Apróhirdetések

Hozzászólások

  • Tojótyúk tenyésztés, tartás és a tojás eladása » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Keksz007

    Válasz #1699 hozzászólásra De ez csak a takarmány ezen felül van még a fény a víz a jérce és tyúk közötti árkülönbség + még a további munkákra is kell költséget számolni aljazási költséged is van még ami szerintem jelenlegi szalma árak mellett nem kevés és manapság már fűrészport forgácsot sem adnak ingyen mert mindenből pénz csinálnak! Lehet arra még számolgatni szerintem kisebb költséget és szabad tartásban amugy nem fognak ugy tojni mint ahogy pici írta mert ott sokkal jobban lemozogják magukat! És ez a 11 ezres takarmány milyen fehérjével jön ki neked?

  • Tojótyúk tenyésztés, tartás és a tojás eladása » 2014. október 15., csütörtök 11:24 | Pici

    Válasz #2183 hozzászólásra hát akkor ennyi erövel a szoja meg a mészgritt aránya is meg van emelve duplájára mert abbol is csak fele arányba kapnak ....... a szojánál elmegy de mésznél kevés ha a duplája akar lenni másik meg hogy az egészben oda adott gabona meg kukorica nem tesz jot nekik mert kevésbé tudnak emészteni a darát hamarabb meg tudják és könnyebben esznek többet .... és igen az 1,25 % ban benne van midnen ami 1 mázsa takarmányba kell a tojotyukoknak ami benne van pedig olvashatod a papirján ami rajta van ahhoz hogy mit szolunk ehhez a recepthez meg annyit kell nézni hogy mit szolnak a tyukok hozzá hány tojás van naponta? meg persze a 3 ik legfontosabb világitassz e nekik eleget hogy meglegyen a 16 ora világosság nekik ? amugy én a helyedben nem adnék nekik darálatlan terményt és visszavenném az arányokat a normálisra a tápban de akkor meg iszonyat sok a 30kg szoja jérceként 20kg max idösebb tojoknál akár 15 kg alatt is lehet a szoja aránya

