Rémisztő jövőkép körvonalazódik, ha valóra válnak azon prognózisok, amelyek szerint 2050-re az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók miatt fordul majd elő a legtöbb haláleset a világon. Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kialakulásának következményeként a halálos áldozatok száma évi 10 millió főre nőhet, az Európai Unióban pedig évente csaknem 400 ezren halhatnak meg emiatt – írja a novekedes.hu
Az állattenyésztési antibiotikum-felhasználást olyan szintre kell szorítani, ami okszerű és fenntartható – fotó: unsplash.com
Csökkenteni kell az antibiotikumos kezelések számát
Az agráriumban is hatalmas küzdelem folyik annak érdekében, hogy az antibiotikumos kezelések számát csökkenteni lehessen. Erre azért van szükség, mert az AMR kialakulásában jelentős szerepet játszanak az állattenyésztésben sokszor mérték nélkül felhasznált gyógyászati készítmények.
Az egész világ számára egyre nagyobb fenyegetést jelent, hogy kórokozók az ellenük alkalmazott gyógyászati készítményekkel szemben ellenállóvá válnak. Ez főként az antibiotikumokkal kapcsolatban fordulhat elő, ami ahhoz vezethet, hogy az egészségügyi kezeléseknek kisebb lesz a hatásfoka, vagy akár teljesen hatástalanok is maradhatnak.
Antibiotikum-rezisztenciáról (ABR) akkor beszélünk, ha az ellenállóképesség baktériumokban fejlődik ki, míg az antimikrobiális rezisztencia (AMR) magába foglalja a vírusoknál és az élősködőknél kialakuló eseteket is, azaz tágabb kategóriát jelöl, de ezen belül is a baktériumok játsszák a főszerepet. Az AMR természetes folyamat, de a kialakulását jelentősen gyorsíthatja a szakszerűtlen antibiotikum-felhasználás – minden beavatkozás gyengít valamennyit az antibiotikumok hatékonyságán.
Tovább romolhat a helyzet
Világszinten az AMR-nek az utóbbi időszakban évi 700-800 ezer, az EU-ban 25-30 ezer haláleset volt tulajdonítható, de jelentősen romolhat a helyzet a következő évtizedekben, és egyes előrejelzések szerint
2050-re az antimikrobiális rezisztencia a világon vezető halálokká válhat, azaz évente 10 millióan halhatnak meg miatta, az unión belül pedig a halálos áldozatok száma elérheti az évi 400 ezret.
Az antibiotikum-használat komoly kockázatokat okoz mind az emberi orvoslásban, mind az állategészségügyben, de a probléma kapcsán az állattartás felelőssége egyre komolyabban vetődik fel.
Egyrészt annak a lehetősége is fennáll, hogy a felhasznált állatgyógyászati készítmények szermaradékai bekerülhetnek az élelmiszerekbe (emiatt kötik ezek megengedhető mennyiségeit szigorú határértékekhez). De ennél még komolyabb problémát jelent, hogy a kórokozók állatokról állatokra, illetve állatokról emberekre is terjedhetnek, így beláthatatlan következményekkel járhat az antibiotikum-rezisztens típusaik kialakulása.
Az egészségügyi kezeléseknek kisebb lesz a hatásfoka, vagy akár teljesen hatástalanok is maradhatnak – fotó: unsplash.com
Milyen következményekkel kell számolni?
Ha az állatokat pusztító kórokozók elleni védekezés hatástalan maradna az az állattenyésztésben mérhetetlen gazdasági károkat, dollártrilliókban mérhető veszteségeket okozna, de egyben a humánegészségügy számára is óriási kihívást jelentene. Ha az állattartásban emberekre is veszélyes, antibiotikum-rezisztens kórokozók alakulnának ki, ezek akár humánmegbetegedéseket és -járványokat is okozhatnának.
