erdészeti talajmaró

Hasznos és fontos információk az erdészeti talajmarókkal kapcsolatban az Agroinformon

Kapcsolódó címkék: aprítógép, erdészet, fafeldolgozás, fahasító gép, faprés, földművelés, talajlazító, talajmaró, talajművelés, talajvédelem,

Hozzászólások

  • Fekete rendszám - piros rendszám » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Brumi0

    Sziasztok Na ezeket a jogszabályokat aki betartya az nem a földeken dolgozik. Mezőgazdasági gépekkel a közutakon Mezőgazdasági gépekkel a közutakon A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól. Tájékoztató A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól. A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló - többször módosított [36/2004. (IV.1), 77/2005. (IX.1.) FVM rendelet] - 83/2003. (VII.16.) FVM rendelet a gépkezelői jogosítvány igénylésének és kiadásának feltételeit, továbbá az eljárás rendjét szabályozza. A rendelet végrehajtásának elősegítésére a fontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaljuk össze. A rendelet kiadásának előzményei és indoka A munkavédelemről szóló törvény (Mvt) alapján, a veszélyes tevékenységekre (technológiákra) vonatkozóan az illetékes miniszter határozza meg az ágazaton belül végzett biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés személyi, tárgyi és szervezési követelményeit. A törvény végrehajtása érdekében került sor az agrár ágazatban a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat és az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kidolgozására és közzétételére. (Előbbi a 16/2001. (III. 3.) FVM, utóbbi a 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelettel került kiadásra.) A szabályzatokkal összhangban bevezetésre kerülő gépkezelői jogosítvány a meghatározott erő- és munkagépek esetében annak tanúsítására szolgál, hogy a gép kezelője elsajátította a géppel végzendő munkák szakmai és munkavédelmi ismereteit, képes a munka- és környezetvédelmi előírások betartásával ellátni munkaköri feladatait. A gépkezelői jogosítványt a munkavégzés során a gép kezelőjének magánál kell tartania, és ellenőrzés esetén azt be kell mutatnia. A rendelet hatálya A rendelet a munkavédelemről szóló törvényben foglalt felhatalmazás alapján került kiadásra, így hatálya az Mvt 87. § 9. pontja szerint a szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenységekre, illetve az e tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint ezen tevékenységeket és szolgáltatásokat végző munkavállalókra terjed ki. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. (Mvt. 87. § 9. pont.) Ennek értelmében a rendelet hatálya - a gépkezelői jogosítvány beszerzésének kötelezettsége - nem terjed ki a családi gazdaságban munkavégzést folytató gazdálkodóra, a segítő családtagra. A gépkezelői jogosultság A rendelet meghatározza a gépkezelői jogosultsághoz adott gép esetében előírt szakképesítéseket. A rendelet 1. számú melléklete "b" oszlopa tartalmazza a gép megnevezését, "d" oszlopa pedig az adott gépre előírt szakképesítést a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint. A rendelet 1. számú melléklete "f" oszlopában az adott gépnél felsorolt képesítések szakmai vizsgái tartalmazzák a szükséges gépkezelői vizsga anyagát is, ezért az ilyen képesítéssel rendelkezők is igényelhetnek gépkezelői jogosítványt. Gépkezelői jogosultsággal azonban az is rendelkezhet, aki a jogosítvány kiadásához szükséges szakmai végzettségét korábban szerezte meg, feltéve, hogy olyan képzésben vett részt, amelynek keretében az adott géppel végzendő munkákhoz szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátította. Ennek megfelelően a rendeletben előírt szakképesítés jogelődjének minősülő végzettséggel rendelkezők igényelhetik a gépkezelői jogosítványt. Például: traktor esetében az előírt 31 6280 10 OKJ számú Mezőgazdasági gépkezelő (Traktor) szakképesítés mellett az a szakmai végzettség, képesítés felel meg a gépkezelői jogosítvány igényléséhez, amely esetében a tananyag és az állami vizsgabizottság előtt tett vizsga része volt az erő- és munkagép együttessel végzendő munkák elmélete és gyakorlata, valamint a mezőgazdasági szakmai, egészségügyi és munkavédelmi ismeretek is. Ebbe a kategóriába tartozik a korábban hatályos Országos Képzési Jegyzék szerinti Traktorvezető (Mezőgazdasági gépkezelő) szakképesítés (26 1 8311 04 90 12 vagy 31 6280 09 azonosító számmal), továbbá pl.: a 7/1974. (II. 17.) MÉM rendelettel kiadott, az Állami érvényű bizonyítványt adó betanított munkásképzés munkaköri jegyzéke szerinti "21" számú traktorvezető képesítés, illetve a 13/1970. (V. 9.) MÉM sz. rendelettel kiadott jegyzék szerinti "1" számú traktorvezető képesítés. A mezőgazdasági vontató vezetésére felkészítő és gépjárművezetői vizsgával záruló képzés önmagában nem felel meg a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzatban előírtaknak, így annak alapján a mezőgazdasági gépkezelői jogosítvány nem adható ki. A gépkezelői jogosítvánnyal nem, de a mezőgazdasági vontató vezetésére vezetői engedéllyel rendelkező személy a közúti közlekedésben részt vehet (pl.: pótkocsival terményszállítást végezhet), de mezőgazdasági munkát (pl.: szántást) már nem végezhet. A gépkezelői jogosítvány ugyanakkor nem jogosít jármű vezetésére, azaz nem helyettesíti pl.: a traktor (mezőgazdasági vontató) vezetői engedélyt. A gépkezelői jogosítvány igénylése A gépkezelői jogosítványt a jogosultak számára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Képzési és Szaktanácsadási Intézete állítja ki. A rendelet értelmében a jogosítvány kiállítását és kiadását az Intézettől levélben kell kérelmezni. (Cím: 1223 Budapest, Park utca 2.) A kérelemhez mellékelni kell: a) a kitöltött ADATLAP-ot, b) a jogosultságot igazoló bizonyítvány, oklevél hiteles másolatát, c) 1 db egy évnél nem régebbi fényképet (3 x 4 cm, hátoldalán: név, lakcím), d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentumot (a feladóvevényt vagy annak olvasható másolatát) Az ADATLAP, valamint az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló készpénzátutalási megbízás (azaz befizetési csekk) kérhető közvetlenül az Intézettől. Az ADATLAP másolható és letölthető a következő Internet címről is: www.kszi.hu, A jogosítvány kiállításáért 2.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melyet készpénzátutalási megbízással az Intézet javára, a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01743276 számlaszámra kell befizetni. Csoportos kérelem benyújtása esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a csoportos kérelmet beküldő egy összegben utalja át az előző bekezdésben megjelölt számlaszámra. A kérelem elutasítása, illetve az eljárás megszüntetése esetén az igénylő részére a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a kerül visszafizetésre. A rendelet lehetővé teszi, hogy azok számára, akik a gépkezelői jogosultsághoz szükséges szakképzettséget a jövőben szerzik meg, a gépkezelői jogosítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény igénylelje. A rendelet lehetőséget ad továbbá arra is, hogy - megfelelő szakképzettség birtokában - az igénylő a gépkezelői jogosítvány kiállítását egyidejűleg több gép kezelésére vonatkozóan kérje. Ebben az esetben is csak egy ADATLAP kitöltésére van szükség és az igazgatási szolgáltatási díjat is csak egyszer kell befizetni. Az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete a kiállított jogosítványt postai úton juttatja el a tulajdonosához. A gépkezelői jogosítvány érvényessége A gépkezelői jogosítvány érvényességéhez szükséges a foglakozásra, illetve munkakörre előírt munkaköri orvosi alkalmassági vélemény "alkalmas" bejegyzése. Az érvényességhez szükséges továbbá, hogy a tulajdonos a gépkezelői jogosítványt aláírja, amellyel egyúttal az aláírásra szánt mező fölött elhelyezett szövegrészben előírtak tudomásul vételét igazolja. A korábbi években kiadott gépkezelői jogosítványok érvényessége A rendelet a korábbi években egyes szakmai vizsgát szervező intézmények által - jellemzően motorfűrész, illetve közelítő-gép kezelésére - kiállított gépkezelői jogosítványok használatára átmeneti időre lehetőséget nyújt. Ezen gépkezelői jogosítványok 2006. szeptember 1-ig érvényben maradnak és használhatók a gépkezelői jogosultság igazolására Kapcsolódó letöltések Az igénylőlap innen tölthető le! Cikk megjelenése: 2004-09-03 Utolsó módosítás időpontja: 2008-01-09 Forrás: FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Aratás csak tűzvédelmi szemle után! Hamarosan ismét elérkezik a kalászos gabonafélék betakarítási ideje. A mezőgazdaság tűzvédelmi jogszabályi, így kötelező előírásai közül számos tétel megváltozott, mely vonatkozik a betakarításra és az ahhoz kapcsolódó munkálatokra. A nyári betakarítási munkákban dolgozó erő- és munkagépek tulajdonosainak a gépek tűzvédelmi felülvizsgálatát (a gépek szemléjét) el kell végezni. A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat a következőképpen rendelkezik: A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni. Az aratás időszakában a mezőgazdasági vállalkozók a tűzoltó-parancsnokságok részéről tűzvédelmi ellenőrzésekre számíthatnak. Tájékoztató a nyári betakarítási munkák tűzvédelmi előírásairól Kombájnok tűzvédelme: ˇ a kezdődő tüzek oltására kitűnő a kézi tűzoltó készülék, amelynek utolsó felülvizsgálati időpontjának féléven belülinek kell lennie. A kombájn védelmére ezért kötelező a 6 kg-os A, B, C porraloltó tűzoltó készülék elhelyezése. A kisebb tűz eloltásával akár több millió forint tűzkár is elkerülhető. ˇ földelőlánc (hatékony földelővezeték) a súrlódásból adódó statikus feltöltődés ellen védelmet biztosítja, ezért fontos a megléte és a megfelelő hosszúsága. ˇ a kipufogódob nem lehet lukas, csatlakozása a motorhoz megfelelően kell lennie, nehogy kipattanjon véletlenül is szikra. ˇ akkumulátor csatlakozó saruinak karbantartása szintén a szikraképződés miatt fontos. ˇ Az akkumulátort le kell fedni legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető védő-burkolattal (gumiszőnyeg, kemény műanyag stb.), és megfelelően kell rögzíteni. ˇ a vezetőfülke alatti területen a hidraulikaolaj folyását, szivárgását meg kell akadályozni, hiszen tűz esetén a továbbterjedést nagyban elősegítheti. ˇ a zárt üzemanyag ellátó rendszernél a szivárgások, a gázolaj csepegése nem megengedhető, ilyen hiányosságot azonnal fel kell számolni. ˇ motorteret olajsártól, portól, léhától rendszeresen meg kell tisztítani. Traktorok tűzvédelme: ˇ itt is kötelező a kézi tűzoltó készülék rendszeresítése, hasonlóan mint a kombájnoknál. ˇ a kipufogódob megfelelő műszaki állapota a szikrázás megszüntetése miatt szintén előírás. ˇ a traktor oldalára kihelyezett nagyobb méretű akkumulátor tetejének tökéletes elszigete-lése védőburkolattal (pl. gumiszőnyeg), és annak megfelelő rögzítése szükséges. ˇ motorteret olajsártól, portól, rendszeresen meg kell tisztítani. Aratás tűzvédelmi előírásai: ˇ kombájnt a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal tölteni TILOS! ˇ Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni. A vasút és közút mentén az aratást követően legalább három méter széles védőszántást kell al-kalmazni. ˇ munkaszünet idejére a kombájnt a gabonatáblától, tarlótól és kazaltól legalább 15 m távolságra szabad leállítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor 3,0 méter védőszántást kell készíteni. ˇ erő- és munkagépet, valamint kombájnt a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, más munkát nem végezhet. ˇ olyan javítást, karbantartást, amely nyílt láng használatával, vagy üzemanyag elfolyással jár, a gabonatáblán (tarlón) nem végezhető el. ˇ gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő. és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, és vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. A betakarítási munkálatok biztonságosabb elvégzése érdekében a fent felsorolt kötelezettségek betartására hívjuk fel mindenkinek a figyelmét! Bevált a piros rendszámtábla Az önjáró mezőgazdasági gépek és a hozzájuk kapcsolt futóművel ellátott eszközök műszaki alkalmasságát a Közlekedési Felügyelet szakemberei jól szervezett kistérségi vizsgáztatási akciók keretében végzik. Az idei évben ezt előre kijelölt helyszíneken, megfelelő lebonyolítás mellett – műszaki felszereltséggel rendelkező gépudvarokban – lehetett megoldani, majd a géptulajdonosok a műszaki alkalmasságot igazoló bizonyítványokkal felkereshették az okmányirodákat. A forgalomba helyezési kérelem kitöltésekor eldönthették, hogy a műszaki bevizsgálást követően igénylik-e a meglehetősen hosszú időtartamra szóló – ebből eredően a gazdák szempontjából kényelmes – ún. piros rendszámot. Ez öt évre érvényes, amelynek letelte után kötelesek ismét megjelenni a műszaki felülvizsgálaton. A másik lehetőség, hogy fél évre igénybe veszik az ún. E-rendszámot, mivel a múlt évtől ezt egy BM-rendelet szintén műszaki vizsgához kötötte. (Korábban ez műszaki felülvizsgálat nélkül is kiváltható volt.) – A mezőgazdaságban tevékenykedők számára kétségtelenül a piros rendszám igénybevétele látszik célszerűbbnek, és ennek alkalmazása már egyre jellemzőbb – mondja Bánki Tibor. Természetesen az ún. „túlméretes” járművek esetében – amelyek közül jó néhány a mezőgazdaságban is dolgozik – továbbra is érvényben vannak azok a közúti közlekedésre vonatkozó szigorú előírások, amelyek betartásától nem lehet eltekinteni. Az útvonalengedély és a túlméretes járművek vonulásának biztosítása elemi érdek a közlekedésbiztonság szempontjából, még akkor is, ha meglehetősen költséges módon lehet ezt betartani. Az 5/1990 és a 35/2000 BM-rendeletek minden tekintetben útmutatást adnak, ezek áttanulmányozását csak javasolni lehet a közutakon mezőgazdasági gépekkel felvonulók számára. Ideiglenes M betűjelű, zöld rendszámtábla a mezőgazdaságban A lassú járművekre vonatkozó eltérő szabályok A területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját is. * nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja. Személyszállítást lassú járművel csak abban az esetben szabad végezni, ha a területi közlekedési felügyelet azt engedélyezte. * személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása, Lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetes engedély szükséges. Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át. A BM rendelet szerint lassú járművel, illetve annak pótkocsijával közúti forgalomba akkor lehet részt venni, ha azt * nyilvántartásba vették, * igazoló lappal - rendelkezik, * törzskönyvvel látták el, és * érvényes rendszámtáblája van. A lassú jármű rendszámtáblája fehér alapon piros karaktereket tartalmaz. A rendszám kombinációja megegyezik az általános rendszámtáblával, vagyis három betűből és három számjegyből áll. A lassú járművel vontatott pótkocsi szintén a fentiekben leírt eltérő színű rendszámtáblát kap. A rendszám elvesztése, megrongálódása esetén az eljárás megegyezik a rendszámtáblára vonatkozó általános szabályokkal. Igény esetén egyéni illetve egyedi rendszám is engedélyezhető. A lassú jármű a többi járműre kiadott állandó forgalmi engedéllyel rendelkezik, melyen az "Igazoló lap" minőséget a hivatalos feljegyzések rovatba kell feltüntetni. A lassú jármű első forgalomba helyezésekor az előzetes eredetiség ellenőrzési eljárás a gépjárműveknél megszokott módon kell hogy történjen. Import esetén a külföldi forgalmi engedélyt, (harmadik országból származó import) vámokmányokat és számlát is meg kell követelni. Gyakori, hogy a lassú jármű más gépjárműből kerül kialakításra. Ilyenkor meg kell követelni a közlekedési hatóság által kiadott átalakítási, vagy összeépítési engedélyt. A jármű gyártmányaként a közlekedési felügyelet az "Egyedi" kifejezést tünteti fel. Az "Egyedi" lassú járműre vonatkozó speciális adatokat (pl. gumiabroncs mérete) a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába kell feltüntetni. A lassú járműhöz tartozó forgalmi engedély elvesztése, megrongálódása esetén a másodlat kiadását az általános szabályoknak megfelelően kell elvégezni. A már nyilvántartásba vett lassú jármű esetén a számítógépes gépjármű nyilvántartás adatainak felhasználásával kell a pótlást elvégezni, ennek hiányában az eljárás a közlekedési felügyelet által kiállított igazolás alapján történhet. 2005. június 30-án hatályba lépett BM rendelet módosítás az alábbiakat szabályozza: A lassú járművek egy konkrétan meghatározott körére kiterjedően zöld színű M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtábla adható. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla nem a járműhöz kötődik, hanem a jármű üzembentartójához, aki (amely) az engedélyezési eljárást követően jogot szerez arra, hogy az általa üzemeltetett járműre (járművekre) a kiadott rendszámot felszerelhesse a közúti forgalomban való részvétel céljából. Az érintett járművek köre: * a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők); * a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek; * a magajáró permetezőgépek; * a speciális magajáró eszközhordozó alvázak; * a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, * amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg. Engedélyezési eljárás: Feltételek: * a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolás (regisztrációs szám), * a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés igazolása, * az ügyfél nyilatkozata a felvenni kívánt ideiglenes rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, azok gyártmányára, típusára és egyedi azonosító adataira (alvázszám) vonatkozóan, * az ügyfél nyilatkozata az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton használni kívánt mezőgazdasági erőgép(ek) biztonságos és szabályos közlekedésre való alkalmasságáról Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla jogosítottja köteles a közúti forgalomban részvételkor a mezőgazdasági erőgépen a rendszámtáblát jól látható módon elhelyezni, valamint az indítási napló rovatait tényszerűen kitölteni. