Gázolaj árak 607 Ft Benzin árak 606 Ft EUR 408.33 Ft USD 375.23 Ft CHF 434.4 Ft GBP 486.14 Ft

Tápanyagvisszapótlás

Tápanyagvisszapótlás. Az adott kultúra számára hiányzó (termesztési helyén nem megfelelő mennyiségben jelenlévő) tápanyagok kijuttatása. Általában helyesen összeállított műtrágya (kihegyezve a hiányzó tápanyagok (NPK) megfelelő arányára) felhasználásával érdemes elvégezni a visszapótlást.

Kapcsolódó címkék: lombtrágya, műtrágya, tápanyagvisszapótlás,

Új, innovatív talajjavító granulátumot fejlesztett egy nyíregyházi cég!
Új, innovatív talajjavító granulátumot fejlesztett egy nyíregyházi cég!

A talajjavító-granulátum prototípust modern műtrágyaszóró berendezésekkel is ki lehet juttatni.

Ideje új tápanyag-gazdálkodási tervet készíteni – Itt a segítség!
Ideje új tápanyag-gazdálkodási tervet készíteni – Itt a segítség!

Az őszi trágyázások előtti talajmintavétel adhat megfelelő alapot a helyes tápanyagpótlás számításához. Ezért hasznos igénybe venni a kamara tápanyag-gazdálkodási terv szolgáltatását.

Vetés, tápanyag-visszapótlás, növényvédelem – várjuk a tavaszt
Vetés, tápanyag-visszapótlás, növényvédelem – várjuk a tavaszt

Bár így március hajnalán talán a mögöttünk hagyott tél legzordabb arcát kaptuk az elmúlt héten, de mi már a Gépészet rovatunk cikkeivel a tavaszi munkákra készülünk.

Egy tápelem, melyről tudni sem akarunk
Egy tápelem, melyről tudni sem akarunk

A közelmúltban került forgalomba az a talajbaktérium-készítmény, mely összetételénél figyelembe vették a talajok kémhatását.

Van létjogosultsága a starter trágyázásnak őszi búza esetében?
Van létjogosultsága a starter trágyázásnak őszi búza esetében? (x)

Az USA-ban már meglehetősen széles körben alkalmazzák a starterezést gabonában is, melynek oka egyszerű: a hatékonyság.

Fórum hozzászólások


Bérleti szerződés felmondása »

rongyos
2014. október 15., csütörtök 11:46

Válasz #24 hozzászólásra Hello ! Majdnem jó az elmélet, de az csak visszterhes vagyonátruházásoknál áll meg. A bérletnél nem fog menni. Ez a laesio enormis ( feltűnő értékaránytalanság, vagy felén túli sérelem ) tehát 50% nál nagyobb mértékű különbségnél lehet alkalmazni. Ha valaki 2o %-kal kevesebbet fizet a szomszédoknál akkor az még rendben van. Pláne azért, mert amikor megkötötték a szerződést gondolom az utolsó pontban ez szerepelt. "a jelenlévő felek a szerződést elolvasás és értelmezés során, mint akaratukkal mindenben egyezőt a mai napon aláírják" Fontos még az elévülési idő is. Szerintem egyikünk sem örülne, ha most pl. a nemzeti vagyonkezelő zrt. benyújtaná a számlát, mert 1993-1994-ben 500-1000 Ft/ AK - ért vettük a földet, most meg sok esetben 30-50 ezer forintot is ér...... Meg ilyen esetekben, nagy pofont lehet adni a szarnak, mert a bíróságok a környékbeli árakat nézik, a nagyokét TSZ, RT, KFT-k stb.♠ Gesztenye: a földet a tápanyagvisszapótlás elmaradásával is lehet rongálni. Ez kimutatható. Kihívod a földkóstolókat most ( bázis év ) meg jövőre is. Ha romlik a föld termőképessége, akkor az illető rongálta a talajt. ha több évben megcsinálod akkor folyamatos jogsértő magatartást tudsz bizonyítani.....bár óvatosan, mert az ugaroltatás is egy művelési mód!!!!!

