Az év elején még kifejezetten kedvező képet mutatott az állattenyésztés helyzete. Az elmúlt két–három év során a gazdálkodók számára nem jelentettek különösebb terhet a költségek legnagyobb hányadát kitevő takarmányárak, amelyek viszonylag stabilan alakultak. Ezt a környezetet tovább javította az üzemi hatékonyság fokozatos növekedése, valamint az a piaci helyzet, amelyben a felvásárlási árak emelkedtek, vagy legalábbis együtt mozogtak az önköltséggel. Mindez a legtöbb állattartó gazdaság számára jövedelmező működést eredményezett.

Ez az egyensúly azonban az év végére megbillent. A sertés- és a tejszektorban bekövetkezett piaci fordulat hirtelen vetett véget annak az időszaknak, amelyet sok termelő stabilnak és kiszámíthatónak érzékelt.

Trendfordulás a mezőgazdaságon belül

2022-től egyértelműen megfigyelhető, hogy a növénytermesztés jövedelmezősége inkább csökkenő pályára állt, miközben az állattenyésztésben összességében javultak a gazdasági mutatók. Bár a kép korántsem egységes, hiszen jelentős különbségek vannak az egyes növénykultúrák és állatfajok között, az irányváltás mégis jól érzékelhető.

Ez a változás ugyanakkor nem hozott látványos szerkezeti átrendeződést. A növénytermesztők nem tömegesen váltak állattenyésztőkké, és az állattartó gazdaságok számának csökkenése sem állt meg. Mindezek ellenére az állattenyésztés kibocsátásának aránya folyamatosan növekedni tudott a mezőgazdaságon belül, ami elsősorban a versenyképes üzemek hatékonyságjavulásának köszönhető. Kevesebb állattal is nagyobb kibocsátásra váltak képessé, így az ágazat súlya tovább erősödött.

Ennek eredményeként 2025-ben az állattenyésztés részaránya a mezőgazdasági főágazatok között elérheti, sőt akár meg is haladhatja a 40 százalékot, ami az elmúlt két évtizedet tekintve kimagasló értéknek számít.

állattenyésztés

Az év elején még kifejezetten kedvező képet mutatott az állattenyésztés helyzete – Fotó: Pixabay

Húsmarha és juh: stabil kereslet, kedvező mérleg

A húsmarha- és juhtartók többsége összességében jó évet zárhat, feltéve, hogy az év nagyobb részében biztosítani tudták a legeltetést, valamint rendelkeztek elegendő takarmánnyal nemcsak a téli időszakra, hanem az aszályos nyári hónapok átvészelésére is. Bár a járványok miatt több korlátozó intézkedés is életbe lépett, a felvásárlási árak az év nagy részében magas szinten maradtak, az év végén pedig rekordközeli értékeket értek el.

Ennek köszönhetően az éves gazdasági mérleg végül pozitív lett. A húsmarhák létszáma idén ismét enyhe növekedésnek indult, míg a juhállomány csökkenése megállt. Mindemellett mérsékelt, de érzékelhető javulás mutatkozott a tenyésztési kedvben is, ami az ágazat hosszabb távú stabilitására utal.

Sertés- és tejágazat: kedvezőtlen fordulat az év végén

A sertés- és tejágazatban ezzel szemben rendkívül ellentmondásos évzárás bontakozott ki. Éves szinten a hatékonyabban működő gazdaságok még pozitív eredményt tudtak elérni, azonban az utolsó hónapokban bekövetkezett drasztikus árzuhanás, valamint a középtávú kilátások komoly aggodalomra adnak okot.

Pedig az év elején ezekben az ágazatokban sem voltak rosszak a kilátások, és még az RSZKF negatív piaci hatásai sem eredményeztek volna jelentősebb bevételkiesést. Az utolsó negyedévben azonban a tejtermelés és a sertéstartás jövedelmezősége meredek zuhanásba kezdett. Európa-szerte rég nem tapasztalt mértékű áresés figyelhető meg mind a tej, mind a sertéshús piacán.

A háttérben több tényező együttes hatása áll. A belső okok közé tartozik a túltermelés és a kereslet csökkenése, míg a külső körülmények között a piacvesztés és a vámintézkedések is szerepet játszanak. Mindezek azonban önmagukban sem feltétlenül indokolnák az ilyen mértékű áresést. A hirtelen és sokak számára váratlan piaci reakciókban a globalizált kereskedelmi láncok működése, túlzott alkalmazkodása és pszichológiai hatásai is jelentős szerepet kaptak.

Amikor Nyugat-Európában túltermelés alakul ki, szinte törvényszerű, hogy a felesleg egy része dömpingáron jelenik meg a kelet-közép-európai piacokon. Ez a folyamat jelenleg is zajlik, és közvetlenül hozzájárul a hazai felvásárlási árak letöréséhez mind a sertéshús, mind a tejtermékek esetében.

Kitekintés: az uniós sertéspiac jövője

Az Európai Unió sertéspiacának kilátásai alapvetően attól függenek, hogy sikerül-e harmadik országokban új értékesítési lehetőségeket találni. Amennyiben ez nem valósul meg, a belső piaci túlkínálat tartós nyomás alatt tarthatja az árakat, tovább nehezítve a termelők helyzetét.

Forrás: allattenyesztok.hu
Indexkép: pixabay.com