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás fennállását. Az M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtáblához ideiglenes forgalomban tartási engedélyt ad ki a közlekedési igazgatási hatóság, mely a kiállításától számított három évig érvényes. A közlekedési igazgatási hatóság az indítási naplóba, annak hitelesítésével egyidejűleg bejegyzi az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával használni kívánt járművek fajtáját, gyártmányát, típusát, egyedi azonosító jelét (alvázszámát). A forgalomban tartási engedély érvényességi ideje - új rendszámtábla kiadása nélkül - három évente cserével hosszabbítható a rendszámtábla használatára való jogosultság fennállásának igazolásával egyidejűleg. Fontos, hogy az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát csak az indítási naplóban bejegyzett járműre lehet felszerelni Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala www.nyilvantarto.hu "A mezőgazdasági vontatmánnyal a közúti forgalomban hatósági engedély és jelzés, illetve ideiglenes forgalomban tartási engedély nélkül lehet részt venni. Mezőgazdasági vontatmány az olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközök szállítását kivéve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel vagy mezőgazdasági erőgéppel vontatnak." Kamionstop tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a) pontjának 14. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden olyan magyar vagy külföldi hatósági jelzéssel ellátott tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényre (a továbbiakban együtt: tehergépkocsi), amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja. 2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó tehergépkocsival az ország közútjain a) július 1-jétől augusztus 31-éig aa) szombaton - amennyiben az nem munkanap -15 órától vasárnap 22 óráig, ab) munkaszüneti napokon a megelőző nap 22 órától a munkaszüneti nap 22 óráig, b) szeptember 1-jétől június 30-áig a megelőző nap 22 órától vasárnap és munkaszüneti napokon 22 óráig közlekedni nem szabad. (2) Ha a munkaszüneti nap az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időszakon belül szombat vagy vasárnap előtti, vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időszakon belül vasárnap előtti napra esik, a forgalomkorlátozást a korlátozott időszak első nap 8 órától az utolsó nap 22 óráig időben folyamatosan, megszakítás nélkül kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a november 4-e és március 1-je közötti időszakban a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, nemzetközi forgalomban közlekedő tehergépkocsira. 3. § (1) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) veszélyhelyzetben a 2. § rendelkezéseinek végrehajtását meghatározott időtartamra - a környezetvédelemért felelős miniszter véleményének figyelembevételével - felfüggesztheti. (2) A miniszter a felfüggesztésre vonatkozó döntést az elektronikus média útján hozza az érdekeltek tudomására. 4. § (1) A 2. § (1) bekezdésében foglalt tilalom alól az üzemben tartó 1. mellékletnek megfelelő kérelmére a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott esetekben - a tehergépkocsi üzemben tartójának székhelye szerint illetékes környezetvédelemi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség egyidejű tájékoztatása mellett -, meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy naptári évre a 2. mellékletben meghatározott tartalmú engedély kiadásával, a legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású tehergépkocsira - a 3. mellékletben megjelölt útvonalak kivételével - felmentést ad. A teljes naptári évre (január 1-jétől december 31-éig) vonatkozó felmentések iránti kérelmet legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1-jéig kell benyújtani. (2) Felmentés más közlekedési eszközzel nem végezhető olyan szállítások esetén adható, amelyek a) termelési és kereskedelmi ellátó rendszerek folyamatos áruellátásában jelentkező zavarok elhárítását szolgálják, b) a folyamatos üzemű termelési technológiák alkalmazása során felmerülő zavar elhárítását szolgálják, vagy c) egyedi jellegű, különleges szervezést igényelnek. 5. § A 2. §-ban meghatározott közlekedési korlátozás nem vonatkozik: a) a Magyar Honvédség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a tűz-, polgári és katasztrófavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség szervezete, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által üzemben tartott, b) az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti közúti árufuvarozás meghatározott feltételeinek kialakításáról és a kombinált fuvarozás elősegítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről rendelkező törvényben meghatározott kombinált áruszállítást ba) az átrakó állomás (kombiterminál) és a le-, illetve felrakóhely között, vagy bb) a határátkelőhelyhez legközelebb lévő átrakó állomás és határátkelőhely között végző, c) a katasztrófa- és vízkárelhárítást, -megelőzést, valamint segítségnyújtást végző, d) a műszaki, baleseti és rakománymentést végző, e) a humanitárius szervezet kezdeményezése alapján humanitárius jellegűként kezelt küldemények szállítását végző, f) a kizárólag friss virágrakományt vagy élő növényekből álló rakományt szállító, g) a postai levelek, csomagok és újságok szállítását végző, h) a kommunális feladatot ellátó (ideértve a településtisztasági szolgáltatásokhoz, települési hulladékok kezeléséhez, köztisztasági tevékenységhez, valamint közüzemi hibaelhárításhoz használt), i) a forgalmazásra és fogyasztásra szánt folyékony vagy gáznemű üzemanyagok és tüzelőanyagok szállítását végző, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, j) az út-, vasút- vagy közműépítéshez, illetve az út, vasút vagy közmű fenntartásához, javításához vagy tisztításához használt, k) a terménybetakarításhoz kapcsolódó áruszállításhoz, takarmányszállításhoz, mezőgazdasági munkagép vagy lassú jármű áttelepítéséhez használt, l) az élő állatot, friss tejet, tejterméket, friss és fagyasztott húst és hústerméket, friss pékárut, gyorsan romló élelmiszert, tojást, friss zöldséget (árut) szállító és az ilyen szállítási célból üresen közlekedő, m) az államhatár és a közlekedési hatóság által erre a célra kijelölt legközelebbi parkoló között közlekedő, n) az államhatártól a magyarországi telephelyig, első lerakóhelyig - a 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban - közlekedő, o) a kulturális, gazdasági és sportrendezvényekhez berendezések és állatok szállításához használt (ideértve a rádió, televízió és a külső filmfelvételekkel összefüggő szállításokat is), p) a lakossági költöztetéshez használt, q) a vasút-, hajóállomás és repülőtéri el- és felfuvarozást (a feladó, illetve fogadó cég telephelyétől legközelebb eső állomás viszonylatában) végző, a korlátozás ideje alatt érkező, illetőleg továbbításra kerülő árut szállító, r) a vontatmány nélkül közlekedő, 7,5 tonnát meg nem haladó saját tömegű nyerges vontató kialakítású, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, s) a közút kezelője által a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésére kiadott hozzájárulás alapján a 2. § (1) bekezdésében meghatározott időszakban közlekedő olyan tehergépkocsira, amely - az a), c) és d) pontban foglalt tehergépkocsi kivételével - a 3. mellékletben megjelölt útvonalak igénybevétele nélkül közlekedik. 6. § A tehergépkocsi vezetője a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyt, b) a felmentés okát tartalmazó iratot, c) az 5. § e), g) ,j), o) vagy q) pontjában meghatározott szállítás esetén a megbízó vagy a szállító által a 4. melléklet szerinti tartalommal kiállított nyilatkozatot menetokmányként köteles magánál tartani és azt az ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatni. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, azzal, hogy 2008. augusztus 31-ig a korlátozás időszakának megállapítására a 2. § (1) bekezdésétől eltérően a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet e rendelet kihirdetésének napján hatályos 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet. 1. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez A közlekedési korlátozás alóli felmentési kérelem tartalma: a) a kérelmező neve, címe, b) a szállítani kívánt áru megnevezése, c) a kérelem részletes indokolása, d) a szállításhoz szükséges tehergépkocsik számának indokolása, e) a szállítás tervezett időpontja (csak eseti felmentés esetében), f) a szállítás tervezett útvonala, g) a szállító tehergépkocsik üzemben tartójának neve, címe, h) a szállító tehergépkocsik gyártmánya, típusa, felépítmény kialakítása, forgalmi rendszáma, i) a kérelmező aláírása, bélyegzője. 2. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez .................... sorszám Nemzeti Közlekedési Hatóság Engedély a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott közlekedési korlátozás alóli felmentésre 1. A tehergépkocsi üzemben tartójának neve és címe: 2. A tehergépkocsi rendszáma, gyártmánya és típusa: 3. A tevékenység vagy a szállított áru megnevezése: 4. Az engedély érvényességének időtartama: 5. Egyéb feltételek: Budapest, .......... év .......... hó ..... nap Nemzeti Közlekedési Hatóság 1. Az engedély másra át nem ruházható. 2. Az eredeti engedélyt a gépjármű vezetője köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult hatóságok részére felmutatni. 3. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez A nyári korlátozási időszak alatt a 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsival (július 1-jétől augusztus 31-éig) nem vehetők igénybe a következő útvonalak: a) M7 autópálya teljes hosszában, b) 2. sz. főút Budapesttől Parassapusztáig, c) 2/A autóút teljes hosszában, d) 6. sz. főút Dunaújváros és Budapest között, e) 7. sz. főút, f) 10. sz. főút Dorog és Budapest között, g) 11. sz. főút Esztergom és Budapest között, h) 12. sz. főút teljes hosszában, i) 1201. j. út teljes hosszában, j) 51. sz. főút az 510. sz. főúttal alkotott csomópontja és Dömsöd között, k) 71. sz. főút teljes hosszában, l) 76. sz. főút 71. és 7. sz. főutakkal alkotott csomópontok között és Zalaapáti és a 71. sz. főút között, m) 55. sz. főút Alsónyék és Baja között, n) 82. sz. főút 8. sz. főúttól Veszprémvarsányig, o) 84. sz. főút Sümegtől a 71. sz. főútig, p) 33. sz. főút Dormándtól Debrecenig, q) 86. sz. főút Jánossomorja és Nemesbőd között, Körmend és Zalabaksa között, r) 37. sz. főút Miskolc és Sátoraljaújhely között, s) 38. sz. főút 37. sz. főúttal alkotott csomópontja és Rakamaz között. 4. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez .................... sorszám Megbízó/Szállító: ...................................................................................... Nyilatkozat a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott közlekedési korlátozás alóli mentességről 1. A mentesség igénybevételére a rendelet 5. § e), g), j), o), q) pontjában* meghatározott szállítás alapján kerül sor. 2. A tehergépkocsi üzemben tartójának neve és címe: ............................................................ 3. A tehergépkocsi rendszáma, gyártmánya és típusa: ................................................................ 4. A tevékenység vagy a szállított áru megnevezése: .................................................................. 5. A szállítás megkezdése: ............... év ............... hónap ............... nap ...... óra 6. A szállítás befejezése: ............... év ............... hónap ...............nap ...... óra 7. Megjegyzések: ................................................................................................................ 8. A kiállítás helye és dátuma: ............................................. ................................................ a nyilatkozó cégszerű aláírása * A megfelelő pontot aláhúzással kell megjelölni. 1. A nyilatkozat másra át nem ruházható. 2. A nyilatkozatot a gépjármű vezetője köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult hatóság részére felmutatni. Forrás: NetJogtár Külföldről származó traktorok, lassú járművek forgalomba helyezésének feltételei Az EU-tagországokból történő behozatal esetén 2004. május 1-től olyan traktorok, munkagépek helyezhetők forgalomba Magyarországon, amelyek az EU tagállamaiban 1996. október 1. napját követően új járműként álltak forgalomba, rendelkeznek külföldi forgalmi engedéllyel, illetve érvényes külföldi műszaki vizsgával. Az említett feltételek teljesülése esetén egyedi forgalomba helyezési eljárást követően kaphatnak hazánkban forgalmi engedélyt és rendszámot. Ha az adott jármű nem rendelkezik külföldi forgalmi engedéllyel, mivel nem helyezték forgalomba EU-tagállamban, akkor a jármű hajtómotorjának igazoltan teljesítenie kell az ENSZ-EGB 96. 01 vagy 77/537*2000/25 EK vagy 97/68*2001/63 EK előírásokat (emissziós megfelelőség), esetleg az EURO III-as emissziós szintet. (Ezek egymással egyenértékű előírások.) EU-n kívüli országból történő járművek behozatala esetén (pl. Svájc) ugyanezen feltételeknek kell megfelelni! Ha a járművön nem található utalás az emissziós kibocsátás mértékére, akkor a forgalomba helyezéshez a gyártó vagy a vezérképviselet ilyen tartalmú igazolása szükséges! Amit a műszaki felülvizsgálat alkalmával a hatóság ellenőriz: • világító berendezések (helyzetjelző, tompított, irányjelző, féklámpa) • rögzítő fék • járművön előre vagy hátra túlnyúló alkatrészek széleinek megjelölése (piros-fehér sávozás, fényvisszaverők, jelzőlámpák). A járműveket az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM-rendeletben meghatározott időközönként műszaki vizsgára kell állítani! Megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Alapvető rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) megkülönböztető fényjelzést és hangjelzést adó készülék (a továbbiakban: megkülönböztető jelzést adó készülék): a gépjárműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil), villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó berendezés, és a sziréna, vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés, b) figyelmeztető jelzést adó készülék: a járműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil) villogó sárga fényjelzést adó berendezés, c) közérdekű feladat: az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme. 2. § (1) A gépjárműre megkülönböztető jelzést adó készüléket, valamint a járműre figyelmeztető jelzést adó készüléket - a 3. §-ban és a 9. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak az erre feljogosító, érvényes hatósági engedély birtokában lehet felszerelni, felhelyezni (a továbbiakban: felszerelni). (2) A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a 4. § (1) bekezdésben felsorolt szervezetek igényelhetnek, az általuk üzemben tartott azon gépjárművekre, amelyekkel az 1. § c) pontjában foglalt közérdekű feladatokat ellátják. A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése 3. § (1) Nem kell hatósági engedély a megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez a) az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek sürgősségi betegellátást végző gépjárműveire, b) a hivatásos önkormányzati, az önkéntes tűzoltóság, a Rendőrség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szolgálatának, valamint a Határőrség határrendészeti és bevetési szerveinek közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített (vonuló) gépjárműveire, c) a rendőrség külön jogszabályban meghatározott védett személyek szállítására rendszeresített gépjárműveire, d) a katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnöke hivatali gépjárművére, e) a katasztrófaveszély esetén, illetve katasztrófahelyzetben a KKB elnöke által kijelölt szervezetek azon gépjárműveire, amelyeket a meghatározott feladat ellátására közvetlenül használnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül nem kell hatósági engedély a megkülönböztető fényjelzést adó készülék felszereléséhez, a védett személyeket szállító és azt kísérő, zárt csoportban közlekedő (közrefogott) gépjárművekre. Az e feladatra is rendszeresen használt gépjárművekben a megkülönböztető fényjelzést adó készülék engedély nélkül tárolható. 4. § (1) Megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakon kívül sürgősségi vér és szervtranszplantációs szállítást, a sürgősségi betegellátást végző szervek, illetve a bányamentő szolgálatok, b) a közművek által okozott súlyos veszélyhelyzet azonnali elhárítását végző szervek, c) a 3. § (1) bekezdés b) pontja alá nem tartozó, a Határőrség, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség, d) a 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja alá nem tartozó, a Rendőrség, e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, f) a büntetés-végrehajtás, g) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság, a tűzoltó egyesület, h) a Magyar Honvédség, i) a Legfőbb Ügyészség, j) a közlekedési balesetek szakmai vizsgálatát külön jogszabály alapján végző Közlekedésbiztonsági Szervezet által üzemben tartott gépjárművekre adható. (2) A megkülönböztető jelzést adó készülékek felszerelésére jogosító engedély a jármű műszaki érvényességéig adható. 