Direktvetés, no-till. »

szanberg
2014. október 15., csütörtök 11:42

Válasz #1 hozzászólásra Szeva cimbim! Akkor meg is vetted a gépet? mi pénzért árulták a karcagi témát??? ha nem titok szívesen venném az infót! No én nagyon sokat agyalok nézegetek, telefonálok olvasgatok videózok a direktvetésről. Engemet egyenlőre a tavaszi szemenkénti direktvetés napraforgó-kukorica érdekel, kalászosok nem. A lényeg, hogy amiről még abszolút nem beszéltünk itt, azok a költségek. Okés, hogy kevesebb, mert nincsen három lépésben talajelőkészítés magágykészítés, illetve preemergensen egy totálirtás és egészen jól működne a dolog, viszont a tápanyagvisszapótlás az már más tészta. A Genezis helyi területi képviselője elég jó szakember, már 87-ben valahol v.melyik szövetkezetben vagy gazdaságban ilyen talajművelési módszerekkel dolgoztak folyamatosan, és vizsgálták az eredményeket. Ő is mondta, hogy sokkal több műtrágyát igényel a dolog, viszont ha megvan adva amit kér nincs termésveszteség normál műveléshez képest, főleg ha mondjuk aszályos az év, tavasszal a forgatás elművelés kiszárítja a földet, direktbe meg még nedvesbe rakhatjuk jobban a forgatások nélkül, szármaradványokkal borított talajfelszín nem cserepesedik úgy, plusz nem is szárad úgy ki. Sok csapadéknál pedig az erózió csökken, néhány évente mélyen megkell lazítani a táblákat, így a vízfoltok sem lesznek annyira jellemzőek, nincs ugye se tárcsatalp sem eketalp, erózió defláció, csepp erózió minden csökken illetve ellenállób lesz a talaj. Tehát jó dolog, de jól ügyesn célszerűen kell kezelni az egészet, plusz adni kell az anyagot a növénynek, legyen miből dolgoznia fúrni a "gyökérutat" szívni a vizet...

Erőműből származó hamu felhasználása szántóföldön »

szanberg
2014. október 15., csütörtök 11:22

Ha itt felénk nem volna támogatás majdnem mindenki beledöglene és felhagyna a főddel, csakúgy mint régebben amikor felszámolódott a tsz mindenki bepróbálta magát aztán kétév után otthagyta úgy hogy azóta sem látta, szó nélkül eladták bérbe adták mert megútálták. Aztán 2004-óta meg mindenki ebből akar meggazdagodni, veszik fel a nem mávelt fődekre a nagy lóvékat, persze azok nem kapnak ellenőrzést és a hazárdírozásból tényleg megélnek meggazdagodnak. No mindegy ez máskérdés, de a lényeg, hogy látom azt hogy ha nem volna támogatás kegyetlen cudar világ lenne felénk! Mivel a fődek elég nagy részén egyszerűen nem lehet hasznot termelni! Lehetne, ha menne az állat és kellene a sok legelő kaszáló, mert arra jók a rossz szántók is. Ezeket azért műveljük mert ha kijön nullára akkor a támogatásból marad egy kis pénz. Aztán vannak a közepesebb fődek amiken időnként lehet termelni hasznot, de ezeknél a vetésforgó és ebbe megfelelően beillesztett növények szükségesek, hogy ez fenntartható legyen, tehát egy-egy év ezeknél is kiesik a profit termelésből rendszeresen így egy 5éves terv után talán ezeken is az van hogy jójó megélünk de újítás nemlesz belőle. Nem beszélve roszabb időjárásról esatöbbi... A job fődeken melyek helyileg is jók és tehető bele kukorica ahol megvédhető nem vadveszélyes és tud teremni azokon marad az amire törekedne az ember. Nagyon régen megy a repce lucerna a vetésforgóba, aztán sokéve az olajretek, bükköny, szarvaskerep, mostmár szója is, talajvizsgálatok alapján készül el a tápanyagvisszapótlási terv, megfelelő komplexekkel vannak töltve a fődek ésatöbbi... Remélem lesz mindennek értelme és ami belement kivehető lesz kamatostól, mert valljuk meg amiket felsoroltam ezekből pénzt nemlehet termelni csak elviszi, szükséges rossz egyoldalról a támogatások végett is mert kritériumok vannak ugye, másrészt ha tényleg mosjavítja a talajainkat akkor legyen csináljuk. Majd most a lazítások sűrűbbre vételével meg az utóbbi időben mulcsosan dolgozgattunk elég sokat elvileg ez is javíthat a termelésen. De hogy a hamu mennyire jó azt csak az tudja aki rendszeresen szórja ki nagyobb mennyiségben(csakhogy témánál maradjunk

