játék

Géppiac

  • Claas Playmais kreatív játék tehenes - 0001701310

    Claas Playmais kreatív játék tehenes - 0001701310
    870 HUF

    2019-04-18Budapest

    Biológiai úton lebomló játék, kukoricakeményítő, víz és ételfesték felhasználásával készült, ragasztást nem igényel. A doboz kellékeket és használati útmutatót...

    870 HUF
  • Blickle LE-VE 80R-FI forgóvillás műszaki kerék stop-fix fékkel 80 mm

    Blickle LE-VE 80R-FI forgóvillás műszaki kerék stop-fix fékkel 80 mm
    3.063 HUF

    2019-04-10Pest megye

    Préselt acéllemez forgóvillás görgő talplemezes rögzítéssel és "stop-fix" fékkel, Szabvány tömörgumi futófelületű kerék, acéllemez felnivelVilla:Acéllemezből...

    3.063 HUF
  • Blickle L-ALTH 200K nagy teherbírású műszaki kerék 200mm

    Blickle L-ALTH 200K nagy teherbírású műszaki kerék 200mm
    17.480 HUF

    2019-04-09Pest megye

    Préselt acéllemez forgóvillás görgő, közepes teherbírású kivitel, talplemezes rögzítéssel, Blickle Extrathane® poliuretán futófelületű kerék, alumínium...

    17.480 HUF
  • Blickle LIX-PHN 100G hőálló műszaki kerék 100mm

    Blickle LIX-PHN 100G hőálló műszaki kerék 100mm
    6.606 HUF

    2019-04-09Pest megye

    Hőálló nemesacél forgóvillás görgő talplemezes rögzítéssel, Hőálló Blickle TempLine® Classic duroplasztikus kerékVilla:Kiváló minőségű, rozsdamentes króm-nikkel...

    6.606 HUF
  • Blickle LE-PO 100G ipari kerék 100mm

    Blickle LE-PO 100G ipari kerék 100mm
    2.323 HUF

    2019-04-06Pest megye

    Préselt acéllemez forgóvillás görgő talplemezes rögzítéssel, Poliamid kerék Villa: Acéllemezből préselt, duplasoros golyóscsapágyazás a forgókoszorúban,...

    2.323 HUF

Hozzászólások

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2015. április 07., szerda 14:41 | Ramszesz

    Válasz #7619 hozzászólásra Válasz #7619 hozzászólásra Részemről,én is rühellem a ....kat!De,azt azért elmondom neked,hogy a szociális segélyen tengődő embereknek a fele,Magyar származású és nem .... !!! Borsod és Szabolcs- megyék falvaiban,a lakosság 50-60%-ka segélyes,és ezen belöl,a ....k aránya,csak 35% ! Akkor most mi is van ?? Hát az van,hogy azokon a részeken,nincsenek munkahelyek....egyáltalán nincsenek! Majd ha meglesz az 1 millió betöltetlen munkahely, majd akkor pofázhat a fidesz,(meg mindenki)hogy mennyetek dolgozni!De amíg nincs hová,addig hiába űzik az embereket....:-)És azt is elárulom neked,hogy a legtöbb (igazi)demokráciákban,mindenütt folyósítanak segélyeket!..és nem ám vacak 28500 ft-ot..hanem annyit,hogy tisztességesen meglehet élni belőle..Belgiumba például,átszámítva,230000ft-ot..Angliába meg még többet..Azért mert Így sikerült a rendszerváltásunk..ahogy..meg hogy a politikusok 20-év alatt ide juttatták az országot,azért még nem kellene 400000 munkanélkülit és a családjukat éhen-dögleszteni! (Mert most,erre megy ki a játék!) De meg lesz majd ennek a politikai következménye...nem igen lesz mégy-egyszer 2 harmaduk..(még a külföldi Magyarokkal együtt-se)..és ha majd az emberek a bőrükön fogják érezni az új szankciókat,még a fele-se.. A vállalkozók felé pedig,semmiféle igazi érdemleges lényegi könnyítés nem történt (csak a nagy pofázás van) !Ezért,nem fognak több embert felvenni..vagy beruházni..Ez a Comba meg.. egy degenerált idióta !..köze nincs az élethez..(mert 1300000-ret keres,és e szerint is gondolkodik)De a lényeg,hogy dolgozni kellene itt mindenkinek,viszont,ennek a feltételeit is biztosítani kell hozzá! ..viszont az unión belől,ez,még sehol nem sikerült maradéktalanul.. smile surrender Moderátor által módosítva: 2015-04-07 14:41:03