5. § (1) A megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély iránti kérelmet első fokon a 4. § (1) bekezdés a) a)-c) pontjaiban felsorolt szervek gépjárműveire a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság, b) d)-j) pontjaiban meghatározott szervek gépjárműveire az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) bírálja el. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban első fokon a) a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság jár el, akkor másodfokon az ORFK, b) az ORFK jár el, akkor másodfokon az igazságügyi és rendészeti miniszter jár el. (3) A 4. § (1) bekezdés a) és g) pontjaiban meghatározott szervezetek részére a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezéséhez - szakterületüknek megfelelően - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges, melynek során vizsgálniuk kell, hogy az üzemeltetés célja megfelel-e a közérdekű feladatnak. A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének egyéb feltételei 6. § (1) A megkülönböztető jelzést adó készülék - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - csak olyan gépjárműre szerelhető fel, amelynek üzemeltetőjét, üzemeltetési célját a gépjárművön felirattal, jelzéssel jól látható és olvasható módon megjelölik. (2) Az üzemeltetés céljára, a feliratra, a jelzésre vonatkozó adatokat a kérelemben fel kell tüntetni, és az engedélyezéstől számított tizenöt napon belül a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésével egyidejűleg a feliratot, jelzést a gépjárművön el kell helyezni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem kell teljesíteni a rendőrség védett személyeket szállító, kísérő, biztosító gépjárműveinél, a 3. § (1) bekezdés d)-e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott szervek gépjárműveinél, a 4. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott szervek bűnüldözési célból üzemeltetett gépjárműveinél, valamint a 4. § (1) bekezdés e)-f) és i) pontjaiban meghatározott szervek üzemeltetésében lévő hivatali gépjárműveinél. A megkülönböztető jelzést adó készülék használata 7. § (1) A gépjárműre felszerelt megkülönböztető jelzést adó készüléket az e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni. (2) A védett személyt szállító gépjármű megkülönböztető jelzést adó készüléket akkor használhat, ha az a) a védett személy biztonsága érdekében annak működtetése szükséges, és azt a biztonságáért felelős személy elrendeli, vagy b) a felvezető rendőrségi gépjárművet követve közlekedik. (3) A megkülönböztető jelzést a KKB elnöke és az általa kijelölt szervezetek gépjárművein a katasztrófaveszély elhárítása, illetve a katasztrófahelyzet megszüntetése érdekében végzett feladataik ellátása során - a jogszabályi feltételek betartása mellett - lehet működtetni. (4) A megkülönböztető jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét, a sürgős betegszállítást végző szervek az Országos Mentőszolgálat regionális mentőszervezeteinek központjába, egyéb szervek a saját ügyeletükre, annak hiányában, illetve a bejelentés egyéb akadálya esetén a kiindulás helye szerint illetékes rendőrkapitányság ügyeletére kötelesek haladéktalanul bejelenteni. (5) A megkülönböztető jelzést adó készüléket használó gépjármű vezetője a jelzés használatának kezdetét, az útvonalat a működtetést megelőzően - ha a késedelem veszéllyel jár, akkor annak megszűnését követően -, használatának végét haladéktalanul köteles a menetlevélben vagy annak megfelelő más okmányban rögzíteni. A szerv vezetője gondoskodik arról, hogy az okmányok ellenőrzése legalább negyedévente megtörténjen. (6) A 3. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt szervezetek gépjárművezetője a megkülönböztető jelzést adó készüléknek a (3) bekezdés alapján történő használata során köteles a KKB elnöke által kiállított, a kijelölést tanúsító okmányt magánál tartani. 8. § (1) A gépjárművet a megkülönböztető jelzést adó készülék működtetésének időtartama alatt - a 3. § (1) bekezdés d)-e) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott gépjárművek kivételével - csak az vezetheti, aki a külön jogszabályban előírt egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. (2) A mozgatható üzemmódú (mobil), megkülönböztető fényjelzést adó készüléket csak a feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a gépjárműre felszerelni. A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használata 9. § (1) Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez a) az út, úttartozék vagy közmű építésére, ellenőrzésére, fenntartására (javítására), illetőleg tisztítására szolgáló járműre, b) a kommunális szemétszállítást végző járműre, c) a jogszabályban előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járműre, és járműszerelvényre, d) a külön jogszabályban meghatározott mezőgazdasági erőgépekre, e) a radioaktív anyagot hatósági engedély birtokában szállító járműre, ha annak használatát az engedélyben előírták, f) a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet a rakománya miatt meghaladó járműre, amennyiben annak használatát az útvonalengedély előírja. (2) Az (1) bekezdés e)-f) pontja esetében csak mozgatható üzemmódú (mobil) figyelmeztető jelzést adó készüléket szabad használni, amelyet az adott szállítási feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a járműre felszerelni. 10. § (1) Figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély a) a radioaktív anyagot szállító vagy a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járművet rendszeresen kísérő, b) az elromlott jármű vontatását vagy a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző járműre adható, ha a jármű üzemeltetési célja azt indokolja. (2) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak az (1) bekezdésben meghatározott célból üzemeltetett jármű üzembentartója igényelhet. (3) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelését első fokon a területileg illetékes városi (kerületi) rendőrkapitányság, másodfokon a megyei (budapesti) rendőrfőkapitányság engedélyezi. 11. § (1) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély három évre adható, ha a jármű műszaki érvényességi ideje ennél hosszabb, a jogosultság időtartamát azzal megegyezően kell megállapítani. (2) A hatóság a 10. § alapján kiadott engedély érvényessége alatt ellenőrizheti az engedélyezés feltételeinek fennállását. (3) A járműre felszerelt figyelmeztető jelzést adó készüléket e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni. A megkülönböztető jelzést adó és a figyelmeztető jelzést adó készülékek engedélyezésének közös szabályai 12. § (1) A jármű üzembentartója köteles a) a 3. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a 9. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott esetekben a készülékek felszerelését és leszerelését, b) a 4. § (1) bekezdésében és a 10. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az engedélyezés tényét, az érvényesség lejártának időpontját, az engedély visszavonása esetén a visszavonás tényét, az engedélyező, illetve visszavonó hatóság megnevezését és a határozat számát a bejegyezésre okot adó körülménytől számított tizenöt napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál a járműnyilvántartásba bejegyeztetni. A kötelezettség kiterjed az a) pontnál a jogosultságnak, b) pontnál az engedélyezés tényének, lejárta időpontjának, illetve visszavonásának a forgalmi engedélybe történő bejegyeztetésére is. (2) A bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell a megkülönböztető, illetve figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó jogosultságot, a hatósági engedélyhez kötött felszerelés esetén be kell mutatni az engedélyt, továbbá a megkülönböztető jelzésre vonatkozóan - a meghosszabbítás kivételével - a jármű műszaki adatlapját. (3) Az engedély érvényességi ideje kérelemre, alkalmanként a 4. § (2) bekezdésében és a 11. § (1) bekezdésében meghatározott határidővel meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek - azok ismételt vizsgálata alapján - biztosítottak, és a kérelmező az engedély meghosszabbítását legalább 30 nappal az érvényességi idő lejártának napja előtt kezdeményezi. (4) A 3. § (1) bekezdésének e) pontja és a 9. § (1) bekezdésének d)-f) pontja szerinti eseteket kivéve a jogosultságnak a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedélybe történő bejegyzéséig a megkülönböztető és a figyelmeztető jelzést adó készülék nem használható. Az engedély visszavonása 13. § (1) A hatóság a megkülönböztető jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a) a jármű, továbbá a jelzés használata nem felel meg a jogszabályban, valamint az engedélyben meghatározott feltételeknek, b) az üzembentartó, a külön jogszabályban meghatározott, a megkülönböztető jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék elhelyezésére, felszerelésére vonatkozó üzemeltetési, műszaki előírásokat megszegi, c) a jármű üzembentartási célja megváltozott, d) a járművet a forgalomból kivonták, e) a jármű üzembentartójának személyében változás következett be, f) az üzembentartó a 12. § (1) bekezdésének b) pontjában, az engedély adataira vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, g) a visszavonást az üzembentartó kéri. (2) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is vissza kell vonni, ha a tulajdonos a hatóság felhívására az adategyeztetésnek nem tesz eleget és az engedélyezés feltételeinek fennállása egyéb módon nem állapítható meg. (3) A jármű üzemben tartója köteles az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott változásokat, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az engedélyező hatóságnak bejelenteni. A megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést adó készülékek leszerelésére kötelezés 14. § (1) Ha a megkülönböztető jelzést adó készülék vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelése nincs engedélyhez kötve, a 13. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott esetekben az illetékes rendőrkapitányság kötelezi az üzembentartót a készülék leszerelésére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott járművek tekintetében az a rendőrkapitányság illetékes, ahol a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó lakcíme (székhelye, telephelye) van. Vegyes és záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 33/2000. (XI. 29.) BM rendelet, az Országos Rendőr-főkapitányság Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága létrejöttével összefüggésben egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 35/2002. (XII. 29.) BM rendelet 5. §-ának a) pontja, valamint a közúti közlekedési igazgatással összefüggő egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2005. (V. 31.) BM rendelet 12. §-a és 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályát veszti. (3) Aki a rendelet hatálybalépésekor megkülönböztető jelzést, illetve figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosult, és annak ténye a járműnyilvántartásban, valamint a forgalmi engedélyben nem szerepel, jogosultságát bejegyeztetése nélkül harminc napig gyakorolhatja. ba) "mezőgazdasági erőgép": a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat; Mezőgazdasági vontatók, munkagépek forgalomba helyezése Talán nem felesleges a gazdálkodók figyelmébe ajánlani a forgalomba helyezés szabályait akkor, amikor koros járművet vagy külföldről behozott traktorokat, lassú járműveket kívánnak a mindennapi közlekedésben használni. Idős járművek esetében a Megyei Közlekedési Felügyelet egyedi forgalomba helyezési eljárás lefolytatásával engedélyezi az olyan mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, illetve lassú járműnek minősülő munkagépek forgalomba helyezését, amelyek 2002. december 31-ét megelőzően a jelenlegi tulajdonos birtokában voltak. Lassú jármű körbe tartoznak a mezőgazdasági és erdészeti traktorok, amennyiben tervezési sebességük nem haladja meg a 25 km/h értéket. Lassú jármű besorolást kapnak a fentieken kívül a munkagépek (pl. földmunkagépek, kombájnok) is, annak ellenére, hogy tervezési sebességük meghaladja a 25 km/h-t. (Ekkor adminisztratív módon csökkentjük le a sebességet a lassú jármű igazolólapra felvezetett „Legnagyobb sebesség 25 km/h.” záradékkal. A legnagyobb sebességet a jármű hátsó részén jól láthatóan fel kell tüntetni!) Mezőgazdasági vontatóként helyezhetők forgalomba azok a traktorok, amelyeknek a gyári tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h értéket. Vonófejjel nem rendelkező vagy műszaki átalakítás következtében lecsökkent sebességű traktorok lassú járműként nem helyezhetők forgalomba! Magyarországon vásárolt járművek forgalomba állítása esetén az egyedi forgalomba helyezési engedélykérelem benyújtásához a kérelmezőnek igazolnia kell a tulajdonszerzés tényét és időpontját – pl. adásvételi szerződéssel, számlával –, továbbá speciális járművek, munkagépek esetén a jármű műszaki adatait tartalmazó gépkönyv bemutatása is szükséges. A külföldről származó lassú járművek forgalomba helyezése – több éve behozott járművek – esetén a kérelem előterjesztéséhez a tulajdonosnak rendelkeznie kell a jármű külföldi adásvételi szerződésével, forgalmi és vámokmányaival. Útvonalengedély Súlyos pénzbírságra számíthat az a gazda, aki túlsúlyos, vagy az előírthoz képest más paraméterekkel bíró erőgépével útvonalengedély nélkül közlekedik önkormányzati vagy a közútkezelő által karbantartott közúton. "Sok gazdálkodó nincs tisztában azzal, miképpen kell útvonalengedélyt kérni" - mondta el lapunknak Marton Ágnes, a Magyar Közút Kht.(MK) Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának munkatársa. Az erre vonatkozó törvény két szempont szerint írja elő az útvonalengedély szükségességét. Első szempont a jármű mérete: "255 centi szélesség alatt nem kell külön engedély. Viszont ha a vontató két és fél méternél szélesebb, vagy tizenkét méternél hosszabb, esetleg négy méternél magasabb, akkor szükséges az útvonal-engedélyezés. Azon járműszerelvény mozgása is engedélyköteles, aminek hossza meghaladja a tizenhat és fél métert. A törvény a jármű mérete mellett annak tömegétől is függővé teszi az útvonalengedély szükségességét. Az a járműszerelvény útvonalengedély-köteles, amelynek össztömege meghaladja a negyven tonnát, vagy a jármű tengelyterhelése több mint tíz tonna." "A vonulást mindig alacsony forgalmú utakon engedélyezzük. Főutakon való közlekedés akkor lehetséges, ha más utakon a gazdálkodó úti célja nem közelíthető meg. A közlekedés időpontját ilyenkor korlátozzuk: délelőtt tíztől délután háromig illetve este héttől reggel hatig vonulhatnak a főutakon a traktorok, kombájnok vagy egyéb mezőgazdasági munkagépek" - tájékoztat a MK munkatársa. Útvonalengedélyt mindig az utat karbantartó szervezetnél kell kérni, ami vagy a MK vagy a helyi önkormányzat. A közútkezelő egy időben beadott, átlagos engedély kiállításáért ezer forint plusz áfát számol fel, az összeg az igény sürgősségével, a szállítás távolságával és annak bonyolultságával egyenes arányban nő. A legdrágább, egyszeri útvonalengedély 13500 forint plusz áfa, ebben az esetben egy négy méternél szélesebb, nyolcvan tonnát meghaladó szerelvényt több mint száz kilométeren át vezethetünk közúton. Marton Ágnes tapasztalata szerint, a legtöbb gazdálkodó éves bérletet vált, amit a MK kedvezménnyel állít ki részükre. Az éves bérletnek több fajtája létezik: azok a gazdák, akik egész évben egy kijelölt utat használnak, nyolcezer forint plusz áfáért, akik pedig engedélyköteles járműveikkel csak húsz kilométeres körzetben mozognak, tizenkétezer forint plusz áfáért válthatnak bérletet, a kistérségi úthálózatra. A legdrágább éves bérlet húszezer forint plusz áfa, ez a teljes közúthálózat használatára feljogosít. A MK munkatársa elmondta: az ellenőrzés során - amit a közlekedési hatóság, illetve a rendőrség végez - útvonalengedély hiányában jegyzőkönyv készül. A közlekedési hatóság a jármű üzembentartóját pótdíj fizetésére kötelezi, bizonyos esetekben meg is tilthatja a továbbközlekedést. A pótdíj mértéke az útvonal-használati díj tízszerese, de legalább negyvenezer forint. Marton Ágnes a sárga villogó - figyelmeztető jelzést adó készülék - használatával kapcsolatban elmondta: "minden esetben előírjuk a szélességjelölő lámpák vagy prizmák valamint a sárga villogó használatát, így annak felszereléséhez nem szükséges rendőrségi engedély. Ha nem írnánk elő, akkor a területileg illetékes rendőrkapitánysághoz kellene fordulniuk a gazdáknak. Jogszabályok, dokumentumok: útvonalengedély kérelem nyomtatvány (xls) a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről (doc) a közúti közlekedés szabályairól(doc) a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól(doc) Főbb közlekedési feltételek a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, méretet meghaladó járművekre vonatkozó főbb közlekedési feltételekről További infók: Közút.hu AgroLine