Az állattartó gazdaságokban jelenleg sok esetben az antibiotikumokat nem egy már kialakult betegség tényleges kezelésére alkalmazzák, hanem megelőző jelleggel adagolják azokat a haszonállatoknak, hogy ezzel ellensúlyozzák a tartástechnológiai hibákat.
A legtöbb antibiotikumot a sertés- és a baromfitartásban használják fel.
Európán belül Magyarország az állattartásban alkalmazott antibiotikumokkal kapcsolatban nem áll túl jól – fotó: unsplash.com
Milyen lépések történtek eddig az antibiotikumok használatának visszaszorításának érdekében?
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) adatai szerint a 2011-2021 közötti tíz évben az állatgyógyászatban alkalmazott szerek éves eladása átlagosan 47 százalékkal csökkent, ami jelentős lépésnek számít.
2022-től az antibiotikum-használattal, -nyilvántartással és nyomon követéssel kapcsolatban az egész EU-ban egységes és szigorú szabályok léptek életbe.
Emellett olyan új uniós szabályokat is elfogadtak, amelyek az emberi gyógyászatban alapvető fontosságú egyes antimikrobiális szerek állatgyógyászati használatát megtiltják annak érdekében, hogy azok továbbra is hatékonyan alkalmazhatók legyenek humán vonalon. Az Európai Unió pedig 2030-ig az úgynevezett Termőföldtől az asztalig (F2F) stratégia részeként az állattenyésztési antibiotikum-használat további legalább 50 százalékos visszafogását tűzte célul, amiből a tagállamok 2018-2021. között már 18 százalékot teljesítettek is.
Európán belül Magyarország az állattartásban alkalmazott antibiotikumokkal kapcsolatban nem áll túl jól, mert az 1-5. helyeket foglalja el a 2010 óta az állategységre vetített antimikrobiális szereladásokat összegző statisztikákban – a rezisztencia jelensége számos baktériumfaj és antibiotikum esetében nálunk a legelterjedtebb.
Az AMR kialakulásában jelentős szerepet játszanak az állattenyésztésben sokszor mérték nélkül felhasznált gyógyászati készítmények – fotó: unsplash.com
Hazánkban a tetraciklinek és a penicillinek a leggyakrabban használt hatóanyagok
Az úgynevezett kritikusan fontos antibiotikumok itthoni mennyisége minden hatóanyagcsoportban meghaladja az EU-s átlagot. Ezek a humánegészségügyi jelentőségük miatt a WHO szerint a kímélendő kategóriába tartoznak.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi és monitoringvizsgálati eredményei, valamint a riasztóan magas eladott gyógyszermennyiségek is arra utalnak. hogy átfogóbb stratégia végrehajtására van szükség a rezisztencia csökkentése érdekében.
Ennek részeként 2022 elejétől az állatorvosoknak havi rendszerességgel adatokat kell szolgáltatniuk a Nébih számára az általuk felügyelt haszonállatoknál felhasznált antibiotikumokról.
A bejelentéseknek számos adatot kell tartalmaznia, például az állattartó telep tenyészetkódját, a felhasznált állatgyógyászati készítmények pontos megnevezését, kiszerelési egységét, a felhasznált mennyiségét, a kezelt állatok faját, egyedszámát és életkorát. Amennyiben az állatorvosok nem teljesítik az előírásokat, akkor az érintett ügyben közigazgatási szankciókat alkalmazhatnak és élelmiszerlánc-felügyeleti bírságokat szabhatnak ki.
Az agrártárca szerint ezen szigorítások azt a célt szolgálják, hogy az állattenyésztési antibiotikum-felhasználást olyan szintre lehessen szorítani, ami okszerű és fenntartható.
Döntés született arról is, hogy nemzeti laboratórium jön létre a fertőző állatbetegségek és az antimikrobiális rezisztencia vizsgálatára, aminek kiemelt népegészségügyi szerepe is lehet, hiszen célul tűzték ki a hazai fogyasztók egészségvédelmét is.
