Csávázószer

gergő07

2014. október 15., csütörtök 11:43

Előírások a rovarölő szerrel csávázott vetőmag pneumatikus géppel történő vetésére a méhek védelme érdekében Syngenta VETÉS ELŐTT: Rendszeresen ellenőrizze és tartsa karban, vetés előtt gondosan állítsa be a vetőgépet ! A csávázott vetőmag felülkezelése tilos, mert ez fokozza a leporlás kockázatát! A vetőmagos zsák alján esetlegesen felgyülemlő port ne töltse a vetőgépbe! A porral szennyezett vetőmag zsákot veszélyes hulladékként kell kezelni! VETÉS KÖZBEN: Meg kell akadályozni avetőmagról esetlegesen ledörzsölődő por elsodródását a szomszédos virágzó kultúrákat látogató méhek védelme érdekében! Direktvetés esetén, a táblán előforduló virágzó növényeket a vetés előtt el kell távolítani. Erős szélben ne vessen csávázott vetőmagot. A vetés során ügyeljen a vetőmag norma és a haladási sebesség betartására. Pneumatikus vetőgépek esetében a magokról esetlegesen ledörzsölődő portmegfelelő csővezetékkel (deflektorral) a talajfelszínre vagy a barázdába kell vezetni. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR DEFLEKTOR használata 2010-től KÖTELEZŐ a pneumatikus vetőgépekhez EU Bizottság 2010. április 28-i határozata szerint. Magyarországon 2010. októberétől a neonikotinoid hatóanyagú csávázó szer engedélyokiratok előírása szerint. Az EU Fenntarthatósági Irányelvének megfelelően 2012. decemberében közzétett Nemzeti Cselekvési Terv szerint. Válasz #3642 hozzászólásra

Perecke

2014. október 15., csütörtök 11:43

Hát igen,ha bekap egy belvize pl,akkor hiába a megelőzés. A topsinból meg dithanból,már amikor ezt használtam 1-1 kb ot fújtam / 10 mázsa magonként, relatíve kevés vízzel.Rovarölőt nem,a kézi rakás miatt.Hogy ez elég volt -e nem tudom ,ez volt az adag .De valószinűleg nem baj,ha erősebb,van még az a piros csávázószer,inkább az a megszokottabb,mint a topsin.És hát ez az egyszerűbb módszer,a másik macerásabb,de talán jobb is.Az áztatós.

Szabi.

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #294 hozzászólásra GOLYVÁSÜSZÖG Kórokozó: Ustilago maydis Ez az a kukorica betegség, amelyet szinte mindenki ismer, amely a legszembetűnőbb tüneteket produkálja a kukoricán. Teljesen közönséges betegség, ritkán teljes termésveszteséget is okozhat, de nem karantén betegség. Gazdanövény: Csak a kukorica A betegség előfordulása, fontossága: Ez a roppant közönséges kukorica betegség világszerte mindenütt előfordul, amerre kukoricát termesztenek. Képes kipusztítani a teljes növényt, teljes terméskiesést okozni, kisebb - nagyobb kártételével minden évben számolni kell. Kedveli a meleg, csapadékos körülményeket, mindazon által még a messzi északi vidékeken is jelen van. Tünetek, összetéveszthető betegségek, elváltozások: Golyvásüszög levélenA kórokozó a növény minden zöld, föld feletti részét megfertőzi. A megtámadott növényi részek tumorszerűen deformálódnak, felszínüket vékony, ezüstös hártya borítja. Az üszögös tumor belsejét sötétbarna üszögspórák tömege tölti ki. Később a membrán átszakad, a spórák kiszóródnak a szabadba. A kórokozó kimondott sebparazita, emiatt a legsérülékenyebb ( homokverés, hőtágulási mikrosérülések ) részeken, mint pl. a cső vége gyakorta jelentkezik. A betegség gyakorta jelentkezik Európában, ahol vele összetéveszthető betegség alig van. A másik üszögfaj, a rostosüszög ( Sorosporium holci-sorghi ) ugyanis meglehetősen ritka. A kórokozó életmódja: A kórokozó üszögspóraként telel át a talajban, avagy a vetőmagon. A spórák könnyebbek a víznél. Csapadék után ezért felúsznak a tócsák felszínére, majd csírázni kezdenek. A legelső folyamathoz cseppfolyós víz, utána pedig meleg szükséges. A csírázás során kialakuló micéliumok egyesüléséből már fertőzőképes, dikariotikus micélium alakul ki. Ezekből alakulnak ki a fertőzést ténylegesen véghezvivő sarjsejtek, sporídiumok. Ezek fertőzik meg a kukorica növényt. A fertőzéshez ismét cseppfolyós vízre van szükség, valamint sebekre, sérülésekre. Ez a jellegzetes váltakozása a nedves és meleg periódusoknak nagyon fontos a kórokozó számára. A kórokozó által igényelt sebek lehetnek egészen mikroszkopikus méretűek is ( homokverés, hőségsebek,� ). A golyvásüszög obligát parazita, csak élő növényen képes fennmaradni. A fertőzés után pár napon belül a gomba üszögspórák tömegét kezdi el fejleszteni. Ez a ciklus egy vegetáció során sokszor ismétlődhet. Védekezés: A golyvásüszög egyike a legveszedelmesebb kukorica betegségeknek. Ezáltal a rezisztencia nemesítésnek is nagy hagyományai vannak, bár teljességgel rezisztens fajta nincs ez ellen a betegség ellen. Ugyanakkor se szeri se száma a többé kevésbé jó rezisztenciával rendelkező fajtáknak, hibrideknek, melyek az EU területén már régóta termesztésben vannak. A golyvásüszög elleni rezisztencia minden esetben a Leíró Fajtajegyzékben, illetve egyes EU tagállamokban az Ajánlati Fajtalistán fel van tüntetve. A vetésváltásos kukoricatermesztés mindenképpen előnyösebb, mint a monokultúra, mivel kisebb a fertőző anyag mennyisége, ugyanakkor önmagában nem csökkenti számottevően a fertőzöttség mértékét. A jó talajművelés és melioráció szintén hatásos lehet. A homokverés megakadályozása nagy biztonsággal csökkenti a sebzések mennyiségét, ezáltal pedig a fertőzés mértékét is. A fiatal csíranövénykék 2 - 3 leveles korig a fuzáriumos szártőkorhadás ellen is ajánlott csávázószerekkel eredményesen megvédhetők a betegséggel szemben. Ez azért is fontos, mert az ilyen korai fertőzés biztosan elpusztítja a fiatal növényt még termésképzés előtt. Nagyon fontos: permetező szerekkel lehetetlen a golyvásüszög ellen védekezni!

gazda001

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #1093 hozzászólásra ? nincs tapasztalatom, lehet igaz, de szetm a csávázó szer hatása nem megy el, lehet nem is volt rovar ellen csávázva, nem mindegyik van. A szárazság akkor tesz kárt ha kap egy kicsi nedvességet megpatanik a csíra és elfogy a víz akkor télleg gáz van. De nem tudom lehet nics igazam, csak találgatok én is

ARES-826

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #4266 hozzászólásra Betonkeverőbe be a magot és rá a csávázószert amit előtte vízzel keversz!!!