  • Keverő, granuláló rendszerek! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Gabcsi68

    A gazdasági válság hatásai elértek mindenhova. Így az energia szektorba is betette a lábát! Van megoldás, az alternatív energiahordozó felhasználása. Értem ez alatt pl a gázfogyasztás visszaszorítását vagy kiváltását megújuló energiával. A lakossági és a magánszektor bevételének mind meghatározóbb hányadát teszi ki a fűtési költség. Ezen segít az alternatív megújuló energia felhasználásának lehetősége, a fűtésrendszer átalakításával. Ingyen energia manapság még nemigen létezik, ( habár törekvések vannak ezen irányban ) viszont egy beruházás keretén belül gazdaságosabban lehet, lehetne ezen segíteni! Járunk kelünk úton útfélen, csak a szemünk előtt levő dolgokat nem látjuk. Pedig ott hever a lábunk előtt! Gondozzuk a kertünket, ( tudom a szomszéd fűje mindig zöldebb ) füvet nyírunk, szőlőt metszünk, fát gallyazunk. Közben a rengeteg energiát kidobáljuk az ablakon. Jó esetben összegyűjtjük és kidobjuk, rosszabb esetben megvárjuk, hogy megszárad, és eltüzeljük! smile biggrin De miért nem a tároljuk be télre, és a kályhában , kazánban tüzeljük el??? Mert nem tudjuk kellő módon tárolni, és nem tudjuk a kazánban, kályhában elégetni a korhadt dolgokat! Éppen úgy nem tudunk mit kezdeni az árokparton lekaszált fűvel, vagy a mezőkön rothadó gaztengerrel sem. MI A MEGOLDÁS??? A megoldás a hulladékok PELLETÁLÁSA! Dőljünk hátra, és nézzünk egy kicsit a jövőbe! Adott egy baráti üzleti lakóközösségi társaság aki a téli tüzelőre, gázszámlára szánt összeget, vagy annak egy részét meg akarja takarítani. Közösen vásárolnak egy mobil technológiát, amivel saját maguk elkészíthetik pár nap alatt az idényre szükséges tüzelőanyagot! Közösen vásárolják, közösen dolgoznak rajta, így a haszon is közös lesz! Így a berendezéssel előállítanak egy olyan terméket főképpen mezőgazdasági hulladék alapanyagból, amivel kiváltják a gáz formájú energiahordozót. Vagyis BIOPELLETET készítenek. MI is az a PELLET? „Pelletnek nevezzük a 6-12 mm közötti, legfeljebb 5 centiméter hosszúságú, sima, fényes, granulátum alapú tömörítvényeket, melyeket mező- és erdőgazdasági melléktermékekből állítanak elő. A fapellet, tüzipellet természetes alapanyagból - fűrészpor, - magas nyomással, préseléssel készül. Kötőanyagot egyáltalán nem tartalmaz, ezért kémiai összetétele a természetes fáéval azonos. A fapellet környezetbarát, mert vagy fahulladékot dolgoz fel, vagy kizárólag erre a célra termesztett energiaültetvényekről származó aprítékot. Nedvességtartalma alacsony (kb. 2-10 %) ezért sokkal jobb hatásfokkal ég mint a tűzifa. Egységes formájának köszönhetően jól raktározható, kényelmesebb, tisztább felhasználást tesz lehetővé. Szállítás után nincs szükség feldolgozásra, közvetlenül felhasználható. Egyenletes, hosszan tartó, szinte tökéletes égést biztosít, égése széndioxid semleges, mivel ugyanannyi széndioxidot bocsát ki égése során, mint amennyit megköt élete során, így nem járul hozzá az üvegházhatás súlyosbításához. És mindezekhez egy szál fát sem kell kivágni!” A pellet másik fajtája a gazdasági hulladékból nyert pellet alapanyag, vagyis a fűfélékből nyer energia hordozó. Jellemzően ezt könnyebb be is szerezni, illetve ez „VAN dögivel”! És hogy az így elkészült pelletet hogy is hasznosítjuk?? Pelletfűtéses kazánnal, pelletégővel, pellet kandallóval. „A pelletfűtéses kazánok / kályhák automatizálhatók, ugyanakkor egyszerű kezelés, menü vezérelt üzemeltetés, öntisztítás jellemzi ezeket a készülékeket. Távvezérléssel, internetes-telefonos szolgáltatásokkal is elláthatók. A pellet kazánokhoz pellettároló kapcsolható, melyet - méretétől függően - akár elég évente egyszer feltölteni, emellett egész évben képes egy családi ház / iroda / üzem / melegvíz-ellátást is biztosítani, tehát jelentős megtakarításokat érhetünk el, ha a villanybojleres vízmelegítést is ezzel váltjuk ki. Előnyei a hagyományos fűtési módszerekkel szemben: • kimagasló fűtőérték: 1,5 - 2 kg pellet 1 m3 gáz fűtőértékének, vagy 3 - 6 kg tűzifának (15 - 20 MJ / kg) felel meg • hamutartalma elenyésző: fapellet - cca 0,5 - 1,5 %, a pellet kályha / - kazán könnyen tisztán tartható • könnyen - gyakorlatilag egy gombnyomással - begyújtható • automatizálható égés: távvezérelt teljesítményszabályozás, menü vezérelt működtetés, hamuzás havonta egy-két alkalommal, beépített öntisztító funkciók • gazdaságos: a frissen vágott fához képest feleannyi mennyiséget kell elhasználni pelletfűtés esetén • helyi kistérség, magyar vállalkozások, és a magyar gazdaság támogatása • nagyfokú autonómia és biztonság a világpiaci gázár-ingadozásoktól, gázcsapelzárásokkal szemben” Ezen pár sort gondolatébresztőnek szántam. Cégünk segítséget tud nyújtani ezen igények kielégítésében is. Mobil: 0620/ 9 217 696 E-mail: biobrikett@citromail.hu Keressen hogy segíthessünk! Üdvözlettel Geri Gábor

  • Mezőgazdasági tanfolyamok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Zoli 63

    Állatjóléti felelős képzés! -----------Tisztelt Asszonyom / Uram! A kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó (ingyenes) állatjóléti felelős képzés indul, a NÉBiH Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. pályázatának keretében. Az első képzésről ami egyébként a 14. téma bővebb információ az alábbi linken található: http://www.nebih.gov.hu/content/htmlform?contentid=310900 A képzések után a NÉBiH honlapjára is kikerülnek majd a tananyagok a letölthető dokumentumok, így mindenki számára elérhetőek lesznek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott, ÁROP-2.2.16-2012-2012-0002 regisztrációs számú, „Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2.” című pályázatát a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának vezetője támogatásra érdemesnek ítélte, mely döntéséről a MAG Zrt. – mint Közreműködő Szervezet – támogatói okiratot állított ki. A projekt teljes költségvetése 31.778.600.- Ft. Ennek köszönhetően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a projekt keretében az alábbi 16 téma oktatását tervezi az általa készített tananyagok segítségével. Az oktatások nyilvánosak, azok minden érdeklődő számára ingyenesen hozzáférhetőek (a 12. és 13. téma kivételével). Az oktatásokra a megfelelő adatok megadásával lehet regisztrálni a fent megadott linken. A kurzusok várhatóan 2013. első negyedévében indulnak az alábbi témák vonatkozásában. FÖLDMŰVELÉSÜGYHÖZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 1. téma A fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiben, illetve annak igazolásában történő változások ismertetése és értelmezése, a „BÜHG kézikönyv”oktatása 2. téma A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésével és a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos kérdések elemzése. A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételei ERDŐGAZDÁLKODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 3. téma Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeinek ismertetése 4. téma Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályainak ismertetése ÁLLATTENYÉSZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 5. téma A vágósertések vágás utáni minősítése és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolása 6. téma A vágóállatok vágás utáni minősítéséhez és kereskedelmi osztályba sorolásához kapcsolódó informatikai rendszer ismertetése ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 7. téma Az Élelmiszerlánc-törvény 2012. évi módosításainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében 8. téma A helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeinek, vásárokra, piacokra és üzemeltetett bevásárlóközpontokra, valamint ezeken folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó előírásoknak és a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeinek ismertetése 9. téma A vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeinek ismertetése, valamint a Jó Higiéniai Gyakorlat Útmutató alkalmazásának elősegítése NÖVÉNY-, TALAJ- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET VÉDELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 10. téma A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2012. évi módosításainak ismertetése 11. téma A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezelésének jogszabályi háttere 12. téma A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés jogszabályi háttere, a 2012. évi változások ismertetése 13. téma Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályai, illetve azok elfogadtatása a növény-egészségügyi ellenőrzések tükrében ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYHÖZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 14. téma Az állatok védelmének és kíméletének jogszabályi háttere, a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai - állatvédelmi szakemberek (állatjóléti felelősök) képzése 15. téma A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok FELÜGYELETI DÍJHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSÜNK 16. téma Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályai