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 11:12 | Pintér Zoltán

    19/2010. (III. 11.) FVM rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint az Európai Parlament és Tanács 2006. december 12-i, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes agrárpiaci tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában - a 21. § a) és c) pontja tekintetében az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában - kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról szóló 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet módosítása 1. § (1) Az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról szóló 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet [a továbbiakban: 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet] 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a cukorrépa szállítási jogosult jogutód nélkül szűnik meg, a támogatást a cukorrépa szállítási jog új tulajdonosa akkor igényelheti, ha e rendelet hatálybalépéséig a szállítási jog már átírásra került, vagy ezen időpontot követően a jogosult megszűnéséig írják át azt. Ha a cukorrépa szállítási jogosult úgy szűnik meg jogutód nélkül, hogy nem rendelkezik a cukorrépa szállítási jogáról, akkor az R. 4. § (4) bekezdése szerint kell eljárni. A támogatást ebben az esetben is a szállítási jog új jogosultja igényelheti.” (2) A 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A támogatás igényléséhez az alábbi igazolásokat kell mellékelni:] „d) egyéb, a jogosultságot igazoló irat, amely lehet hagyatékátadó végzés, vagy jogutód nélküli megszűnést igazoló cégbírósági végzés.” (3) A 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a támogatást integrátor, TÉSZ, vagy BÉSZ igényli, akkor a támogatási kérelemhez mellékelni kell az integrált termelőknek, illetve a TÉSZ vagy a BÉSZ tagjainak listáját.” (4) A 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az integrátor, a TÉSZ, illetve a BÉSZ köteles a támogatási összegek utalását követő 40 napon belül az MVH felé benyújtani az egyes integrált termelőkre vonatkozó támogatási összeg részletes kiszámítását, valamint az átutalás tényét bizonyító dokumentumokat (bankszámla kivonat másolata). Amennyiben a támogatás nem kerül továbbításra határidőn belül, úgy az az integrátor, a TÉSZ, illetve a BÉSZ részéről jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.” A dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultságról szóló 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet módosítása 2. § (1) A dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultságról szóló 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet [a továbbiakban: 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet] 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A dohánytermelői csoport e rendelet alapján jogosult a mellékletben meghatározott dohánytermelési kvóta mértékéig azon tagjai részére dohánytermelési jogot megállapítani, akik (amelyek) regisztrációs számmal rendelkeznek. Nem tagadható meg a támogatási jogosultság megállapítása attól, aki a rendelet hatálybalépését megelőzően dohány 2006. évi termelésére már szerződést kötött a termelői csoporttal. Egyebekben a támogatási jogosultság felosztásának feltételeit a termelői csoport maga állapítja meg.” (2) Az 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a dohánytermelési jog jogosultjának személyében vagy a dohánytermelési jog mértékében változás következik be, a változást igazoló dokumentumok alapján a dohánytermelői csoport a dohánytermelési jogról - a korábban kiállított igazolások egyidejű bevonása mellett - új igazolást állít ki. A változást a dohánytermelői csoport haladéktalanul közli a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) Központi Hivatalával.” (3) Az 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A dohánytermelői csoport a 2007. évtől kezdődően a tárgyév június 30-áig a (2) bekezdésben foglaltak szerint értesíti az MVH Központi Hivatalát a tagjait megillető dohánytermelési jog mértékéről.” 3. § Hatályát veszti az 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet 3. § (3) bekezdése. A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosítása 4. § (1) A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet [a továbbiakban: 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet] 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Baromfitenyésztés során az előírásokon túlmutató állatjóléti kötelezettségvállalás ellentételezésére az agrárpolitikáért felelős miniszter támogatást hirdet.” (2) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 1. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(5) A napos kori letelepítés darabszámát a napos állat vásárlásáról szóló számla, saját tulajdonban lévő keltető esetén a belső áthelyezést igazoló bizonylat másolatának csatolásával kell igazolni. Az átminősítéskori állatlétszámot, tyúknál (jérce) és pulykánál (előnevelt pulyka) szintén a vásárlásról szóló számla másolatának, saját előnevelés esetén az átminősítésről szóló, a kezelő állatorvos által kiállított igazolás becsatolásával kell igazolni, amelyeken a letelepített darabszámnak szerepelnie kell. A hízott liba és a hízott kacsa tömésbe fogáskori darabszámát nem kell bizonylattal igazolni. Amennyiben a kérelmező végzi az elő-, illetve utónevelést, akkor az átminősítésről a kezelő állatorvos igazolását is tartalmazó szigorú számadású belső bizonylatot (szállítólevél vagy korosbítási bizonylat vagy 2740 BIR nyomtatvány) kell a támogatási kérelemhez csatolni. (6) E rendelet alapján támogatás az adott támogatási évben január 1. és december 31. között letelepített napos baromfira (tömésre nevelt libára és kacsára), beólozott jércére és beólozott előnevelt pulykára, illetve levágott összes baromfifélére, legfeljebb mindösszesen 4 milliárd forint összegig nyújtható. A támogatási keret a 4. számú mellékletben foglaltak alapján, fajonként és hasznosítási irányonként elkülönített támogatási keretek szerint kerül felosztásra.” (3) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet szerinti támogatásra az az igénylő jogosult, aki/amely] „f) adó-, vám-, egészség-, nyugdíj-, társadalombiztosítási járuléktartozással nem rendelkezik, és nincs lejárt tartozása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) felé;” (4) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) E rendelet szerinti támogatás baromfiállományonként egy alkalommal igényelhető az 1. § (6) bekezdésben foglaltakkal összhangban, a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú, az MVH által rendszeresített, az MVH honlapján közleményben közzétett formanyomtatványon. A támogatási kérelmet a tárgyévet követő év január hónapjában kell benyújtani.” (5) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. § (5) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A támogatási kérelemhez csatolni kell:] „f) a Baromfi Termék Tanács javaslatával és ellenjegyzésével ellátott, az MVH honlapján közleményben közzétett, az 5. számú melléklet szerinti adattartalmú formanyomtatvány szerint kiállított szakmai ellenőrzési lapot.” (6) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az MVH a döntését az adott évre vonatkozóan benyújtott összes kérelem ellenőrzését követően hozza meg.” (7) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(9) Az MVH a jóváhagyott támogatási kérelmeket a 4. számú mellékletben rögzített baromfifajonként elkülönített támogatási keretek szerint összesíti, ezek figyelembevételével - amennyiben a rendelkezésre álló forrás az adott baromfifajra benyújtott igényt nem fedezi - arányosítással megállapítja a visszaosztás mértékét, illetve a kérelmenként járó támogatás összegét. (10) A támogatás a támogatási évet követően a (9) bekezdésben foglalt határozathozatalt, illetve a szükséges forrás rendelkezésre állását követően kerül kifizetésre.” (8) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Az ügyfél kérelmére történő eljárás felfüggesztésének helye nincs.” 5. § (1) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E jogcím alapján az az igénylő jogosult támogatásra, aki vagy amely rendszeresen, a baromfiállományok nevelési ideje alatt (a letelepítés/átminősítés és a vágás közötti időszakban) egy alkalommal ellenőrizteti az általa felhasznált baromfi nevelő-, pulyka utónevelésnél befejező táp nem kívánatos anyagtartalmát, ezen belül a mikotoxin tartalmat.” (2) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A 2. számú melléklet szerinti adattartalmú támogatási kérelemhez csatolni kell a vizsgálat elvégzésére akkreditált laboratórium vonatkozó, a (3) bekezdésben meghatározott értékre is kiterjedő igazolását. A laboratóriumi vizsgálat dokumentuma a takarmánygyártótól is beszerezhető, ebben az esetben a takarmánygyártó nyilatkozik az igénylő által vásárolt takarmány mennyiségéről és a vásárlás időpontjáról. Amennyiben a jegyzőkönyv külön nem tünteti fel, a vizsgálat elvégzése időpontjának a jegyzőkönyv kiállításának dátuma tekintendő.” (3) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A 2. számú melléklet szerinti adattartalmú támogatási kérelemhez csatolni kell a vágóhídnak és a felügyelő jogosult állatorvosnak a mellsérülések (3) bekezdésben meghatározott arányára vonatkozó igazolását, amely tartalmazza a levágott baromfi darabszámát és vágásának időpontját.” (4) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A 2. számú melléklet szerinti adattartalmú támogatási kérelemhez csatolni kell a vágóhídnak és a felügyelő jogosult állatorvosnak a törött végtagú állatok (3) bekezdésben meghatározott arányára vonatkozó igazolását is, amely tartalmazza a levágott baromfi darabszámát és vágásának időpontját.” (5) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Az igénylő által használt baromfi nevelő-, házityúknál tojó-I, pulyka utónevelésnél befejező táp állati fehérje eredetű anyagok a laborvizsgálati kimutatási határértéket nem érhetik el. Az igénylő köteles a baromfiállományok nevelési ideje alatt (a letelepítés/átminősítés és a vágás közötti időszakban) egy alkalommal ilyen irányú vizsgálatot végeztetni akkreditált laboratóriumban, az állatállományt felügyelő, kezelő állatorvos által célzottan vett takarmány mintából. A laboratóriumi vizsgálat dokumentuma a takarmánygyártótól is beszerezhető, ebben az esetben a takarmánygyártó nyilatkozik az igénylő által vásárolt takarmány mennyiségéről és a vásárlás időpontjáról. (4) A 2. számú melléklet szerinti adattartalmú támogatási kérelemhez csatolni kell: a) az akkreditált laboratórium vonatkozó igazolását, és b) a takarmányellátó nyilatkozatát az előállított takarmány állati fehérje, illetve halliszt mentességéről.” (6) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E jogcím alapján az az igénylő jogosult támogatásra, aki (amely) a baromfiállomány takarmányozásához - a 3. számú mellékletben előírt dokumentumokkal igazolt - az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő minőségű vizet használ.” (7) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalmú támogatási kérelemhez csatolni kell a 3. számú mellékletben meghatározott dokumentumok valamelyikét.” 6. § (1) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép. (2) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 5. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép. 7. § A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „területileg illetékes állategészségügyi hatóság” szövegrész helyébe a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH)” szöveg, 2. § (2) bekezdés d) pontjában „a területileg illetékes állategészségügyi hatóság” szövegrész helyébe „az MgSzH” szöveg, és 2. § (5) bekezdés e) pontjában „a területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak” szövegrész helyébe „az MgSzH-nak” szöveg lép. 8. § Hatályát veszti a 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. § (2) bekezdés h) pontja, 2. § (6) bekezdése és 8. § (2) bekezdése. (...) Csatolt dokumentumok: A jogszabály teljes szövege (PDF) A jogszabály 1. sz. melléklete (RTF)