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2015. április 07., szerda 14:30 | JD 4630

    Válasz #2482 hozzászólásra Lóf*szt, az nem ér annyit, .... szavazatot sokkal kevesebből lehet venni. Nem itt arra megy ki a játék, hogy a végén valamelyik pénzcsoprtnál(mint CS.S.) landol a cég egyben, ennyi. Akinek hagyták kijátszani a céget rendszerváltáskor az csak megőrzésre kapta, és ezzel egyre többen képben vannak. Moderátor által módosítva: 2015-04-07 14:30:05

  • Gyomnövények a szántóföldön » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | Pintér Zoltán

    "Egy veszélyes (tév)eszme nyomában: gyógynövény-e a parlagfű? parlagfűről, amely több százezer allergiás beteg életét keseríti meg, újabban internetes oldalakon és körlevelekben azt terjesztik, hogy nem irtandó gyom, hanem becsülendő gyógynövény. Lássuk a növény „védelmezőinek” fontosabb téziseit, és azt is, hogy mi a valóság: "A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia (…). Azt mondják rá, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények, gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr." Ökológiai szempontból valóban nem releváns a gyomnövény kifejezés, de a köznyelvben hasznosságot tekintve minden olyan növényt gyomnövénynek szoktak minősíteni, ami (adott körülmények között) több kárt okoz, mint amennyi haszna van. Bár az üröm fajok, sőt, a kamilla, a körömvirág és még számos gyógynövény ugyanabba a családba tartozik, mint a parlagfű (a családot nem ürömfélék, hanem fészekvirágzatúak családjának hívják), az egyes fajok hasznos vagy ártalmas volta nem függ attól, hogy az adott család többi tagját hogyan minősítjük. A parlagfű Magyarországon a gyomok közé tartozik: az állításokkal ellentétben gyógyászati értéke nincs, viszont allergizáló hatása miatt sokak életminőségét rontja és hatalmas gazdasági károkat is okoz.Hazánkban több százezerre tehető az allergiások száma, akiknek körülbelül fele a parlagfű pollenjére (is) érzékeny. Becslések szerint évente mintegy 10 milliárd forintot tesz ki a parlagfű-allergia kezelésére szükséges gyógyszerek költsége, a kapcsolódó egyéb költségekkel (kieső munkaidő, orvosi ellátás stb.) a nemzetgazdaságot érő kár 30-35 milliárd forint. "Régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is." A parlagfű Észak-Amerikában őshonos növény, csak a 19. században került Európába. Az első világháború után gyorsult fel elterjedése, de igazán nagy területeket az 1950-es évektől foglalt el. Magyarország területén az 1920-as években jelent meg. Épp ezért nem tartozik a régi, hagyományos európai gyógynövények közé, és Amerikában sem volt jelentős a felhasználása. A referenciaként használt régi gyógynövényes könyvek nem említik a parlagfüvet a gyógyhatással rendelkező fajok között. Élelmiszernövényként való felhasználásáról sincsenek megbízható adatok. "A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80%-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul! A lisztérzékenység (gluténérzékenység, más néven cöliákia) immunológiai alapon kialakuló, a gabonákban található glutén által kiváltott felszívódási zavar. Előfordulási gyakorisága a körlevélben szereplő magas számmal szemben jóval 1% alatt van. A laktózérzékenység (más néven tejérzékenység, helyesebben laktózintolerancia) azért alakul ki, mert az emberek egy részének bélrendszerében nem termelődik elegendő laktáz enzim ahhoz, hogy az elfogyasztott tejtermékekben lévő laktóz nevű cukrot lebontsa. Bár a laktózintolerancia nagyon sokakat (a populáció több mint felét) érint, a tünetek súlyossága függ az enzimhiány mértékétől. A parlagfűallergiát a növény virágpora váltjai, amely az érzékeny egyének légúti nyálkahártyájára kerülve rövid időn belül kialakuló jellegzetes tüneteket okoz. A gluténérzékenység és a laktózintolerancia a parlagfű-allergiától teljesen eltérő módon alakul ki, tévedés vagy csúsztatás a három betegséget ily módon párhuzamba állítani. A növények közül van néhány, amelyre kifejezetten sokan allergiások. Ezek egyike a parlagfű, amely nemcsak azért veszélyes, mert a legfontosabb, leggyakrabban allergiát okozó növény, hanem azért is, mert idegen földrészről bekerült ún. özönnövényként nagyon gyorsan terjed. Az állatszőr és néhány egyéb allergia tüneteinek kialakulása elkerülhető vagy mérsékelhető odafigyeléssel (pl. az érintett nem tart otthon kutyát). A parlagfű-allergiával az a baj, hogy a gyorsan terjedő növény virágporát a szél továbbviszi, így az is részesül belőle, aki parlagfűmentesen tartja környezetét. "10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás, a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos gyógyszerfogyasztók! Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. "Medicus curat, natura sanat." Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág - méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar -, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg "halott gyógyszeripart" jelentene." A gyerekekről szóló anekdotikus leírás valóságtartalma nem ellenőrizhető. Ezzel szemben tény, hogy aki allergiás,az nem csak a szennyezett nagyvárosokban, hanem a természet lágy ölén is szenved a kellemetlen tünetektől. Felmérések azt is bizonyítják, hogy egyes nyugat-európai, tiszta levegőjű nagyvárosokban sokkal gyakoribbak az allergiás betegségek, mint a szennyezett levegőjű kelet-németországi iparvárosokban. Az allergiás betegségek gyakoriságának növekedésére napjainkig nincs egységes magyarázat, de bizonyosnak tűnik, hogy a genetikai okokon kívül a nyugati életmód is fokozza a kialakulás kockázatát. A parlagfű-allergia kialakulásának módjának fenti, igen érzékletes leírása nem tényeken alapul és nagyon távol áll a valóságtól. A légúti allergiásoknak valóban kedvez a kipufogófüst-mentes környezet, de a benzin- és dízelüzemú autók betiltásának elodázását a gyógyszeripar nyakába varrni teljesen alaptalan és elég meredek következtetés. Nem titok, a gyógyszeripar a beteg emberek által kifizetett pénzekből él, de a profitszerzés mellett az elsődleges cél az elégedett vásárló, azaz a gyógyuló beteg. Összeesküvés-elméletek ennek ellenkezőjéről szólnak, de sajnos van elég betegség ahhoz, hogy ne kelljen mesterségesen fenntartani egyes kórságokat ahhoz, hogy a gyógyszergyárak bevételhez jussanak. Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy az orvostudomány csak kezelni tud, gyógyítani nem. Gondoljunk csak arra, hány millióan haltak meg az antibiotikumok korszaka előtt pl. tüdőgyulladásban, és ma már milyen kicsi ez az arány. És egy másik példa: azok a maláriás betegek, akik gyógyszeres kezelés kapnak, nem halnak meg, de a világ „gyógyszeripartól nem szennyezett” részein, például Afrika szegényebb részein évente több százezren esnek ennek a ma már gyógyítható betegség áldozatául – pusztán azért, mert nincs pénzük megfelelő gyógyszerekre. "Nem kell (…) irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a "dolgát"! Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfű irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfű az embereknek. A parlagfű után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az előbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan kipusztulna az emberiség is." Bár megművelt területeken és természetes vegetáció esetén a parlagfű ritkábban fordul elő, nagyon gyors terjedése miatt irtani szükséges. Legszerencsésebb a fiatal, még nem virágzó, virágport nem termelő (így nem is allergizáló) növények kitépése, kaszálása – ehhez még vegyszer sem kell. Ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy a „természet rendje” akkor is felborul, ha egy növény olyan területen jelenik meg, ahol nem őshonos. Természetes ellenségei, kórokozói hiányában gyorsan szaporodik, és bár várható, hogy meghonosodása után idővel a helyi ökológiai egyensúly részévé válik és előfordulási gyakorisága csökken, de azok, akik most allergiásak, ezt nem várhatják meg. "(…) miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk)." Bizonyos virágporok egyáltalán nem, mások jelentősen allergizálnak. 60-80 évvel ezelőtt a parlagfű nem volt elterjedve olyan mértékben, hogy a maihoz hasonló problémákat okozzon. "Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem! (…) a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, - önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre (leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Veterán dobóatléta vagyok és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körül talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítmény javulásokat lehetett tapasztalni." A fiatal, nem virágzó növények nem okoznak pollenallergiát. Szájon át elfogyasztva sem várható olyan allergiás reakció, mint amikor a virágpor a légutakba jut. Megenni mégsem javasolt, mivel előfordulhat, hogy az evés közben belélegzett pollentől túlérzékenységi reakció jelentkezik, továbbá fogyasztásával nincsenek hosszú távú tapasztalatok, és tudományos igénnyel nem vizsgálták, (hogy pl. hosszútávon vagy nagy dózisban) nem mérgező-e emberre. Különösen veszélyes és nem elfogadható, amikor egy közszolgálati jellegű műsorban ilyen veszélyes tévhiteket terjesztenek, és bár a riportban megszólalnak szakemberek, nincs lehetőségük reflektálni az elhangzottakra. A fent említett teljesítményfokozó hatás nem ismert, más nem írta le, és az alapján, amit a növényről jelenleg tudunk, valószínű, hogy placebóhatásról van szó. "Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyányi zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! (…) Akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is." Az itt olvasható állítások teljesen alaptalanok. Az „őssejtfokozás” racionalitása csak bizonyos, jól definiálható esetekben (lenne) igazolható, és akkor is csak szigorúan kontrollált körülmények között. Ilyen hatással a növény nagy valószínűséggel nem bír – eddig ezt egyetlen más növényfajról sem igazolták. Nagy felelőtlenség olyan súlyos betegségekre javasolni a növényt, amelyeket nyilvánvalóan nem gyógyít meg – bármit is állítson az iromány szerzője. "A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak ( én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak. Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől. Weixl-Várhegyi László feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője" Ennek kommentálása nem tartozik a blog profiljába. A szöveg azonban indikátorként szolgálhat a teljes iromány hitelességének megítéléséhez." http://kodpiszkalo.blog.hu/2012/01/29/egy_veszelyes_eszme_nyomaban_gyogynoveny-e_a_parlagfu Moderálta: (575) 2012-04-16 09:57:24