  • Új földtörvény » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | joc

    2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról1 Az Országgyűlés abból a célból, hogy - a falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlása mérséklődjön, és ezáltal a helyi népesség korösszetétele javuljon, - a mezőgazdálkodás és az agrárszolgáltatások feltételeinek kedvezőbbé válása a korábbinál érzékelhetőbben járuljon hozzá a falvak jövedelemtermelő képességének erősödéséhez, - a mezőgazdaságban termelt jövedelmeknek a vidékfejlesztési célok szolgálatában történő felhasználása lehetőleg a keletkezésük helyén segíthesse elő a foglalkoztatás bővülését, - az agrártársadalom a vidéki családi közösségek termelési közösségként történő megszerveződése és a helyi vállalkozások gyarapodása révén tovább erősödjön, - a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen, - a saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapuló agrárgazdálkodás bővüljön, - a földművesek részére az önfoglalkoztatás a korábbinál tágabb keretekben kínáljon valódi alternatívát - többek között - a helyi élelmiszer-kereskedelem lehetőségeinek bővülésével, valamint a saját munkavégzésen alapuló és azt kiegészítő tevékenységek folytatásához, mint például a falusi vendéglátás, a kedvezőbb feltételek megteremtésével, - fokozottabban előtérbe kerülhessenek a fenntartható földhasználattal való gazdálkodás feltételei, a termelés természeti feltételeinek (talaj, víz, élőhelyi közösségek) és a kultúrtáj védelmének szempontjai, - a mező- és erdőgazdasági föld forgalma és a mező- és erdőgazdasági föld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegíthesse, - élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre, - a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson, a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény tárgya 1. § (1) Ez a törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. (2) Külön törvény a mezőgazdasági üzemek tulajdoni-, és használati viszonyainak sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld és a hozzátartozó mezőgazdasági felszerelés tulajdonjogának, használatának üzemi hasznosítás céljából történő megszerzésére. (3) Külön törvény az integrált mezőgazdasági termelésszervezést végző szervezetek működési sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld használatának az integrált termelésszervezésben való hasznosítás céljából történő megszerzésére. 2. § (1) E törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre. (2) A védett természeti területnek minősülő földre e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek, valamint erdőgazdálkodási célt közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földre (a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) e törvény rendelkezéseit az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, továbbá az erdőbirtokossági társulatról szóló törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A Nemzeti Földalapba tartozó föld tekintetében e törvény rendelkezéseit a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 3. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a földművesre vonatkozó rendelkezéseket a pályakezdő gazdálkodóra is alkalmazni kell. 4. § Ha a tanyának nem minősülő földrészleten belül az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott alrészlet van, annak területnagyságától függetlenül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a teljes földrészletre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 5. § E törvény alkalmazásában 1. állattartó telep: a Magyarország területén, egy vagy több földrészleten, illetve földrészleten belül alrészletként elhelyezkedő, a földfelszínen azonosítható állandó mesterséges tereptárgyakkal egyértelműen lehatárolt, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásban egy elnevezés és nyilvántartási szám alatt állattartó helyként vagy tojáskeltetőként megjelölt, állatok tartására, illetve keltetésre szolgáló gazdasági épületek és kiszolgáló létesítmények, és a hozzájuk tartozó gazdasági felszerelés együttese, ideértve az állattartó létesítményekkel egy technológiai egységben működő körbekerített legelőket és kifutókat, továbbá a trágyatárolásra és a méhcsaládok elhelyezésére használt területeket; 2. belföldi természetes személy: a magyar állampolgár; 3. birtok: a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármely más érvényes jogcímen használatában álló valamennyi föld; 4. családi gazdaság: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem; 5. családi gazdálkodó: a családi gazdaságot vezető természetes személy; 6. fiatal földműves: az a földműves, aki az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása időpontjában elmúlt 16 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be; 7. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi; 8. gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, továbbá annak olyan házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére, ahol a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell; 9. helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 10. helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 11. helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 12. helybeli illetőségű szomszéd: az a helybeli illetőségű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 13. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 14. kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése; 15. külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár; 16. külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; 17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve; 18. mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás; 19. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a) amelynek aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat, ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül; 20. mezőgazdasági üzem: az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén gazdálkodási alapegység is; 21. mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál; 22. pályakezdő gazdálkodó: az a 16. életévét betöltött belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a) a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jognyilatkozat megtételének időpontjában Magyarországon bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik, b) nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld tulajdonjogával, c) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, és d) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél pályakezdő mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vételre kerül; 23. szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik; 24. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt; 25. tanya: a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel; 26. újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet: Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) amelynek alaptevékenysége a mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, b) amely nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld felett használati joggal, c) amelynek legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, és d) a szervezet nem különválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán keletkezett; 27. ültetvény: 500 m2-nél nagyobb területű bogyós gyümölccsel, valamint az 1500 m2-nél nagyobb területű szőlővel, gyümölcsössel betelepített földrészlet, illetve alrészlet. II. FEJEZET A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE 3. Általános szabályok 6-7. §2 8. §3 9. §4 4. A tulajdonszerzési jogosultság 10-15. §5 5. A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke 16. § (1)6 (2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum). (3)7 Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - a birtokmaximum mértéke - a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum). (4)8 (5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani. (6) A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát. (7) A 11. §-ban meghatározott jogi személyekre és a 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1)-(4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki. 17. §9 6. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje, és az elővásárlási jog gyakorlása 18-22. §10 7-9.11 23-36. §12 III. FEJEZET A HASZONÉLVEZETI JOG ÉS A HASZNÁLAT JOGÁNAK MEGSZERZÉSE 37. §13 IV. FEJEZET A FÖLD HASZNÁLATA, HASZNOSÍTÁSA 10. Általános szabályok 38. § (1) A föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező (e fejezetben a továbbiakban együtt: használatba adó) a föld használatát, hasznosítását az e törvényben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, illetve szívességi földhasználat jogcímén engedheti át az e törvényben meghatározott módon és mértékben. (2)14 A haszonbérletre e törvény rendelkezései mellett a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlő öröklés jogcímén lépett a jogelődje helyébe. (3)15 A feles bérletre, részesművelésre, és szívességi földhasználat tartalmára vonatkozó szabályokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény állapítja meg azzal, hogy e földhasználatokra a 39-43. §-ban, és az 56-59. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. (4)16 A földek használatával összefüggő szolgalmi jog, haszonvételi jogok és a szomszédjogok gyakorlására a Ptk., valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A tanya lakó-, és gazdasági épület használatának - a földtől elválasztott - önálló átengedésére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 39. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a föld használatának átengedéséről szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek. 11. A földhasználati jogosultság megszerzése, illetve annak tilalma, és a megengedett mértéke 40. § (1) A 38. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímeken alapuló földhasználat jogát (e fejezetben a továbbiakban együtt: földhasználati jogosultság) - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. (2) Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti. (3) Haszonbérlet címén a) az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény, b) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti. (4) Haszonbérlet címén a föld használatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye oktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából megszerezheti. (5) Tanya földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy - ide nem értve a 41. §-ban meghatározott jogi személyeket - is megszerezheti. 41. § Nem szerezhet földhasználati jogosultságot a) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti átlátható szervezetnek; b) a nyilvánosan működő részvénytársaság. 42. § (1) A földhasználati jogosultság megszerzésének feltétele - ide nem értve a 40. § (2)-(5) bekezdésében foglalt eseteket -, hogy a földhasználati jogosultságot szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben (a továbbiakban együtt: földhasználati szerződés), illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a földhasználati szerződés fennállása alatt megfelel a 40. § (1)-(4) bekezdésében, valamint a 41. §-ban foglalt feltételeknek, a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a földhasználati jogosultságot szerző fél a) a föld használatát aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója, vagy ab) a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, b) társult erdőgazdálkodást folytat, vagy c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából engedi át a használatot más személy részére. (3) A földhasználati jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása. (4) A pályakezdő gazdálkodónak az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a) a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat. (5) Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít. 43. § (1) A földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékére - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a 16. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az irányadók. (2) A birtokmaximum 1800 hektár területnagyság mértékig meghaladható a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 1 éve tagjának tulajdonában álló föld használatával. (3) A különválással, kiválással létrejött mezőgazdasági termelőszervezet esetében - a létrejöttétől számított 5 évig - a megengedett birtokméretbe a jogelőd birtokában lévő összes föld területnagyságát be kell számítani. 12. A haszonbérlet időtartama 44. § (1) A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - legfeljebb 20 évre köthető meg. (2) Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig lehet megkötni. 13. Az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje, és az előhaszonbérleti jog gyakorlása 45. § (1) Az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet a) aki helyben lakó szomszédnak, illetve amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül, b) aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy c) akinek a lakóhelye illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) Ha az erdőnek minősülő föld közös tulajdonban áll, a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő terület harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat követően előhaszonbérleti jog illeti meg a földműves tulajdonostársat. 46. § (1) Az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg: a) a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy akinek a lakóhelye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; b) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; c) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül; d) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; e) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül; f) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül; g) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő területnek harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs. (3) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki, vagy amely a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása; b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki számára a haszonbérlet célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása. (4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott földműves jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, b) fiatal földműves, c) pályakezdő gazdálkodó. 47. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt. (2) A földön volt részesművelőt, illetve a volt feles bérlőt is a 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog illeti meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. A volt részesművelő, illetve a volt feles bérlő esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a legalább 3 éven keresztül haszonbérelt föld alatt az olyan földet kell érteni, amelyet a részesművelő, illetve a feles bérlő legalább 3 éven keresztül a részesművelési, illetve a feles bérleti szerződés alapján használt. (3) Az olyan föld haszonbérbe adása esetén, amely a 46. § (3) bekezdésben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan-nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, a 46. § (3) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog abban az esetben áll fenn, ha a 46. § (3) bekezdésében meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát. (4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell. (5) Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. 48. § (1) E törvény szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn a) a közeli hozzátartozók közötti, b) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló, c) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti, d) erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén az erdőbirtokossági társulat, mint földhasználó és annak tagja, mint használatba adó közötti, e) tanya haszonbérletére irányuló haszonbérlet esetén. (2) Nem gyakorolhatja az előhaszonbérleti jogát az a mezőgazdasági termelőszervezet, amely csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás alatt áll. 49. § (1) A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak - a felek aláírásától számított 8 napon belül - közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival. A haszonbérleti szerződést - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az előhaszonbérletre jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a haszonbérbeadónak a haszonbérleti szerződést a más törvényen alapuló előhaszonbérletre jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. A haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlő részéről tartalmaznia kell a 42. §-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a haszonbérleti szerződéshez csatolni kell. (2) A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni a haszonbérbeadó és a haszonbérlő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot. (3) A közlés kezdő napja a haszonbérleti szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az előhaszonbérleti jog jogosultja a közlést kezdő napjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó, vagy az előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot. Az előhaszonbérleti jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az előhaszonbérletre jogosult az e bekezdésben meghatározott határnapig nem nyilatkozik. (4) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó jognyilatkozathoz - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is. A 46. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 46. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat. (5) A haszonbérbeadót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az előhaszonbérletre jogosult határidőn belül tesz meg, és a jognyilatkozatában a haszonbérleti szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja. (6) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az előhaszonbérleti jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az előhaszonbérleti jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. 50. § (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi a) a haszonbérbeadó részére, ha a haszonbérleti szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult az elfogadó jognyilatkozatának a haszonbérbeadóval történt közlése napján lép be. Több előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozata esetén a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe a sorrendben előrébb álló előhaszonbérletre jogosult, több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult esetén pedig a haszonbérbeadó választása szerinti előhaszonbérletre jogosult lép. 14. A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása 51. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által az - 50. §-ban foglaltak figyelembevételével - részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül, b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy c) az elfogadó jognyilatkozat ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, cb) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik, cc) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy cd) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról akkor is, ha az okiratok alapján megállapítja az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését. (3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és több előhaszonbérletre jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az előhaszonbérletre jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv nem készít jegyzéket, ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt haszonbérleti szerződésre a) kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy b) a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos, vagy valótlan tartalmú, és ezáltal egyik sem felel meg az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. (5) Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok, és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi az erdészeti hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának beszerzése céljából. Az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. (6) Ha a (4) bekezdésben foglalt esetek valamelyike áll fenn, az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jegyzék nélkül keresi meg az erdészeti hatóságot. 52. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az e fejezetben meghatározott vizsgálatát köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes előhaszonbérletre jogosult, és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő vonatkozásában elvégezni. (2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata alapján a jegyzék szerinti első helyi előhaszonbérletre jogosult(ak) esetében nem járulna hozzá a haszonbérleti szerződés jóváhagyásához, a jegyzék szerinti rangsorban következő előhaszonbérletre jogosultak tekintetében is el kell végeznie a vizsgálatot. Ezt mindaddig folytatnia kell, amíg meg nem állapítja, hogy a) a jegyzék szerinti rangsor alapján valamely soron következő előhaszonbérletre jogosult esetében támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását; b) egyik előhaszonbérletre jogosult esetében sem támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és ezért a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását; c) egyik előhaszonbérletre jogosulttal és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel sem támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását. 53. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv - az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eseteken túl - a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja ha a) utóbb megállapítja, hogy az 51. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye; b) a haszonbérleti szerződés alkalmas a vonatkozó jogszabályi korlátozások megkerülésére; c) a haszonbérleti szerződés alapján a felek tényleges akarata föld tulajdonjogának átruházására irányul és a haszonbérleti szerződés alkalmas arra, hogy a vonatkozó tilalmat vagy korlátozást vele megkerüljék; d) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő da) nem alkalmas a haszonbérleti szerződés, és a 42. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére, db) olyan jogi helyzetet nyer, amelynek révén a jövőben az előhaszonbérleti jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy dc) birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság - a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül - jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki; e) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlőnek jogerősen megállapított földhasználati díjtartozása áll fenn; f) az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásához az erdészeti hatóság nem járul hozzá. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadhatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, különösen, ha a) a haszonbérleti szerződés szerinti ellenszolgáltatás (a továbbiakban: haszonbér) értékének aránytalansága alkalmas volt arra, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosultat távol tartson az előhaszonbérleti jogának gyakorlásától, vagy b) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő - a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül - a birtokában álló föld 25 százalékának megfelelő földterületen a földhasznosítási kötelezettségének termelés folytatása nélkül tett eleget. (3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt területi mérték megállapításánál - a 4. §-ban foglaltaktól eltérően - az előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő birtokában föld(ek)nek csak az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott területét lehet figyelembe venni. 54. § (1) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata alapján több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult javára hozhatna jóváhagyó döntést, akkor ezen előhaszonbérletre jogosultak közül a haszonbérbeadó, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv választása szerinti jogosultat jelöli ki arra, hogy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe lépjen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 30 napon belül - a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérbeadót - a (3) bekezdésben foglalt következményekre való figyelemfelhívással egyidejűleg - 15 napos határidővel felhívja a választási jogának gyakorlására. A haszonbérbeadónak teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnia a nyilatkozatát arról, hogy a több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosultak közül melyik jogosulttal kíván szerződni. (3) Ha a haszonbérbeadó a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és e határidőn belül a határidő - legfeljebb 15 nappal történő - meghosszabbítását sem kéri, a több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosultak közül - a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő naptól számított 5 napon belül - a mezőgazdasági igazgatási szerv jelöli ki azt az előhaszonbérletre jogosultat, aki vagy amely a haszonbérlő helyébe lép. 55. § (1) Ha az 53. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja a haszonbérleti szerződést a jegyzék szerinti sorrend alapján első helyen álló vagy az 54. § szerint kijelölt előhaszonbérletre jogosulttal, akkor a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult lép be. A jóváhagyásról a mezőgazdasági igazgatási szerv - a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 60 napon belül - önálló határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg a haszonbérleti szerződést záradékkal látja el. A haszonbérleti szerződést jóváhagyó záradéknak tartalmaznia kell: a) azt a tényt, hogy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult lép; b) az a) pont szerinti előhaszonbérletre jogosult természetes személyazonosító adatait és az állampolgárságát; c) a jóváhagyásról szóló határozat számát; d) a mezőgazdasági igazgatási szerv részéről a jogosult aláírását; e) a záradékolás dátumát és a mezőgazdasági igazgatási szerv bélyegzőjét. (2) Ha az 53. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérbeadó és a haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződést az 51. § (4) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglalt esetek fennállása alapján jóváhagyja, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el, azzal, hogy záradék nem tartalmazza az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. (3) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az 53. §-ban foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja, erről a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 60 napon belül döntést hoz. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1)-(3) bekezdésben meghatározott döntését közli a haszonbérbeadóval, a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel, valamint azokkal az előhaszonbérletre jogosultakkal, akik a haszonbérleti szerződésre elfogadó jognyilatkozatot tettek. (5) A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. 15. Hatósági jóváhagyása a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésnek, a haszonbérleti szerződés módosításának, valamint az olyan haszonbérleti szerződésnek, melynek létestése során nem áll fenn előhaszonbérleti jog 56. § (1) A hatósági jóváhagyáshoz kötött, haszonbérletnek nem minősülő földhasználati szerződés esetén az 52-55. §-ban foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A földhasználati szerződést - annak aláírásától számított 8 napon belül - a földhasználati jogosultságot szerző félnek a mezőgazdasági igazgatási szerv részére kell megküldeni jóváhagyás céljából. (3) A földhasználati szerződés jóváhagyása, illetve megtagadása sorári figyelmen kívül kell hagyni az előhaszonbérleti jogról, az előhaszonbérletre jogosultakról, az előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket. (4) Több föld használatának valamely földhasználati jogcímen történő átengedéséről szóló szerződést akkor lehet jóváhagyni, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. 57. § Ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni az olyan haszonbérleti szerződés esetben is, melynek létesítése során előhaszonbérleti jog nem áll fenn. 58. § (1) A haszonbérleti szerződés módosítása esetén ebben az alcímben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a módosítással a szerződés időtartama kerül meghosszabbításra, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. A szerződés meghosszabbított időtartama nem lépheti túl a 44. §-ban meghatározott maximális időtartamot. (2) A haszonbérleti szerződésnek az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú módosításáról szóló szerződést, vagy a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt haszonbérleti szerződést (a továbbiakban együtt: módosított szerződés) - annak aláírásától számított 8 napon belül - a haszonbérlőnek kell a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldeni jóváhagyás céljából. (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a módosított szerződés jóváhagyásáról, vagy annak megtagadásáról - a módosított szerződés beérkezésétől számított - 30 napon belül határoz. (4) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem dönt, illetve a határidő meghosszabbításáról a szerződő feleket nem értesíti, módosított szerződés jóváhagyását a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő napon jóváhagyottnak kell tekinteni. Ez esetben a haszonbérlő kérelmére a módosított szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv az 55. § (2) bekezdése szerinti záradékkal köteles ellátni. (5) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül megtagadja a módosított szerződés jóváhagyását, az erről szóló döntésében rendelkezik arról, hogy a feleknek a módosított szerződés jóváhagyása érdekében mely határnapig, milyen rendelkezéseket, mely jogszabályi előírás alapján kell megváltoztatniuk. Az e bekezdés szerinti döntésnek figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a határidő eredménytelen lejárta esetén a haszonbérleti szerződés a szerződő felek között létrejött eredeti szerződés szerinti tartalommal marad fenn. 16. Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződések 59. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedéséhez; b) a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz; c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó; d) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati szerződéshez; e) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonostagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez; f) a 40. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott földhasználati szerződéshez; g) tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatályosságához az e törvény előírásai alapján nem kell a jóváhagyása. V. FEJEZET A SZERZÉSI KORLÁTOZÁSOK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE ÉS A KÉNYSZERHASZNOSÍTÁS 60. § (1) Semmis a föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló olyan szerződés, amely az e törvénnyel megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba ütközik. (2) A föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat. (3) A föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés semmissége esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához. 61. § Ha hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződés alapján kérik a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, illetve a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételét, és a szerződés az e törvény szerinti szerzési korlátozásokba, tilalomba ütközik, az ingatlanügyi hatóság, illetve az erdészeti hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el. 62. § (1) Az e törvényben meghatározott szerzési feltételek, illetve korlátozások, és tilalmak betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. (2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzése során a rendelkezésére álló adatok, bizonyítékok, és az összes körülmény alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó a) nem tartotta be a szerzéshez vállalt, a 13. §-ban, a 15. §-ban, illetve a 42. §-ban előírt kötelezettségeket, b) a szerzés feltételeként az e törvényben előírt meghatározott célú fölhasználattól, tevékenységtől tartósan eltért, c) földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezeti minősége bármely okból megszűnt, d) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása, illetve székhelye, telephelye, mezőgazdasági üzemközpontja bármely okból megszűnt, vagy e) az e törvényben meghatározott határidőn belül a hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződést nem nyújtotta be a hatósághoz, vagy - adás-vétel, illetve a haszonbérlet esetén az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása céljából a 21. § (1) bekezdésében vagy a 49. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a jegyzőhöz felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. (3) Nem állapítható meg a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogsértés, ha a föld kisajátítást pótló adás-vételre kerül sor, vagy a tulajdonos egészségi állapota oly mértékben megromlott, vagy az életkörülményeiben olyan tartós változás következett be, amely az e törvényből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha megállapítja, hogy a szerződés jóváhagyásának megtagadása esetén a tulajdonjogot átruházó, vagy a használatba adó személy a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a föld használatáról, hasznosításáról nem gondoskodik. 63. § (1) Ha a 62. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott személy (ezen alcímben a továbbiakban együtt: kötelezett) határidőben nem tesz eleget a 62. § (2) bekezdésében foglalt felszólításnak, a mezőgazdasági igazgatási szerv a kötelezettel szemben a (2) bekezdésben megállapított mértékű mulasztási bírságot szab ki. A bírság megfizetése alól felmentés nem adható, illetve fizetési kedvezmény nem nyújtható. A határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. (2) A bírság a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg. (3) A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll. 64. § (1) Ha a 63. §-ban foglalt bírság kiszabása ellenére a kötelezett 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - az erdőnek minősülő föld kivételével - a 65. §-ban meghatározottak szerint intézkedik a föld kényszerhasznosításba adásáról. (2) Az (1) bekezdésében megállapított időtartam kezdetét attól a naptól kell számítani, amely napon a kötelezettel szemben a kényszerhasznosítás elrendeléséről szóló határozat jogerőre emelkedett. (3) A föld kényszerhasznosításba adásáról szóló intézkedés megtételének nem akadálya az, hogy a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének egyébként eleget tett, feltéve, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. 65. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az erdőnek nem minősülő föld kényszerhasznosítását határozattal rendeli el. A határozatban rendelkezni kell a)17 a kényszerhasznosítás elvégzésére - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - kijelölt személy vagy szervezet megnevezéséről, b) a kényszerhasznosításnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított időtartamáról, c) a 66. §-ban meghatározottakra figyelemmel a kényszerhasznosítás módjáról, és d) arról, hogy a kényszerhasznosítással ténylegesen és igazoltan felmerülő költségek megtérítése a kötelezettet terhelik. (2) A kényszerhasznosítás időtartama a jogsértő állapot fennállásáig, de legalább a gazdasági év végéig, legfeljebb a következő gazdasági év végéig tart. 66. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv által kényszerhasznosítás elvégzésére kijelölt személy vagy szervezet köteles a) a szőlő és gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott földet - a művelési ágának megfelelő - termeléssel hasznosítani; b) az a) pont alá nem tartozó művelési ágban nyilvántartott ba) földet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágának megfelelően hasznosítani, vagy bb) földön a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. (2) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontban meghatározott esetben a hasznosítást célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni. 67. § (1) A kényszerhasznosítás a tulajdonjogot nem érinti. Ha a 62. § (2) bekezdése szerinti jogsértést a földhasználó követte el, a kényszerhasznosító a jogviszonyban a földhasználó helyébe lép. (2) A kényszerhasznosítást végző személy vagy szervezet a föld használatáért, hasznosításáért ellenszolgáltatással nem tartozik a föld tulajdonosa felé, ha a tulajdonos követte el a 62. § (2) bekezdése szerinti jogsértést. (3)18 A kényszerhasznosítást végző személy vagy szervezet minden év október 31-ig - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - a bevételeiről, és kiadásairól elszámolást készít a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. VI. FEJEZET A HELYI FÖLDBIZOTTSÁG 68. §19 VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 69. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdés szerinti eltéréssel - 2013. december 15-én lép hatályba. (2)20 A 16. § (2), (3), (5)-(7) bekezdése, a 38-44. §, az 51-67. § 2014. január 1-jén lép hatályba. (3) A 8. §, a 18-22. § és a 68. § 2014. március 1-jén lép hatályba. (4)21 A 6. és 7. §, a 9-15. §, a 16. § (1) és (4) bekezdése, a 17. §, és a 23-37. § 2014. május 1-jén lép hatályba. 70. § (1) E törvény hatálybalépése előtt megkötött és a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés végett, az illetékes földhivatalhoz benyújtott haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a szerződés módosítása a fölhasználati jogosultság időtartamának meghosszabbítására, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. E törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonkölcsön szerződés időtartamának meghosszabbítása semmis. E törvény hatálybalépésekor fennálló, határozatlan időre vagy határozott időtartamra kötött haszonkölcsön-szerződés 2014. december 31-ével megszűnik. (3) Az elővásárlási jog gyakorlása céljából 2014. február 28-ig közölt (közzétett) vételi ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A (3) bekezdés szerinti határnapig közölt vételi ajánlat esetében az adás-vételi szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a vételi ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni. (5) Az előhaszonbérleti jog gyakorlása céljából 2013. december 14-ig közölt (közzétett) haszonbérleti ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontj

