jövőben öntözésfejlesztési beruházást tervez a területen, annak már meg megvalósult beruházásnak kell lennie és csak szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú földeknél jöhet szóba ezen előjog.
Mindezen első helyen jogosultak után - második helyen - következik a közös tulajdonban álló föld tulajdoni illetőségének (annak egy részének vagy az egésznek) harmadik személy javára történő haszonbérbe adásakor a tulajdonostárs. A tulajdonostárs földműves előhaszonbérleti joggyakorlása esetén nem követelmény, hogy a tulajdonostársi minősége legalább 3 éve fennálljon, azonban ennek a jogcímnek csak akkor van gyakorlati jelentősége, ha elfogadó jognyilatkozatot nyújt be a jogosult, mert alapesetben a tulajdonostársak többlethasználati megállapodás keretében használják egymás tulajdoni hányadát.
Ezek után úgy folytatódik a sorrend, hogy harmadik a helyben lakó szomszéd földműves, negyedik a helyben lakó földműves, ötödik a földműves, ha életvitelszerű lakáshasználatának a helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. És innentől kezdve már csak a mezőgazdasági termelőszervezetek jöhetnek szóba: hatodik a helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet szomszéd, hetedik a helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, nyolcadik mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van – olvasható a nak.hu cikkében.
Az előhaszonbérleti jogosultságok sem halmozhatók, nem az „nyer", aki minél több előjoggal bír, hanem akinek a legerősebb a jogosultsága – fotó: pixabay.com
Végül, hogy teljes legyen a kép szükséges tisztázni az egyes ún. földműves jogosulti csoport(ok)on belüli rangsor kérdését. Egyrészt arra a kérdésre kell választ adni, hogy hogyan áll föl a földműves jogosulti csoportokon belül a sorrend, másrészt, hogy melyek azok a csoportok, ahol lehet alkalmazni ezt a további rangsorolást, ha van két azonos helyen álló előhaszonbérletre jogosult.
Mivel az azonos földműves jogosulti csoporton belüli rangsorról van szó, csak a természetes személy földhasználó földművesek között lehet ily módon sorrendiséget megállapítani. A sorrend pedig úgy néz ki, hogy a csoporton belül, az egymás közti összehasonlításban első a családi mezőgazdasági társaság vagy őstermelők családi gazdaságának tagja, második a fiatal földműves és harmadik a pályakezdő gazdálkodó földműves – írja a nak.hu
Fontos ismerni az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjét – fotó: pixabay.com
Arra a kérdésre pedig, hogy melyek azok a földműves jogosulti csoportok, ahol lehet alkalmazni ezt a további rangsorolást, legegyszerűbb válasz az, hogy sorrendben az elsőtől az ötödik csoportig bezárólag van lehetőség ennek figyelembe vételére. Hangsúlyozzák, hogy itt csak az azonos földműves jogosulti csoportba tartozók közti különbségtételről van szó.
Csakúgy, mint az elővásárlási jognál itt is ki kell emelni, hogy az előhaszonbérleti jogosultságok sem halmozhatók, nem az „nyer”, aki minél több előjoggal bír, hanem akinek a legerősebb a jogosultsága, aki a rangsorban előrébb van, mint a másik.
A nak.hu cikkének megírásakor már beterjesztésre került az Országgyűlés elé az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, mely – többek között – a Földforgalmi törvényt is érinti. A törvényjavaslat elfogadása után a cikk frissülhet.