Tritikálé »

dobó+
2014. október 15., csütörtök 11:20

Válasz #549 hozzászólásra Próbálkozik az ember de még én is csak sejtem a helyes irányt smile thumbupcool Itt mifelénk még sokak fejében a régi világ él vagyis a kalászos csak földet pihentetni vetésforgó miatt alkalmazható szükségből. Ez a szedett vetett innen onnan szerzett vetőmagokra igaz is pár éve a 15-20 mázsás átlagokkal meg voltak elégedve . De a mezőgazdaságban is jönnek a fiatalok aranykalász technikum stb. És újra felfedezik hogy a hazai vetőmag és malomipar világszinvonalu . Próbálnak változtatni a berögzött technológiákon és jelentem sikerrel !!! A tárcsa, sószóró, berena és tavasszal egy kis nitrogén helyett Szántás, forgóberena gabonavetőgép, gyűrűshenger , tápanyagvisszapótlás jellemzi az új generációt. Ja és kipróbált minőségi vetőmag! Nem azt mondom hogy nem lehet termelni régimódian mert lehet de ahhoz nagy szerencse is kell.Próbálkozni kell és fejleszteni . Búzát azért nem termelünk mert igényesebb és fogékonyabbak a betegségekre kártevőkre ráadásul az ára 500 ft-al szokott több lenni a tritikálénál. Ezért választottuk a hungarot mert igénytelen akár biotermék is lehet mert vegyszer és műtrágya nélkül is termelhető gazdaságosan. A szalma is kell és ez a fajta ad rendesen szalmát is smile cool

Héj nélküli olajtökmag termesztése »

BNC
2014. október 15., csütörtök 10:41

Termesztése Az őszi alapos mélyszántás vagy ásás előtt juttassuk ki a szerves és műtrágyákat. Ügyeljünk a kiszórás egyenletességére. A hantosán hagyott talajba könnyebben jut le a téli csapadék. Tavasszal gereblyézzük el a fagy által szétmállasztott rögöket és vetésig tartsuk gyommentesen a talajt. Nagyobb tökterületet repce-, napraforgótáblák közelében alakítsuk ki, hogy a beporzás minél kedvezőbb legyen. Ha ez nem sikerül, mivel a hím-és nővirágok aránya 1:20-30 (60), ezért célszerű a jobb megtermékenyítés érdekében méhcsaládot elhelyezni a környéken. Vetését a tavaszi fagyok elmúltával és legalább 8-12 °C-ra felmelegedett talajba kezdjük meg. Ez szabad földön általában május első felében következik be, de néha már április végén is vethetjük. Túl késői (május végi) vetéssel csökken a hozam. Palántázni nem szükséges. A magokból 3-4-et tegyünk egy-egy fészekbe, a fészkek egymástól 50-70 cm-re legyenek. Nedves talajon 2-3, szárazabb körülmények között 3-4 cm mélyre helyezzük a magokat. Az első lomblevelek megjelenésekor a legerősebb növényke meghagyásával állítsuk be fészkenként a tőszámot, a többit húzzuk ki. Erős lombosodás előtt legalább kétszer kapáljuk meg a területet, nehogy nagyon elgyomosodjon. Speciális kártevője vagy betegsége nincs ugyan, de vírusfertőzés, lisztharmat, esetleg fenésedés fellépésére valamennyi töknél, így az olajtöknél is számítani lehet. Betakarításra általában az ősz közepén (tenyészidő 150-170 nap) kerül sor, ekkorra már az érett, sárgacsíkos termések nagy részének a héja kemény (a köröm nem megy bele), kocsánya és szára száradni kezd. A kocsánnyal együtt levágott terméseket ajánlatos 5-10 napig utóérlelni. Az óvatosan, kézzel kiszedett magokat a jól utóérlelt termések bélanyagától könnyen elválaszthatjuk, így nem szükséges megmosni. A magokat vékonyán kiterítve, száraz, szellős helyen szárítsuk meg, hogy finom, „ezüstös héjúak" legyenek. A magozás után fennmaradó nagy mennyiségű húsrész (húsvastagság: 3-4 cm) nemcsak takarmánynak, hanem tápanyagvisszapótlásra is alkalmas. A leszedett termések fagymentes helyen 4-8 hétig tárolhatók. 10 m2-en 15-20 db (60-80 kg) töktermésre, illetve 1-3 kg maghozamra számíthatunk. Ezermagtömege: 250-300 g.