  • Bodza ára » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | Csyzy

    Úgy látom a zártosztályon is van internet, itt meg felültök neki páran.. 3 napja nem néztem be s meglehetősen jót szórakoztam a beírásokon. én 15Ft-ot fizetek kilónként a szedésért, de van aki akár 100 kilót szed óránként nemhogy egy nap... de szerintem senki sem olyan hülye hogy 5000Ftos órabért fizessen... viszont bodzavirágom van eladó. elég szürreális látvány a kivirágzott bodzaültevény.. a következő szédítésen gondolkodtam mi jöhet még? 18 as brix? vagy a bodzalevelet veszek, esetleg pocok ingyen elvihető az ültetvényből?

  • Portálfejlesztés / Gépház / Fórum használat » 2014. október 15., csütörtök 11:45 | BNC

    Kedves Fórumozónk! Az Agroinform.hu agrárportál célja, hogy aktuális és gyakorlatias információk átadásával támogassa a mezőgazdasági ágazatban résztvevőket. Szolgáltatásaink fejlesztése eddig is azt a célt szolgálta, hogy látogatóink igényeit gyorsan és széleskörűen tudjuk kielégíteni. Büszkék vagyunk arra, hogy erőfeszítéseinket a regisztrált látogatóink nagy száma visszaigazolja, továbbá arra is, hogy oldalunkon működik az egyik legaktívabb magyar internetes agrárközösségi fórum. Meglévő szolgáltatásainkat a jövőben is fejleszteni kívánjuk. Ennek érdekében kidolgoztuk új regisztrációs rendszerünket, amely abban segít, hogy még hatékonyabban tudjuk eljuttatni az Ön számára hasznos információt. Kérjük, ismerkedjen meg az új rendszerrel, és továbbra is legyen tagja közösségünknek! Frissítse regisztrációját egyes adatainak újra megadásával és új információkkal! Közreműködését és idejét iPad 2 sorsolásos nyereményjátékban és az AgroMash + Expo kiállítás ideje alatt partnereink által felajánlott ajándékokkal köszönjük meg. Az űrlap kitöltéshez kattintson ide

Cégek

  • Ferwant Bt.

    Ferwant Bt.

    2001. óta – párhuzamosan a kötőelem-értékesítéssel – mezőgazdasági és tehergépjármű-alkatrészeket, valamint az ehhez kapcsolódó felszerelési cikkeket árusítjuk az országban öt telephelyen. Alkatrész kínálatunk fő irányvonala az MTZ traktorcsalád, és régebbi gyártású munkagépek, pótkocsik. Német, és Osztrák partnereinkkel együtt működve ma már nyugati gépekhez munkagépekhez is kínalunk alkatrészeket. 2014-től tevékenységi körünket munkagépekkel bővítettük .

    Cégünk számára elsődleges a vevők elégedettsége, melynek érdekében folyamatosan bővülő árukészlettel, telephelyeink fejlesztésével, munkatársaink képzésével igyekszünk eleget tenni.

Hírek

[bezárás x]