  • Tojótyúk tenyésztés, tartás és a tojás eladása » 2014. október 15., csütörtök 11:01 | tojásos

    Válasz #157 hozzászólásra ja ketrecbe Lohmann-ok váltásra a fő időszak húsvéttól szeptemberig. ebben az időben a kutya sem viszi a tojást ill tapasztalat a tavaszi jérce mindig sokkal jobb mint az őszi! nem lesz egyszerű "normális" jércét találni

  • Tojótyúk tenyésztés, tartás és a tojás eladása » 2014. október 15., csütörtök 11:01 | Pici

    Válasz #159 hozzászólásra hát tőlünk most úgy kapkodják a tojást mint a fene még kevés is jó lenne még 100 jérce és akkor meg lennék elégedve persze olyan ami 99 % tojik de akkor megint így jártam hogy tavaszra ritka lesz az állomány de most tanultam a dologból eddig nem tudtam hogy csak ez időkben lehet jércéhez jutni smile blushsmile blush

Hírek

  • Egységes igény esetén támogatja a VM a tojás védjegyet

    Egységes igény esetén támogatja a VM a tojás védjegyet

    A tárca támogatja a tojástermelők koronás védjegyének használatát, amennyiben a termelők megegyeznek abban, hogy ezzel akarják a vásárlók számára jelölni a magyar tojást - mondta Poprády Géza, a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének közgyűlésén kedden Budapesten.

További híreink

  • A tojás áfájának csökkentését sürgetik a tojáspiaci szereplők

    A tojás áfájának csökkentését sürgetik a tojáspiaci szereplők

    A tojáspiaci szereplők szerint a baromfi- és a sertéshúsok mellett az étkezési tojás áfáját is csökkenteni kell, egy 10 százalék alá csökkenő áfa ugyanis véleményük szerint megállíthatná az ágazat leépülését, a várható fogyasztásnövekedés pedig újra lendületbe hozhatná a termelési kedvet.

  • Takarmánykeverékek házi elkésztése

    Takarmánykeverékek házi elkésztése

    A baromfitartók elmondása szerint egyre nehezebb jövedelmezően tartani a baromfit. A keveréktakarmányok ára egyre nő, ugyanakkor a tojás eladási ára főleg a tavaszi hónapokban még a termelési költséget sem fedezi.

[bezárás x]