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Hory80

    Sziasztok!smile rolleyes Egy kis segítséget szeretnék Tőletek kérni!smile helpsmilie Lenne egy kistraktorom amitől megválnék. A hozzá tartozó eszközökkel együtt. Meghatároztam az egésznek egy árat, viszont ez többek szerint elég magas.smile nonono Arra lennék kíváncsi, hogy szerintetek reálisan mennyit lehetne kérni értük összességében? Egy Kubota B1600DT traktorról van szó. 3 hengeres, dieseles, vízhűtéses, 16 lóerős, 4x4-es. Nagyon megkímélt! 500 üzemórát használt! Minden hibátlanul működik rajta a hidraulikától kezdve a dudáig. Vadi új 3 pont függesztés. Új Bridgestone gumik, új Varta aksi, új szűrők, új gyertyák, friss olaj. Kitűnő műszaki és esztétikai állapotban! Eszközök hozzá: - 120cm-es gyári talajmaró (új késekkel) - 2-es eke (szögállítós) - 120cm-es tárcsa (360mm-es 14db (2x7) csipkés tárcsalappal) - 120 cm-es rögtörős kombinátor (két sorban 13db rugóskapával) - 120 cm-es lengőkéses szárzúzó (plusz egy garnitúra új pengével) - gödörfúró (250mm-es fúrószárral) - pótkocsi (2 méter hosszú, 1 méter széles, billenthető) - 120cm-es hótolólap A munkaeszközök is mind megkímélt, szép állapotúak! Adok még hozzá 3 különböző kardántengelyt, orrsúlyt és keréksúlyt is. Így összesen mennyit érhetnek? Előre is köszönöm a válaszokat!smile thumbupcool Üdv!

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | zsoltee83

    Válasz #11563 hozzászólásra Nekem hasonló fogasom van, csak 3 tábla. Viszont a rögtörő henger már nincs meg, valójában nem is nagyon használtam az utóbbi években, viszont most elő kell vennem, mert a víz után repedezik a megtömörödött talaj. Arra gondoltam, hogy a fogassal meglazítom, megkarcolom a talaj felszínét, aztán majd talajmaróval elmunkálom, ha oda érek...

  • Lucerna telepítése, termesztése » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | a2457

    halihóó lucernások. Előljáróban, én csak erdővel foglalkoztam eddig, de egyre inkább rá kellene magam venni hogy kezdjek valamit az eddíg bérbe adott legelővel. Ha jól emlékszem durván 1 hektárról van szó. Namost kicsit elbizonytalanodtam, ez a föld egy nagyon pici patak partján fekszik, egy völgyben. A vízháztartással biztosan nincsen baj. kb. 8 éve lovakat tartanak rajta. Én nem értek a földműveléshez. Volt alkalmam beszélni egy emberrel aki már inkább földművelő mint én. Nemtudom eldönteni hogy csak ugrat e. Szóval, állítása szerint helyből mély talajlazítóval kellene kezdeni, majd szántani. Aztán talajmarózni, vetni, hengerezni. namost én szorgosan jegyzeteltem, de el is bizonytalanodtam mert tényleg nem vagyok képben a témában. erdőnél nem ennyire komplikált a helyzet. Tud valaki technológia leírást adni arról, hogy pontosan hogyan készítik elő a terepet, és melyik műveletet mikor végzik ? különösen kíváncsi vagyok rá hogy mégis mibe fájna lucernásra vetni ezt az 1 hektárt, van e értelme, egyáltalán mennyi lucerna lesz egy hektáron ? szársértő kaszája itt nincsen senkinek, talán megoldható hogy vásároljak egy ilyet, van a háznál t-25 ös, vtz-2048 as, meg egy belarus 820.2 es. hát ksözönöm előre is a válaszokat...

  • Életképek a gazdálkodás mindennapjairól » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | ...:::Pisti:::...

    ok.Csak az egyik haverom talajmaróján is így van, hátrahajt a TLT-ről egy szöghajtóra, aztán az lehajt egy kardánnal a marótengelyre. A szöghajtó ferdén áll lefelé, a maró tengely ugye vízszintes, és a két csonk nem párhuzamos. a kardáncsukló sok törést kibír, de szerintem akkor csak ha mindkét vége ugyanannyit törik.

