Urbanics Viktória ős- és kistermelő 2016-ban vágott bele a fürjtenyésztésbe Esztergom külterületén – számolt be a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat. A tenyésztő elmondása szerint Komárom-Esztergom megyében csak kevesen foglalkoznak ezzel a nem mindennapi tevékenységgel.
Urbanics Viktória jövőbeli tervei között szerepel a feldolgozottság növelése, aminek egyik klasszikus példája a fürjtészta, de sok különleges módja van még a tojás felhasználásának. A jövőben amennyiben mód van rá pályázati lehetőséget is igénybe venne, hiszen egy új különálló épület lenne szükséges a kisgazdaság bővüléséhez.
A fürjtojás kifejezetten egészséges – fotó: Shutterstock
A fürj (Coturnix coturnix) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. Európában és Ázsiában őshonosan költ. Az eurázsiai kontinensen költő vad alfajok vonulnak, a telet az Európában költő madarak Észak-Afrikában töltik. A természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek, ahol főleg gabona- és lóheremezőkön, illetve extenzíven használt vagy parlagon levő réteken honos. Fészekalja 9-13 tojásból áll, melyen 16-17 napig kotlik. Az egyedül kotló tojó nagyon eltökélten ül a tojásokon, csak legvégső esetben menekül el zavarás esetén. Röpképesek és három-négy hónapos korukban már ivarérettek. A fürj évente kétszer-háromszor költ.
Egy darab fürjtojás tíz grammot nyom, az energiatartalma is igen csekély, 15 kilokalória van benne, a tyúktojás ötöde-hatoda csupán. Ugyanakkor a kicsiny méretéhez képest feltűnően értékes a beltartalma: proteinekben, A-, B1-, B2-, C-, D3-, E-vitaminokban és ásványi anyagokban (például foszforban, káliumban, vasban, cinkben) igen gazdag. Koleszterin viszont kevés van benne, így szív- és érrendszeri betegek is bátran fogyaszthatják. Az idegrendszer és a szív működésére, az agy teljesítményére is jótékonyan hat.
Mocsi Ádám
MNVH Komárom-Esztergom megyei területi felelős