Nitrátérzékeny területek »

4964
2014. október 15., csütörtök 05:58

Válasz #50 hozzászólásra parcellánként kell vezetni, a műveleti naplóba írom a parcella hozamát is, hiszen attól is függ a tápanyagvisszapótlás szintje. A homokosabb dombokra nem annyi műtrágya megy mint a réti földekre.

Életképek a gazdálkodás mindennapjairól »

4964
2014. június 10., szerda 19:08

Válasz #14038 hozzászólásra Amit 2 éve vettem bérbe azt is ugyanazzal a géppel meg technológiával művelem mint amit 15 éve használunk. Egyértelmű hogy más a tápanyagtőkéje mindkét területnek, ebben a szalma csak az egyik elem, a másik a tápanyagvisszapótlás mértéke és időtartama.

Műtrágya kijuttatása permetezővel, lombtrágyaként!!!! »

Feri
2014. június 10., szerda 15:28

Sziasztok! Jó a téma! Engedjétek meg,hohy néhány gondolatot hozzáfüzzek a témához.Az idén a száraz évjárat hatására elhatároztan.hogy szilárd mütrágyát kalászosra,repcére egyáltalán nem fogok szórni,csak folyékony nitrosolt és ebben azoldatban adagolom a növény számára a legfontossabb mikroelemeket is!Végigondolva a 2009 ben kalászosra repcére kiszórt szilárd müganék hatása szinte zeljesen elmaradt!A legnagyobb veszteséget igy könyvelhettem el:75ooFt-s árú x so-sok tonnával kiszórva a semmibe........ hozadékát sosem láttam viszont!!! Kukorica esetén teljesen helyénvalónak tartom az állomány szórást,teljesen mindegy,hogy kultival vagy tárcsás szóróval,az a lényeg,hogy a nap elől takarva legyen a keksz!Azonnal bedolgozni a talajba!MAS előnyben, föleg a pormentes mútrágya ne féljetek tőle, nagygázzal szórjátok!Az idén 400 kg linzisóval vetettem vetőgéppel starterként -jó lett!Állományban az idén nem szórtam -de ezt tápanyagvisszapótlást a kukorica esetén nagyon meg kell fontolni,itt vannak atartalékok lehetőségek elretve!smile thumbupcool

Kukorica és napraforgó vetése »

Feri
2014. június 10., szerda 15:28

Válasz #497 hozzászólásra Gézám! Valószínű ,hogy Feco barátunk nem 90-Eurós kukira szerződött, ilyen magasszintű tápanyagvisszapótlás melett!smile sweatdrop

Javitó meszezés, mésziszap kijuttatása »

tm155
2014. június 10., szerda 15:28

Válasz #75 hozzászólásra akkor arra tényleg ráfért a meszezés. Az agrofil féle tápanyagvisszapótlási kísérletekről mi a véleményetek?

  • Permetezésre megfelelő
    Szél: átlag 8 -10 km/ó
  • Borultság
    9.0%
  • Csapadék
    0.0 mm / 0%
  • Harmatpont
    1 °C
  • Páratartalom
    88%

Videók


Dr. Szabó Agrokémia Kft: Minőségi termőzónák feltérképezése
Dr. Szabó Agrokémia Kft: Minőségi termőzónák feltérképezése

"Légi felvételek, illetve műholdas képi adatok feldolgozásával térképezzük fel a különböző termőzónákat."

Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]