A világ egyik legismertebb ételévé nőtte ki magát, és szinte minden olasz étterem kínálatában megtalálható. Sokszor a baráti találkozók egyik elengedhetetlen étele. Miről van szó? Természetesen a pizzáról!

pizza

A világ egyik legismertebb étele – fotó: pixabay.com

Azt már szinte mindenki biztosan tudja róla, hogy olasz származású az étel, de az eredettörténetéről keveset tudunk. Az étel neve valószínűleg a latin pincere (összegyúrni) szóból származik.

Legkorábbi említése i.e. 3. században történt Marcus Porcius Cato Maior római költő írásában: „lapos kelt tésztát, melyet olívaolajjal, fűszerekkel és mézzel édesítenek, és köveken sütnek meg”.

A középkorban, 997-ben is találtak utalást a pizza szóra, ami akkoriban egyszerűen lepényt jelentett. A pékek úgy hasznosították, hogy kenyérsütés előtt ezzel a lepénnyel állapították meg, eléggé felhevült-e a kemence. (A kenyérsütés befejeztével pedig kihasználták a parázs melegét.)

A 19. századig úgynevezett fehér pizzák készültek. A pizzatésztát tejföllel vagy zsírral kenték meg, erre az alapra tették a feltéteket. Ennek oka főleg az volt, hogy Európában a paradicsom ismeretlen volt. A modern pizza feltalálását a nápolyi Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki az 1780-ban alapított és ma a Pizzeria Brandi néven még mindig működő “Pietro… e basta così” sütődében dolgozott. Espositó 1889-ben I. Umberto király és Margit királyné látogatása alkalmából különleges pizzát szeretett volna készíteni. A pizza az olasz nemzeti színekben pompázott: zöld (bazsalikom), fehér (mozzarella) és piros (paradicsom). Ezt a pizzát tekinthetjük a maiak ősének. A 19. században ezután az olasz bevándorlók magukkal vitték a pizzakészítés mesterségét Amerikába, ahonnan az 1950-es években indult világhódító útjára.

Szentál György ügyvéd tollából származik a magyarországi feljegyzések közül az első említés, itáliai utazása nyomán 1845-ben írt a nápolyi hordárokról. A pizzát úgy említi, mint "málé", azaz kukoricalepény. Rejtő Jenő is hivatkozott már rá humorosan félig sült lángosként.

Ahogy telt-múlt az idő, rengeteg olyan változat alakult ki, amik más tájak konyhaművészetének jellegzetességeit honosítják meg. Ilyen például az ananászos-sonkás hawaii pizza, a kukoricás mexikói, vagy a csípős-kolbászos magyaros pizza. A változatos, feltétek nélküli, csak paradicsomszósszal, bazsalikommal és mozzarellával ízesített „alap”-pizzát pizza margheritának nevezik. A pizza félbehajtott változatát olaszul calzone névvel illetik.

A pizzát rengeteg formájában tudjuk élvezni. Abban az esetben, ha nincs kedvünk étterembe menni, választhatjuk azt is, hogy körbenézünk az Auchan újság lapozható katalógusában, és veszünk egy fagyasztott verziót, amit könnyedén ki tudunk sütni a sütőbe. A kísérletezőbb kedvűek akár otthon is elkészíthetik az alaptésztát, aminek receptje így szól:

  • 40 dkg liszt
  • 5 dkg élesztő
  • 1 kvk só
  • 1 kvk cukor
  • 2 ek olaj
  • víz

A lisztet az élesztővel összemorzsoljuk, beletesszük a sót, a cukrot és az olajat, majd összedolgozzuk annyi langyos vízzel, hogy összeálljon a tészta (kb. 2,5 dl).

Lisztezett felületen kinyújtjuk a pizzatésztát 1 cm vastagra. Meghintünk liszttel egy nagy méretű tepsit. Beletesszük a tésztát, és megrakjuk ízlés szerinti feltéttel (paradicsomszósz, sonka, szalámi, hagyma, paprika, gombaszeletek, reszelt mozzarella, vagy akármivel).

220 fokra előmelegített sütőben 12-15 perc alatt készre sütjük.

Összességében a pizza egy rendkívül finom és remek étel, amit természetesen egészséges, és mindenféle “mentes” változatban is el lehet készíteni. Olaszországban készítették el először, azóta pedig meghódította a világot egyszerűségével és a feltétek végtelenségig történő variálásával. Akár egészen extrém feltét is kerülhet a pizzára, így döntött a Távol-Keleten a Pizza Hut: kígyóhúsos pizzát kínáltak.

Mint mindig, ilyenkor is figyelembe kell vennünk egy fontos dolgot: mértékletesség! Bár könnyen változatossá tudjuk tenni, hamar egyhangúvá tud alakulni az étkezésünk csak pizza fogyasztásával, hosszú távon nem tesz jót az egészségünknek. Gyümölcs, zöldség, magok… ezek mind legyenek részei étrendünknek.