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | PBandi

    Válasz #14543 hozzászólásra A szántás a földművelés, azon belül a talajjavítás egyik legfontosabb művelete, amelynek során a termőföld felszínét megmozgatják, előkészítik a vetésre. Legfontosabb eszköze az eke, amely meghatározza a szántás módját, a parcella alakját.A szántás alapvetően forgatáson alapuló művelet, ahol a barázdaszelet kivágása után lazítás, porhanyítás és kisebb mértékű keverés mellett a barázda-keresztmetszetnek megfelelő szeletet átfordítjuk. Az eke művelőeszköze, az ekefej, úgy van kialakítva, hogy egy függőleges és egy vízszintes vágással a talaj felszínéből egy, a barázdaszelet keresztmetszetének megfelelő részt kihasít, majd a barázdaszelet sarka környékén elhelyezkedő elméleti forgáspont körül átfordítja (39. ábra). E folyamat során a talaj eddigi szerkezete megváltozik: fellazul, aprítódik és keveredik.A talajmaró a magágykészítés gépe munkamélysége korlátozott a szántás kiváltására nem alkalmas.A gyakran csak talajmaróval művelt területeken a művelt rész alatt kialakul egy összetömörödött réteg ami nehezíti a víz lejutását illetve később növények általi felvételét.Ez as tömörödött réteg természetesen szántáskor is kialakul ezt nevezzük eketalpnak , ezt mélylazítással szokták áttörni de kiskertekben ez nem kivitelezhető. Remélem kimerítő választ adtam.

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | bt66

    Üdv, hátha valakit érdekel. Itt tőlem nem messze, Sátoraljaújhelytől kb. 8 km-re eladó kistrakik: - Yanmar F215 + vízszintes tengelyü szárzúzó 4950€ - Shibaura P21F + talajmaró 4700 €. Láttam ezeket a trakikat, nagyon szépek és rendben vannak! De vannak neki kisebbek is, itt az aktuális link: http://www.bazos.sk/hodnotenie.php?mail=anB3bXd%2FZXA6dntuemRzU2JjeXF0c3w9d28%3D&telefon=0907146144&jmeno=Ladislav%20%C4%8Ci%C5%BEm%C3%A1r

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | bt66

    Válasz #15691 hozzászólásra Üdv Kistaki! Szerintem ez a hidraulika karokkal való pótkocsi vontatás csak szükségmegoldásként felel meg, de egyébként nem jó, mert mivel a karok végei eléggé messze vannak a traki hátsó tengelyétől és ebből kifolyólag nagyon hosszú az erő karja. Ennak az lehet a következménye hogy nehéz rakománynál a pótkocsi (főleg ha azon meg a tengely a plató hátsó harmada alatt van) ránehezedik a karok végeire így könnyen felemelheti a traki elejét mert a traki eleje meg meg könnyü. Az a jó megoldás ha a vonófej minél közelebb van a traki hátsó tengelyéhez, így rövidebb az erő karja! Legjobb jenne a vonófejet a hátsó tengelyre rakni, de általában ez a többi berendezés miatt kivitelezhetetlen. Én ezért a vonószerkezetet a talajmaró "kétpontos" függesztését felhasználva oldottam meg. Ez egy a rota függesztőhelyére két csavarral egyszerüen fel és le szerelhető szerkezet amit még feül egy spanoló orsóval rögzítek a harmadik pont csatlakozási pontjához, így bizonyos mértékig tehermentesítve van a rota függesztőszerkezete. És ezen a vonószerkezeten ha kell akkor tudom cserélni a a vonógömböt vonószemre, és állítható a vontatási pont magassága is. Mert ugye én ha csinálok valamit akkor annak cserélhetőnek, variálhatónak, esetleg más célra is felhasználhatónak kell lennie. Mikor így vontatom a pótkocsit akkor a hidraulika karokat egyszerüen csak felemelem hogy ne zavarjanak. Ha jól tudom akkor a Te Kubotádnak is hasonló a hátulja mint az én Mitsumnak, ezért gondolom ez a megoldás kivitelezhető azon is, Azt nem állítom hogy ez a megoldás a legjobb, biztos van jobb és talán egyszerübb megoldás is, azonban nekem bevált, az 1 tonna súly (1000 liter víz) alatt meg se nyikkant a szerkezet. De szerintem még 2-300 kilóval nagyobb súlyt is nyugodtan elbírna. smile cowboy

  • Szántás kezdőknek és haladóknak » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Laxa

    Válasz #6545 hozzászólásra Keress valakit akinek van egy rendes talajmarója, dolgozzátok át vele,utána totális gyomirtóval a fent maradó gyomokat kiirthatod. A talajod ki fog száradni ,szinte biztos, de sima, viszonylag jó szerkezetű lesz és gyommentes. De gondolom öntözni szeretnél ,mert manapság a konyhakert sincs meg folyamatos vízpótlás nélkül.

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | hspityu

    Sziasztok Kicsit régen voltam már itt. Először is grat a kis jövevényhez. Eke téma:szerintem egy 2*25-ös eke a max amit javasolnék a 16-os gép mögé,levehető ekefejekkel,állítható fogásszélességgel.Az enyém ilyen de nem eladó,láttam már ilyet hirdetni kb 60eft körül volt.Az én ekém nem fordít olyan szépen viszont.Mondjuk amióta rajta van a beforgató azóta jobb. Szárzúzó téma:az én zúzóm oldalra kirakható,függőleges kb a talajmaró szélességűt javasolnék neked is.Azt nagy gazban,kukoricaszárban is el fogja bírni.Az enyém kisipari,a hajtómű egy sokkal nagyobb gépre is felrakható ami nem hátrány,a kések száma 5 ebből egy álló kés.Kaszálásra is alkalmas ha leveszem a lengőkéseket 1-1-re és kiveszem az állókést is.Szabadonfutót,esetleg kuplongos kardánt számíts bele a vásárlásba. A vízszintes tengelyű zúzók szerintem praktikusabbak,nekem is kéne egy majd de az áruk az ...túl drága.Főleg ha azt nézzük,hogy mit kell levágni vele,szinte sosem térül meg az ára,vagy elég nehezen.Aztán fog az ember egy betont vagy valami hasonlót és lehet perkálni megint. Sok sikert a vásárláshoz azért. smile cowboy

  • Fűtési módszerek: a szalmabálás kazán » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Radocz

    Válasz #554 hozzászólásra Felfrissítem a Kelemen Úr linkjét. Ha valaki nem látta volna. Ott tapasztaltabbak beszélgetnek. Nekem egy négy aknás kazánom van, amib 80 cm-es fa hasáb is belefér, vagy 4 vödör szén. Az ajtaja cserépkályha ajtó és én vagyok a szabályzója. A melegvíz össze van kötve a gázklazánnal, így mindig 40-50-os az előre menő víz hőmérséklete. Ha veszem a tűzrevalót, akkor nem sokkal kerül kevesebbe, mint a gáz. A legújabb erdészeti gép, ami faaprítékból készít bálát, talán elfogadható áron lesz beszerezhető. Ha sok ilyen lesz, akkor olcsón jót tudunk venni. Nekem egy télre kell 3 000 m3 gáz, vagy 100 q közepes minőségi szén. Ehhez hasonlítva mennyi kisbálás szalma szüksége? Valahol sántítanak a számok. Én is úgy tudom, hogy 2-3 kisbálás szalma kell egy hideg napra. Amikor még szénnel tüzeltem, volt olyan nap, hogy 10 vödörrel égett el. Az 100 liter. Hány kiló? Talán 80 A szalma hőértéke kisebb. Akkor kell 100 kg. Ez olyan 4 bálának felelhet meg. Tárolási helyem volna, mert egy hétre előre betárolnám, a nagy kazalból. smile cowboy

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | ilokos

    Sziasztok! Sikerült megjavítanom a hidraulika vezérlést.Egy potméter egyik szála volt belöl oxidálódva,így blokkolta a teljes működést.A karral emel süllyeszt a pillanatnyi helyzetben megállítja,zöld gombra kiveszi fogásból,kikapcsolva a kar helyzetének megfelelően megáll.A többi tekerős kapcsolóra is működik autómatán vízszintez a talajmaró hátsó ajtó nyitása függvényében emel süllyeszt.Nagyon jól működik.

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | hspityu

    Válasz #4407 hozzászólásra Sziasztok A vízszintes szárzúzó elég drága mulatság lesz én is nézegettem a használtakat és a használt is drága.Egy kérdésem lenne ezzel kapcsolatban:a szőlő sorközeit szárzúzás helyett talajmarózni nem lenne jobb?A talajmarót általában adják a Japán gépekhez így nem kéne megvenned a zúzót.Igaz én az Alföldön vagyok és lehet hogy egy idő után elmarózod a hegyet amikor lentről haladsz felfelé.Esetleg még a tárcsázás mint sorközművelés,de az szintén jól kinyúlik a gép mögé. Ezek csak alternatívák persze,ha egy vízszintes tengelyű zúzó kell,akkor meg kell venni, igaz az új kb 300+fa-nál kezdődik. Más.: Nekem a Kubota jobban tetszik a 2 gép közül.Viszont az Iseki TA szériája is nagyon bejöhetne az udvarba

  • Kukorica várhatóan........! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | SAPSifüles

    Válasz #6684 hozzászólásra A szerződés az szerződés, a vis maior meg vis maior ... A 2010-es év tapasztalata alapján a 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről már tartalmaz a szerződéses kapcsolatokra vonatkozóan is rendelkezéseket. 3. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani: a) a mezőgazdasági termelő, b) a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló, c) a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén - annak keretei között - a biztosító, d) a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint e) az állam között. A III. fejezet (20-23. §§) rendelkezéseit - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a szerződő felek közötti megállapodáson alapuló teljesítéssel összefüggésben kell alkalmazni. [20. §] Semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a vis maior miatt hiányzó mezőgazdasági terményt a termelő pótolni, mástól beszerezni, helyette más szolgáltatást vagy biztosítékot nyújtani köteles. [21. § (1) bek.] Vis maiornak minősül a mezőgazdasági káresemény [23. § (1) bek. a) pont]: a jégesőkár, aszálykár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár, valamint az árvízkár. [2. § 7. és 21. pontok értelmében] A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káreseményt, valamint annak mértékét, és az emiatt bekövetkezett hozamérték-csökkenést kérelemre az agrárkár-megállapító szerv igazolja. [23. § (2) bek.] EZ NEM AZONOS az MVH-hoz történő vis maior bejelentéshez csatolandó igazolással! Itt az jelenthet problémát, hogy az új törvény nagyon szigorúan határozza meg az aszály fogalmát: aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el. E szerint sokfelé nem is volt aszály. smile blinksmile blinksmile blink A korábbi szabályozás [32/2009. (III. 31.) FVM rendelet] szerint: aszály: az a természeti jelenség, amely a rendkívül meleg és száraz időjárás következtében a növényi kultúrákban terméscsökkenést okoz, és amelynek tényét az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a rendelkezésre álló vízmérleg- és hőmérsékleti adatok, valamint a távérzékeléses növénymonitoring és egyéb termésbecslések alapján meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vis maiorként közleményben meghirdet. Az aszályt most is miniszteri közleménnyel lehet vis maiornak nyilvánítani, de a miniszter ezt csak a törvényi feltételek (30 napon belül 10 mm csapadék) fennállása esetén tudja megtenni.

  • Géptámogatás 2013-14 » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | JOSEY

    Figyelem: Február 1-től csak elektronikus úton nyújthatók be kifizetési kérelmek számos beruházási támogatásnál! Ismételt tájékoztatás a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtott támogatás igénybevételéről – a 2012. évi fiatal gazda támogatáshoz kapcsolódóan2013. február 1-jén nyílik az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló egyes beruházási jellegű támogatások kifizetése iránti kérelmek benyújtásának újabb időszaka. Az érintett jogcímek az alábbiak: • Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK) • Baromfi telepek korszerűsítése • Kertészet korszerűsítése • Kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzése (Kertészeti gépbeszerzés) • Erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerűsítése 1-2. (Erdészeti gépbeszerzés) • Növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítése (Szárító) • Öntözés, melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése (Öntözés) • Mezőgazdasági utak fejlesztése (Mezőgazdasági út) • Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP) • Nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítése (Nyersszesz, nyersolaj) • Falumegújítás és -fejlesztés (Falufejlesztés) • Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (Mikrovállalkozás) • Turisztikai tevékenységek ösztönzése (Turizmus) • Vidéki örökség megőrzése • Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének egyes jogcímei (LEADER) Fontos változás, hogy a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet február 1-jén hatályba lépő módosítása értelmében a felsorolt jogcímek tekintetében kifizetési kérelmet kizárólag elektronikus úton, az MVH által rendszeresített elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani. Az aktuális beadási időszak 2013. február 1-től május 31-ig tart. Felhívjuk az érintett ügyfeleink figyelmét, hogy a rendelet hatályos verziója a www.magyarorszag.hu jogszabálykeresőjében (https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso) elérhető. Javasoljuk az említett rendeletben, valamint az egyes jogcímrendeletekben foglalt feltételek alapos megismerését, a kapcsolódó MVH közlemények áttanulmányozását, illetve az MVH honlapján (www.mvh.gov.hu) megjelenő tájékoztató anyagok folyamatos figyelemmel kísérését. További tájékoztatás az ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu e-mail címen kérhető.

  • Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia / Időjárás » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | BNC

    Válasz #3422 hozzászólásra Lakosságvédelmi intézkedések a hőségriasztás miatt Az Országos Meteorológiai Szolgálattól kapott előrejelzés alapján délnyugati áramlással továbbra is igen meleg levegő áramlik a Kárpát-medencébe. A napi középhőmérséklet péntekig az ország nagy részén meghaladja a 25, főként délen és keleten helyenként a 27 fokot. 2009. július 15-én, szerdán éjszaka északnyugat felől egy gyenge hidegfront érkezik, hatására július 16-án, csütörtökön a Dunántúlon átmenetileg kissé mérséklődik a hőség. Július 18-án, szombaton markáns hidegfront érkezése várható, így vasárnap mindenütt megszűnik a kánikula. A legmagasabb hőmérséklet többnyire az elkövetkezendő napokban 30, 36, a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 15, 21 fok között valószínű. A napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 °C-t, ezért az országos tiszti főorvos 2. fokozatú hőségriasztást rendel el. Országosan várható minimum és maximum hőmérsékletek: július 15. szerda:  15, 20 / 32, 36 július 16. csütörtök:  16, 21 / 30, 35 július 17. péntek:  15, 20 / 31, 36 július 18. szombat:  15, 20 / Ny-on 20, 25, K-en 35 fok körül július 19. vasárnap:  10, 15 / 25 fok körül július 20. hétfő:    9, 14/ 25, 30 (OMSZ előrejelzés, 2009-07-14 11:00 óra) A nagy melegre való tekintettel szükségessé válhatnak az alábbi lakosságvédelmi intézkedések: Közlekedés: A területileg illetékes önkormányzatok felkészülnek a közigazgatási határokon belüli autóutakon közlekedő forgalmi akadály miatt gépjárművekben tartózkodó személyek, utasok és állatok szükség szerinti mentésére és a folyadékellátás biztosítására. A határátkelőhelyeken feltorlódott járműveken a személyek, állatok folyadékellátásáról és locsolóhűtéséről a fuvarozók gondoskodnak. A közlekedés során vegyük figyelembe, hogy a hőség csökkentheti a koncentrációs képességet. A gépjárművel több órás útra indulók gondoskodjanak a vízellátásról a folyadékhiány pótlása érdekében, valamint az esetleges segélyhíváshoz szükséges segélykérő telefonszámok biztosításáról. A közúton állatokat szállító, fuvarozó gépjárművek vezetőinek javasoljuk, hogy a szállított állatok hő elleni védelmét másfél - illetve kétóránkénti megállás közbeiktatásával, folyadékpótlással és locsolóhűtéssel lássák el. Közúton, vasúton utazó dohányzó személyek égő gyufát, cigarettavéget ne dobjanak ki a járműből a nyári avar -, bozót -, gabona -, valamint erdőtüzek kialakulásának megelőzése érdekében. Mezőgazdaság: Az erős nyári felmelegedés miatt (reggel és napnyugta után) lehetőség szerint a mezőgazdasági kultúrák, dísznövények és védett növények kiszáradás elleni védelmét locsolással biztosítsák. A nyári időszakban végzett aratás és egyéb szálas takarmány betakarításánál tilos a tűzgyújtás, illetve a tarlóégetés csak megfelelő tűzvédelmi intézkedések és felügyelő személy(ek) jelenléte esetén lehetséges (Környezetvédelmi törvény tiltja). A betakarított széna-, illetve szalmakazalok, boglyák környékén a szükséges tűzvédelmi eszközök elhelyezése és szabályok betartása kiemelt fontosságú. A szabadban tartott állatok napi itatása feltételeinek tartalék vízkészlettel való megteremtése szükséges. Az állattartók tegyék meg a szükséges intézkedéseket a zárt helyen tartott állatok helyiségei megfelelő szellőzéséről való gondoskodás érdekében, és szükség esetén hűtőlocsolással biztosítsák a jószágok hűtését. Erdőgazdaság: Magyarország erdeiben tilos a tűzgyújtás és a tarlóégetés a nyári hónapokban, az esetlegesen kijelölt helyeket az erdőtulajdonosok táblákkal jelezzék a tűzgyújtás feltételeinek biztosítása mellett. Az erdőtulajdonosok (kezelők, használók) a tulajdonukban lévő erdei területeken az állatok itatásához szükséges ivóvizet az állatok megszokott itatóhelyeinél folyamatosan biztosítsák. Lakóépületek, irodák: A nyári hónapokban a vízfogyasztás csökkentése és a locsolási tilalom fokozott betartása, illetve a klimatizált helyiségekben a klíma berendezések optimális használata (szűrő tisztítása, optimális hőmérséklet beállítása, legrövidebb üzemeltetési idő megválasztása, stb.) célszerű. Épületek árnyékolással történő fény- és hővédelme ajánlott (nagy felületű ablakok, lapos tetők, stb.) és hosszú távú tervek készítése az árnyékolástechnikai problémák megoldására. Fontos a magas hőmérséklet miatt párolgó és tűzveszélyes anyagok tárolóhelyei, valamint a huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas helyiségek folyamatos szellőztetésének biztosítása. Szociális- és egészségügyi intézményekben élők környezetében az optimális hőmérséklet fenntartása (folyadékpótlás, védőital, szellőztetés, hűtés, stb.). Szabadban való tartózkodás: Lehetőleg kerülni kell a tűző napon való tartózkodást délelőtt 10 és délután 14 óra között. A kirándulók, utazók, nyaralók mindig vigyenek magukkal elegendő folyadékot. A szabadban munkát végzők számára óránkénti pihenés, valamint folyamatos hűtő-védő folyadék biztosítása szükséges. Az üzemeltetők hívják fel az üdülőövezetekben és vízparton tartózkodók figyelmét a védekezésre a napszúrás, leégés elkerülése érdekében, valamint az alkoholfogyasztás mérséklésére. Felhevült testtel csak zuhanyzást követően fürdőzzenek szabad vizeken vagy strandokon. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal tanácsolja, hogy a déli órákban tartózkodjunk hűvös helyen. Törekedjünk megakadályozni a lakások felmelegedését: nappal csukjuk be az ajtót, ablakot és sötétítsünk be. Este, éjszaka azonban szellőztessük át a helyiségeket friss levegővel. Fokozottan figyeljünk az idősekre, betegekre és a kisgyermekekre. Az országos tiszti főorvos felhívja az egészségügyi intézmények, a mentőszolgálatok, az önkormányzatok figyelmét is, hogy az egészségünket érintő megelőző intézkedéseket tegyék meg. Így többek között az esti órákban locsolják a közterületeket, illetve tegyék közzé az igénybe vehető légkondicionált helyiségek listáját. A hőségriasztás és fokozatai: A hőségriadó tulajdonképpen a klímaváltozás negatív egészségi hatásainak megelőzésére való felkészülést és az alkalmazkodás elősegítését szolgálja.  Ennek érdekében működtetik az időjárás egészségi hatásait előrejelző rendszert. 1. Figyelmeztető jelzés (1. fok) Ez csupán egy belső használatra szánt figyelmeztetés,  ha a napi középhőmérséklet egy vagy két napig várhatóan eléri vagy meghaladja a 25 C°-ot. Ez csak a mentőszolgálatnak szóló jelzés. 2. Készültség jelzés - riasztás a lakosság számára (2. fok) Kihirdetésére akkor kerül sor, ha az előrejelzés szerint a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi 25 C°-ot, a napi középhőmérséklet legalább egy napra eléri a 27 C°-ot. A magas napi átlaghőmérsékletek olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelentenek a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását a megnövekedett egészségi kockázatokról. 3. Riadó jelzés (3. fok) Kihirdetésére akkor kerül sor, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri a 27 C°-ot. Ez a kánikulahelyzet megfelel a 179/1999. (XII.10.) Korm. rendelet 5. §. (2) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott "rendkívüli időjárási helyzet"-nek, amely indokolja a rendeletben előírt intézkedések elrendelését. Mit tegyünk a hőhullámok kedvezőtlen hatásai ellen? Klímaváltozás – különös tekintettel a hőhullámokra – okozta káros egészségi hatások és megelőzésének lehetőségei A ’90-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása, azonban az 1990-es éves vége felé ez a trend megváltozott. A globális klímaváltozás a XXI. Század egyik legfontosabb környezeti problémája. A föld felszínének átlaghőmérséklete az utóbbi 25 évben 0.4 şC-kal emelkedett A klímaváltozás több oldalról veszélyezteti az emberi egészséget: károsítja a környezetet, az ecoszisztémát, a gazdaságot és a társadalmat A klímaváltozás ezen hatásokon túl befolyásolja az élelmiszer biztonságot, megváltoztathatja a vektorok által terjesztett betegségek térbeli és időbeli előfordulásának jellemzőit, növeli az extrém időjárási helyzetek, pl. a hőhullámok gyakoriságát. A "hőhullám" definíciója (OKK-OKI, Fővárosi ÁNTSZ, OMSZ közös projektben elvégzett vizsgálat alapján) A 97% gyakorisággal mért napi átlaghőmérséklet feletti átlaghőmérsékletű napok (26,6şC). Hőhullám = 3, egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet 26,6şC felett Veszélyeztetett csoportok: Bárkinek okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet a kánikula, de vannak különösen veszélyeztetett csoportok. Ilyenek például a csecsemők és a fiatal kisgyermekek, 65 évnél idősebbek, fogyatékosok, szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők. fiatalok Hőhullám okozta káros egészségi hatások Magas hőmérséklet okozta megbetegedések: bőrkiütés, fáradtság, görcs, hirtelen ájulás, kimerülés, stroke. A legtöbb hőséggel összefüggő betegségek (kivéve a bőrkiütés és a görcs) a lényegi következményei annak, hogy különböző súlyú elégtelenségek következnek be a hőszabályozó rendszerben. Ráadásul, számos más un. prediszponáló tényező felgyorsíthatja a magas testhőmérséklet kialakulását. Prediszponáló tényezők: kor, akklimatizálódás hiánya, dehidratáció (csökkentett tápanyag és folyadékbevitel, vizelethajtó tabletták, alkoholfogyasztás), gyógyszerszedés, mozgás hiány, túlsúly, fáradság, alváshiány, hosszú, magas intenzitású edzés, védőruha. MIT IGYUNK MIT NE IGYUNK Víz, ásványvíz, tea, Szénsavmentes üdítők Paradicsomlé, aludtej, kefír, joghurt Levesek Kávé, alkohol tartalmú italok Magas koffein és cukortartalmú szénsavas üdítők Akinek van elektromos ventillátora, használja a nagy melegben! Lehetőleg éjjel szellőztessen! Széles karimájú kalappal, napszemüveggel és naptejjel védje magát és gyermekét! Csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessünk Ne sétáltassunk a hőségben kisbabát! Sose hagyjunk gyermekeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban! A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk őket tiszta vízzel, vagy pici sót is tartalmazó, citromos teával a szoptatás után! 65 évnél idősebbek, fogyatékosok, szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők, azok, akik szívgyógyszert szednek, a vízhajtás mellett is fogyasszanak elegendő mennyiségű folyadékot, azaz a szokásosnál egy literrel többet a forró napokon! A 65 évnél idősebbek, különösen a szívbetegségekben és magas vérnyomás betegségben szenvedők a melegben fokozódó panaszaikkal azonnal forduljanak orvoshoz! Nagy melegben zuhanyozzon langyos vagy hideg vízzel akár többször is! Ha van elektromos ventillátora, használja a nagy melegben! Kánikulai napokon a különösen meleg dél körüli, kora délutáni órákat töltse otthon, besötétített szobában, viszonylag hűvösben! Forró nyári napokon ne a legmelegebb órákra időzítse a piaci bevásárlást! MIT NE IGYUNK? Kávé, alkohol tartalmú italok Magas koffein és cukortartalmú szénsavas üdítők MIT IGYUNK? Víz, ásványvíz, tea, Szénsavmentes üdítők Paradicsomlé, aludtej, kefír, joghurt Levesek Ha kánikulában a szabadban sportolsz, gyakran hűtsd magad és fogyassz legalább 4 L folyadékot! Fontos a só pótlás is! Széles karimájú kalappal, napszemüveggel védd magad a nap égető erejétől! Könnyű, világos színű, bő szabású, pamut alapanyagú ruhát hordj forró napokon! Bőrtípusodnak megfelelő fényvédő krémmel naponta többször kendd be bőrödet! (Ha nagyon világos a bőröd, kék a szemed, használj 10 feletti napvédő faktoros naptejet! Nagy melegben zuhanyozz langyos vagy hideg vízzel akár többször is! Tölts 1-2 órát légkondicionált helységben!

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | hspityu

    A talaj itt a Tisza mellett is elég kötött.Amikor még szántóföld volt akkor 32AK-s volt eső után ragad ha kiszárad kopog,de ha meg van jól trágyázva (marha80%,disznó20% kb tejtermelőtől) szántva és talajmarózva mint az idén,akkor aprómorzsás a szerkezete.Szépen terem is szerintem,műtrágyát alig adok a terménynek idén még a 10kg nitrát nincs kiszórva,(1600m2)igaz én igyekszek nagyon kevés műtrágyát és vegyszert használni. Egyedül attól félek,hogy a talaj 25cm után ülepedett lesz,nem engedi majd át a vizet,ezért gondolkodok erősen egy ásógépen,ami gondolom mélyebben művelné a területet, ha nem elsőre akkor második fogásra. A faluban nincs jelenleg ásógép sajnos. Ásógép hirdetés: http://www.agroinform.com/aprohirdetes/2087070/Asogep.html

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | hspityu

    Sziasztok Nálunk is jó kis eső volt,éppen horgásztam amikor jött a vihar,éppen össze tudtam pakolni.A földekre kell itt is az eső,bár én így most nem tudok talajmarózni pár napig.A szántások is csúsznak picit de azok még időben vannak. smile rolleyes

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | hspityu

    Sziasztok Misi az aprító nagyon jól néz ki én láttam az ágaprító fórumban is a videót ne felejtsd el lécci. kistaki:a talajmaródon a szmeringeket bizony cseréled kell kicsit tudod húzni az időt de nem sokáig szerintem.Én is hallottam már a zsír és olaj keverékéről,de csak kényszermegoldásként használnám. Nemsokára kezdődik a szezon nálunk is,ma már megpirkadt a teteje a talajnak,igaz mondják az esőt még. smile cowboy

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | Balázs1994

    Válasz #10839 hozzászólásra Igazad van 2010ben volt ilyen esős év de akkor legalább volt napsütés, mos meg nem tudtam megkezdeni a talajmarozást se lehet hogy tul agodom a dolgot de ez így nagyon nem lesz jó, ja 30mm esett az éjel .smile confused

  • T-25/A kistraktor » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | Asztalostóth

    Válasz #13456 hozzászólásra Erre én is gondoltam, bár van a tanksapkán egy kicsi lyuk,de holnap egy 2-es fúróval kitágítom.Ha nem esne az eső lenne talajmarózásom bőven(zala /most is szakad)

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | Bencsiki

    OFF. Bencsiki - Darazsak 2:2 Rövid beszámoló. 1. félidő(dél körül) fél bála szalma ráhintve a darazsas részre, meglocsolva 2 dl gázolajjal és meggyújtva. Eredmény: aki a föld alatt volt annak annyi, aki a levegőben volt (qrva sok) az megmaradt. Eredmény: 2:1 2. Félidő du. 5 körül Isekire talajmaró, góllövő traktorosra (Bencsiki) műanyag esőköpenyben kapucnival, napszemüveggel keresztbe-hosszába kétszer átrotálva az izgalmas területet. Eredmény: 2:2 Pontozással győz: a kék-sárga csapat (Iseki) a fekete-sárga (Darazsak) csapat felett. Várjuk a következő ellenfelet. Bocs az OFF-ért. smile cowboysmile pimpsmile aikido

[bezárás x]